Nope [tsukkiyamakagehina]

19

Mivel ez csak amolyan megérkezős nap, amikor feltérképezzük a helyet, ismerkedünk a körülöttünk lévő emberekkel meg ilyesmi, még nincsenek komolyabb programok. 

Az új csapatommal próbáljuk kicsit szokni egymást, úgyhogy a lépcsőn ülve beszélgetünk. Szerencsére a Nekoma hozzánk került fele nem zárkózik el tőlünk és gubózódnak be egymással, így nem lép fel a klikkesedés veszélye... 

Még szerencse, hogy többé-kevésbé már mindenki mindenkivel találkozott és nem nulláról kell kezdenünk az egészet. Az elég hosszadalmas lenne... 

 - Hogy van a lábad, Tsukki? - böki meg a vállam Atsumu teljesen belemászva a magánszférámba. 

 - Jobban - hazudom rezzenéstelen arccal és próbálok messzebb húzódni tőle. Az az igazság, hogy a sípcsontom még mindig elég érzékeny... Szerintem be is lilult mostanra, de nem merem megnézni. - És kérlek ne hívj így... 

 - De a cuki szeplős srác is így hív - néz fel rám bociszemekkel újra közelebb hajolva. 

 - Vele évek óta ismerjük már egymást... - mászok arrébb egy fél méterrel. 

 - Hát bocsáss meg, de időt utazni nem tudok - sértődik meg. Nem tudom eldönteni, hogy ezt most komolyan gondolja vagy csak rájátszik... De igazából nem is érdekel, amíg meg tudja tartani ezt a távolságot. 

 - Mi lenne, ha mindenkit úgy hívnánk, ahogy ők akarják és akkor nem kell folyamatosan veszekednetek? - kérdezi Kai egy békítő mosollyal. 

 - Szuper ötlet! - vágom rá. 

 - De ne már... 

 - Akkor szavazzunk - forgatja meg a szemét Yaku. - Ki gondolja, hogy magunknak választhassuk ki hogy hívjanak? 

Atsumu kivételével mindenki felemeli a kezét. 

 - Ne már, srácok... Én vagyok a feladó, ennyit igazán megérdemelnék. 

 - Nem hiszem, hogy ennek lenne bármi köze a nevünkhöz... - jegyzi meg Ennoshita. 

 - Hát pedig van - fonja össze sértődötten a karjait. 

 - Rosszabbul fogsz teljesíteni, ha nem hívhatsz Tsukkinak? - vonom fel a szemöldökömet. 

 - Igen! - kezd heves bólogatásba. 

 - Oké, ki mennyire tud feladni? Nekem nagyon alap szinten megy, de- 

 - Nem, nem, nem! Nem fogsz leváltani! - szakít félbe mutatóujjával a mellkasom felé bökve. 

 - Szuper, probléma megoldva - dől hátra Yaku, könyökét egy feljebbi lépcsőfokon megtámasztva. - Lenne kedvetek játszani egyet egy másik csapattal? Vacsoráig belefér még ennyi. Szerintem könnyebben is összeszokunk, ha nem csak itt ücsörgünk és figyeljük, ahogy egyesek csesztetik egymást... 

Helyeslő moraj fut végig rajtunk. Nagy nehezen feltápászkodunk és nekiindulunk keresni egy csapatot, akiben látunk kellő potenciált.  

Végül a hármasokra esett a választás, mert Atsumu szét akarja alázni az ikertestvérét... 

Milyen nemes indíttatás. 

Kuroo és Bokuto is abban van benne, úgyhogy erre én is kíváncsi leszek. 

 * * * 

Számítottam rá, hogy drámai és küzdős lesz. Erős játékosok, egy teljesen új csapat, rengeteg lehetőség, izgalmas dinamikák...