A bátyám barátja

48. Fejezet

- Elenaaa! Despierta! - hallom nagymama hangját az ajtón túlról.
(- Elena! Kelj fel!)
- Pero abuela! Estoy cansado! - kiabálom vissza.
(- De nagyi! Fáradt vagyok! )

Hallom ahogy nyílik az ajtóm.
Aj jajj! Ebből baj lesz.
Mami lehúzza rólam a takarómat, majd a földre dobja. Megfogja a bokám és szó szerint kirángat az ágyból. A földön ülve emelem fel a fejem rá, és durcásan figyelem őt, aki csípőre tett kezekkel néz le rám. Az arca szigorú.

- Quién crees que cocina para tanta gente? - mutat ki a szobámból.
(- Mit gondolsz ki fog megfőzni ennyi embernek?)
- Así que no sé. Pero tengo una idea! - mondom, s közben felmutatom a mutatóujjam. - Todos cocinan por sí mismos.
(-Hát nem tudom. De van egy ötletem! Mindenki főzzön magának.)

Ami ez után történt azon még én is meglepődtem. Ugyan is mami olyan káromkodást levágott spanyolul, hogy az nem szalonképes, így azt nem fordítom le inkább. Mikor kikergetett a szobából, - úgy, hogy még át sem tudtam öltözni, - a konyhába futottam nevetve. Mindenki álmosan pislogott felém és nagymama felé. A pult mögött elbújtam a nagynénéim mögött.

- Ugye, nem idegesítetted fel? - kérdezte Victoria és Diana, akik a kezükben tartották kávés csészéjüket.
- Nada! - mondtam nevetve. Aztán kikukucskáltam a válluk felett, de nem láttam sehol apa anyukáját. A fenekemen egy hatalmas ütést éreztem és mikor ledöbbenve megfordultam mami szigorú arcával találtam szemben magam.
(-Sosem!)
- Vestirse! - mondja, majd meglök és kezével a szobák felé mutat.
(-Öltözz fel!)
- Megyek már. - mondom, majd megölelem és elindulok a szoba felé.

Már ez a reggel is jól kezdődik! Ki tudja mi lesz később.
Miután átöltöztem és megreggeliztem és fogat mostam, nekiláttunk a főzésnek. Mindenki tette a dolgát. A két nagymamám régi történeteket meséltek egymásnak, amiken mi is nagyokat mosolyogtunk vagy nevettünk. Ahogy a többiek ébredeztek, lassan jöttek kifele a nappaliba és a konyhába. Liam szülei az elsők között voltak. Aztán sorban jöttek a nagybátyámék, az unokatesóim, apa, Diego majd Rosa és Liam.
Mikor Liam felénk jött, az apai nagymamám hirtelen elé állt és fakanállal a kezében magyarázott spanyolul. Először ledermedtem, majd elvigyorogtam magam. Liam szeme köztem és a nagyanyám között cikázott. Mivel mami elég alacsony, Liam pedig elég magas, így elég vicces volt a szituáció. Mintha egy törpe magyarázna egy óriásnak. Liam türelmesen megvárta amíg a nagyi végigmondja a mondandóját, majd biccent, kikerüli és odajön mögém. Hátulról átölelt és az arcomra nyomott egy csókot, amit mosolyogva fogadtam.

- Mit mondott a nagyid? - suttogja a fülembe. A hideg is kirázott, mikor meleg lehelete végigcirógatta a bőröm.
- Elmagyarázta, hogy a férfiak nem léphetnek be a konyhába. - vonom meg a vállam, mire Lucia rám kapja a fejét és hitetlenkedve néz.
- Ahha... - nyugtázza Liam. - Tényleg ezt mondta? - néz rá Luciara, aki előbb rám majd rá nézett. A szememmel próbáltam figyelmeztetni, de nem jött be.
- Nem! - az áruló. - Vagy is nem teljesen. Azt mondta, hogy ha be mersz lépni a konyhába és nem hagyod, hogy Elena végezze a dolgát... - rám nézett - azt a fakanalat ami a kezében van feldugja a... a seggedbe.

Liam nevetni kezdett, majd maga felé fordított és kérdőn nézett rám. Én elmosolyogtam magam és megvontam a vállam.

- Végül is azt mondta amit én, csak én szebben tálaltam. - kuncogtam.
- Legközelebb jobban szeretném, ha a nem cenzúrázott tartalmat mondanád. - nevetett.

Valaki megköszörülte a torkát a hátam mögött. Akkorát ugrottam, hogy Liam is megijedt. Hátranéztem és mami szigorú tekintetével találkoztam. A szemei köztem és közte cikáztak. Mielőtt bármit mondhatott volna, megfordultam és javasoltam Liamnek a mielőbbi távozást. Ő bólintott, töltött magának kávét majd adott egy csókot a homlokomra és csatlakozott a szüleihez.

A főzés végeztével leültünk enni, majd jött a szieszta. Fáradtnak éreztem magam, így elmentem és lepihentem.
Kopogás zavart meg a filmnézés közben.

- Gyere! - kiabáltam.
- Helló Baby! - mondja Liam, mikor belép a szobába. Szélesen vigyorogva fogadom. Odalépked az ágyamhoz, majd megáll mellettem és velem egy magasságba helyezkedik. - Hiányoztál! - azzal homlokon csókol.
- Te is nekem. - mondom. - a laptopot félre teszem és feltérdelek az ágyon.

A homlokom az övének támasztom, a kezeimet a nyaka köré fonom. Lassan közelítek az ajkaimmal az övéi felé, de nem győzi kivárni, így az enyémekhez nyomja a sajátját finoman és puhán. Előszőr apró csókokkal, majd egyre nagyobb és hosszabban ideig nyomja az ajkait az enyémekhez. Aztán a nyelve bebocsátást kér, én pedig engedek. Közben elhelyezkedek, hogy a hátamra tudjon fektetni. Rám mászik és lassan rám fekszik. A kezeim a hátára simulnak és elindulnak a pólója aljáig, majd benyúlok alá. Végigszántom a hátát, mire felnyög.

- Hiányoztál! - suttogja halkan a számba.
- Te is nekem! - suttogom mosolyogva.
- Bezárom az ajtót! - mondja, majd lemászik rólam és hallom, ahogy kattan a zár.

Felém közeledve leveszi a pólóját, amitől megpillantom a felsőtestét. Az ágy mellett megáll és féloldalas mosollyal elkezdi kigombolni a nadrágját.

- Csak csorgatod a nyálad vagy te is levetkőzöl? - kérdezi egyik szemöldökét felhúzva.
- Még csorgatnám egy kicsit, ha nem bánod... - sóhajtom és a tekintetem újra végigszánt a felsőtestén.
- Na jó. Kezdj el vetkőzni, mert letépem rólad a ruhát. - mászik fel lassan az ágyon boxerben.

Nem kellett sok idő, mire fehérneműben voltam. Liam rám feküdt és lassan, szenvedélyesen csókolni kezdett. Éreztem, ahogy valami kemény a puncimhoz nyomódik, amitől elmosolyogtam magam.
Annyira felizgatott, hogy előjáték nélkül is belém tudott hatolni. Lassan mozgott rajtam, amitől még nedvesebb lettem, közben végig csókolóztunk, alig szakítottuk meg egy pillanatra. Aztán mikor elértem a tetőpontra Liam velem együtt robbant.
Halkan élveztünk el, de még is betöltötte a szoba csendjét.