14. Fejezet

1.9K 44 0
                                    

Kinyitottam a szemem de nem volt mellettem. Felemeltem a fejem és körbenéztem. A tekintetem körbevittem a szobán, de Liam nem volt sehol. Ránéztem az ablakomra, ami tárva nyitva volt. A hátamra feküdtem és a kezeimbe temettem az arcom. Még is miből gondoltam, hogy itt alszik velem és reggel mikor felébredek a gyönyörű szemeibe nézek majd?!
Halkan kinyílt az ajtóm. Gondoltam apa vagy a bátyám.

- Ébren vagyok! - mondtam hangosan kifújva a levegőt.
- Felébresztettelek?

Riadtan és meglepve néztem az ajtó irányába. Liam volt ott egy szál törölközőben. A haja vizes volt, gondolom zuhanyozni volt. Meglepetten néztem rá de nagyon örültem, hogy velem maradt és nem ment haza.

- Szia! - ültem fel az ágyon, s rámosolyogtam.
- Szia! - mosolygott vissza.
- Én azt hittem... - kezdtem, de nem folytattam. Leült mellém, majd adott egy puszit az arcomra és kisimította az arcomból a hajam.
- Azt hitted, haza mentem? - kérdezte, s a kezét az arcomon pihentette.

Beletemettem az arcom a tenyerébe és bólintottam. Bele csókoltam a tenyerébe és ránéztem. A szemei fürkészőn szántottak végig az arcomon. Közel hajolt és a homlokát az enyémhez nyomta, majd adott a számra egy csókot.

- Készülnöm kell a suliba. - mondom, majd elfordítom a fejem és az ajtó felé nézek. Összeráncolt homlokkal néztem rá. - Nem vettek észre?
- Nem. Apád elment már. Diego meg alszik.
- Óh! - szakadt ki belőlem.
- Készülj csak. - azzal lefeküdt az ágyamra, a jobb kezét a feje alá tette és elővette a telefonját.

Kimásztam az ágyból, de a tekintetét végig magamon éreztem. Gyorsan megmostam a fogam, és most először szempillaspirált tettem fel, pedig az iskolába nem igazán szoktam. Mikor visszamentem ugyan abban a pózban feküdt becsukott szemekkel. Azt hittem elaludt. Kicsit szemügyre vettem. Izmos karján megfeszültek az izmok. A mellizmai szépen rajzolódtak ki. A hasán a kockák mind kivehetők voltak. Ahogy vette a levegőt úgy emelkedett ki a bordáin levő tetoválás. Most már ki tudtam venni mi az. Egy emberi szív, amiben egy női és egy férfi alak volt összegabalyodva. Annak tudatában, hogy alszik, odaléptem a szekrényem elé és kerestem egy nadrágot és egy felsőt.
Háttal álltam az ágyamnak és a melltartómat próbáltam bekapcsolni, mikor éreztem, hogy Liam átveszi a kapcsokat és bekapcsolja nekem. Megdermedtem és a levegőt is elfelejtettem kifújni. A kezeit a vállamra tette, majd a hajam arrébb söpörte, és adott a nyakam és a vállam találkozásánál egy csókot. Kiborsóztam az ajkai érintésére és mélyen szívtam be a levegőt. Becsuktam a szekrényem ajtaját amin volt egy tükör. Belenéztem és tetszett amit láttam. Ott magasodott fölöttem, és annyira gyönyörű volt. Egy szál törölközőben volt, én a melltartóban és a nadrágban álltam ott, ami még nem volt begombolva.
Ő félig felemelte a fejét, belenézett a tükörbe, majd huncut mosolyt villantott és kicsit közelebb állt hozzám. Ismét megcsókolta a vállam és a nyakam találkozásánál, majd a másik kezével végigsimított a karomon. Aztán vissza fel, majd a kulcscsontomon végighúzta az ujjait, éppen csak hozzámérve. Megállt a nyakamnál és az ujjaival elindult a mellkasom irányába. Csak ujjbegyei értek a bőrömhöz, de ahogy haladt lefele a mellem felé, úgy nőtt bennem a bizsergés is. Jobb keze ujjbegyei elhaladtak a mellem között, de megállt egy pillanatra és a kezébe beleillett a mellem. Aztán elindult lefele. Bal kezével elindult lefele a kezemen, majd a kézfejemről átvándorolt a csípőmre. Jobb keze végighaladt a hasamon, amitől kirázott a hideg. Ahogy elért a köldökömig ráfektette a tenyerét a hasamra és úgy haladt le lassan a nadrágomig. Ott becsúsztatta a kezét és a bugyim gumijánál megállt. Rám nézett, mintha csak az engedélyemre várna. Válaszként beleharaptam alsó ajkamba. Ő pedig becsúsztatta a kezét a bugyimba. Hangosan szökött ki belőlem a levegő, és mikor megérintett becsuktam a szemem és a bal kezemmel megfogtam a csípőmön nyugvó kezét. Finoman simogatta a nagyajkaimat egy kis ideig, majd kihúzta a kezét és a csípőmet megfogva maga felé fordított.

- Miért hagytad abba? - néztem rá kérdőn.
- Nem sietek veled sehova. - válaszolja komolyan, majd kis mosolyt vettem észre az ajkain. Közelebb hajolt és megcsókolt.
- Ma is itt alszol velem? - kérdeztem miután befejeztük a csókot.
- Ma nem. Suliba kell mennem és későn érek haza.
- Oké. - válaszoltam kedvetlenül.
- De hétvégén átjövök. - mondta, majd az ujjaival végigsimított az arcomon.

Csörgött a telefonom. Az ébresztőm volt. Jelezte, hogy indulnom kell. Duzzogva ugyan, de befejeztem az öltözködést és elköszöntem tőle. Ő persze úgy távozott, ahogy jött, így nem buktunk le.
Elindultam én is, de egész úton, sőt egész nap az a dolog járt a fejemben, amit reggel csinált. Akár hányszor eszembe jutott, bizsergést éreztem odalent.
Az utolsó órám testnevelés volt. A nagy pályán voltunk, így futás volt a feladat. Aztán távolugrás és kislabda hajítás. A futást szeretem, de a másik kettő nem az erősségem. Sosem volt az...
Jól megizzadtam, így lezuhanyoztam. Már mindenki elment, így egyedül maradtam az öltözőben. Fürdés után kimentem és nekiálltam felöltözni. Már csak a felsőmet kellett felvenni, mikor egy férfi hangot hallottam a hátam mögül.

- Szia! Beszélhetünk? - kérdezte a hang. Felé fordultam riadtan.
- Matt! Menj innen! - utasítottam és hátraléptem egyet.
- Elena, kérlek! - könyörgött.
- Nekem, nincs mit mondanom neked! Menj a közelemből! - emeltem fel a hangom, s közben a kezemmel "Állj!"- t intettem.
- Kérlek! - mondja, majd megfogja a csuklóm és maga felé ránt. Szorosan magához húzott én pedig próbáltam kiszabadulni a szorításból.
- Engedj el! - kiabáltam, s pofon vágtam.

Elengedett, én pedig kihasználva az alkalmat felkaptam a cuccom és elfutottam. Csak mikor a folyosóra értem, akkor vettem fel a felsőmet.

A bátyám barátjaDove le storie prendono vita. Scoprilo ora