Nope [tsukkiyamakagehina]

12

Már öt perce keringünk az utcában, de sehol se látjuk őket... 

 - Lehet mégis előttünk voltak? 

 - Azokkal a pici lábakkal? Biztos nem hagytak le minket... - rázza meg a fejét morcosan. Minden eltelt pillanattal egyre idegesebb... bár én is kezdek aggódni. 

 - Yamaguchi alig alacsonyabb nálad, Hinata meg elég gyorsan tud lépkedni... 

 - Igaz... 

 - Szóval bárhol lehetnek. 

 - Felhívom- 

 - Nem hívod fel! - szakítom félbe ingerülten. - Így is elég kellemetlen ez, nem fogsz lebuktatni minket!  

  - Jól van na, akkor nem... - csúsztatja vissza a telefonját a zsebébe. 

 - Tsukki? 

Mindketten lefagyunk. Ezt biztos nem csak képzeltem, ha Kageyama is meghallotta... 

Nem merek megfordulni, pedig muszáj lesz... 

Veszek egy mély levegőt és egy halvány mosolyt erőltetek az arcomra. Remélem nem sikerült túl műre... 

 - Sziasztok! Mit kerestek itt? - nézek le rájuk. 

Yamaguchi értetlenül mér végig. 

 - Már meséltem róla, hogy- 

 - Oh, igen a randitok - bólintok, mintha csak most jutott volna eszembe. - Már végeztetek is? Hogy ment? 

 - Nem, még el akarunk menni egy helyre - mosolyog ránk Hinata lelkesen. - És ti mit csináltok errefelé? 

 - Mi csak- 

 - Mi is randira jöttünk - jelenti ki Kageyama nyugodt hangon. 

 - Igen... Várj mi?! - kapom rá a tekintetem ijedten. 

 - Oh... - néz vissza rám felvont szemöldökkel. - Azt hiszem nem fogalmaztam elég érthetően, amikor elhívtalak... Ez kínos. 

Az arckifejezése alapján egyáltalán nem érzi annak... 

 - Oh, velünk is ez volt... - nevet fel Yamaguchi. - Bár nekem nincs olyan jó kifogásom, mint Tsukkinak - könyököl oldalba.  

Elvörösödök. 

Tény és való, hogy nem szoktam észrevenni, ha valaki közeledni próbál felém... De ezt nem kéne mindig az orrom alá dörgölnie! Az emberek furán fejezik ki, ha tetszik nekik valaki, úgyhogy le lehet szállni rólam. Biztos másnak sem olyan egyértelmű, hogy valaki csak barátkozni próbál velük vagy flörtöl... Gondolom... 

 - Milyen kifogás? - kérdezi Hinata kíváncsian. 

 - Egyszer elmentünk a boltba és ott volt egy lány, aki... 

 - Erről nem kell mindenkinek tudnia - szorítom gyorsan a szájára a kezem. 

 - Naa... De engem érdekel mi volt - néz fel rám kérlelően Hinata. 

 - Elhívott, hogy igyunk meg valamikor egy kávét... - sóhajtok fel. - Én meg közöltem vele, hogy biztos csak összekever valakivel, mert én nem ismerem őt... Történet vége. 

 - Aztán csak így elsétált, mintha mi sem történt volna - nevet fel Yamaguchi lefeszítve a kezem a szája elől. - Szegény lány nagyon nem értette mit ronthatott el... Pedig csak Tsukki- 

 - Mentségemre szóljon, nem volt azért ilyen egyértelmű a helyzet... 

 - Tsukki... Szégyentelenül flörtölt veled... A mellettünk álló hét éves kisgyerek is rögtön levágta, hogy mi történik - rázza meg a fejét mosolyogva.