Néhány szösszenet, amely kipattant a fejemből...
illetve amiket kértek :)
Részlet különböző fejezetből:
"-Te most félsz kiscsillag?-gúnyosan vette szájára a szavakat, a végén pedig elnevette magát.
-Katsuki, tőled akkor sem félnék, ha egy körözött s...
-Na, Mina mennyire vagy bevállalós?-kacsintott kacéran Kaminari a rózsaszín lányra, kinél jelen helyzetben megállt az üveg szája. A csajszi kihúzva magát, elszánt fejjel vette fel a küzdelmet.
-Ne kímélj Denki!-válaszolta a lány, mire a fiú szája széles vigyorra húzódott. Egyértelműen tervezett valamit.
-Két kör erejéig ülj Mineta ölébe!-a perverz szőlő szeme egyből felcsillant, s már lelki szemei előtt tapogatta a lány idomat. Az összes lány arca egyszerre váltott fintorba, amint a fiú nevét meghallották. Mina nemes egyszerűséggel lekapta magáról a fél cipőjét, ezzel kihátrálva a feladatból. Mineta elkeseredetten tekintett a rózsaszín vattacukor felé, aki egyenesen kimutatta iránta való érzelmeit.
-De miért nem?!-kezdtett siránkozni, mire Mina összeszűkült szemekkel figyelte a kis perverzet.
-Ha csak megfordul a fejedben, neked...-ahelyett, hogy befejezte volna a mondatot, elhúzta az ujját a torka előtt ezzel szimbolizálva a lehetséges jövőt.
A szőlő meghunyászkodva ült vissza a helyére, s rá sem mert nézni a lányra.
-Ez nem volt valami férfias Kaminari.-sóhajtott fel Kirishima, aki pont a rózsaszín hajú és a pikachu között helyezkedett el. Mina nem lelpezve szemei által a két lábon járó töltőt rég a föld alá temette.
Amint újra megpördült az üveg, síri csendben várta mindenki az eredményt. S amint a következő feladat tulajdonosát megpillantottuk, nagyra kerekedett szemekkel pislogva meredtünk a robbanó sünire.
-Aztán valami jót mondj, te Űrlény!-így vándoroltak a pillantások ismét Minára.
-Flörtölj {T/N}-val/vel!-kertelés nélkül ejtette ki a szavakat, melyek engem sokkoltak a leginkább.
-Ilyen nyomi feladatot nem csinálok meg!-akad ki Bakugou, s már meg is jeletek a kidudorodó erek a nyakán.
-Csak azért mondod ezt, mert nem tudsz flörtölni!-kontrázott Mina, mire sokakból kitört a nevetés. Ennek következtében Bakugou a pólom nyakánál fogva felrángatott magához: -Te most velem jössz!-morgott egyet, majd maga után húzott.
-Miért jöttünk ide?-kérdeztem összezavarodva az idegesen topogó fiút.
-Hogy megmutassam azoknak a nyomiknak, igenis jól flörtölök, szóval te is csak arra használd a csinos kis szádat!-ordított a fiú, mely hatására már meg sem rezdültem.
-Elkezdted már és ez lenne a nagy tudományod, vagy előtte adjak felkészülési időt?-pislogtam laposakat, amíg a fiú egy nagyot nem fújtatva, egy hirtelen mozdulattal közelebb rántott magához.
-Ez lesz életed legjobb flörtje, de ne reménykedj...-ahogy a fülembe suttogta, meleg lehelete az arcomat kezdte csiklandozi, mely meglepően kellemes érzés volt.
-Akkor mindent bele!-kacsintottam Bakura felvéve a szerepet.
-Iszunk valamit?-szólalt meg ezúttal normális hangerőn, mely szokatlannak hatott tőle.
-Még van italom.-mutattam felé a poharamat, mely a mellettünk lévő pulton pihent. Bakugou nem habozva megitta a tartalmát, majd levágta az asztalra.
-Most már nincs. Szóval iszunk valamit?
-Igyunk.-kuncogtam el magam, mire a fiú morogva elindult az innivalókért. Amíg Bakugou-ra vártam, a többiek felé pillantottam, hogy Uraraka és Mina egy nagy like jelet mutatott felém, míg Mineta Kaminarinak panaszkodott a rózsaszín lányról.
-Hé!-kiáltott fel két piros pohárral a kezében a szöszi, ezzel magára vonva nem csak az én figyelmemet.
-Köszi..-nyúltam a pohár után, mire ő elhúzta azt előlem.
-Oi..még nem a tiéd.
-De hát nekem hoztad.-álltam ott értetlenül, míg a fiú szája ravasz vigyorra húzódott.
-Mindennek ára van. Mint mondtam, még nem a tiéd. Előbb fizetned kell érte.-kijelentését követően saját poharának tartalmát le is húzta, az enyémet pedig továbbra sem engedte elvenni. Megelégelve a sok sikertelen próbálkozást, a szememet megforgatva mentem bele a játékba: -És mi lenne az ára?-üres kezével közelebb húzott magához Bakugou, s megint a fülembe suttogott: -Flörtölj vissza!
-Ez a játék kezd rosszra fordulni.-válaszoltam a fiúnak szintén olyan halkan, hogy csak ő hallja, majd adtam egy puszit az arcára, melytől enyhe pír és meglepődöttség ült ki említett testrészére. Bakugou elhajolva tőlem, vizsgálódva meredt az arcomra, mire nem tudtam megállni, hogy ne kacsintsak rá.
-Ne kacsintgass!-szólt rám parancsolóan, így bennem is életre kelt a dac. Egyik kezemet az arcára vezetettem, s úgy hajoltam közelebb hozzá, míg ő egyik kezével erősebben markolt bele a derekamba.
-Hisz te mondtad, hogy flörtöljek!-vigyorogtam rá, majd a többiek felé fordultam, akik mind lesokkolódva és piros fejjel néztek felénk. Először nem értettem a szituációt, majd eltoltam magamtól Bakugou-t és úgy tekintettem újra körbe. -Minden rendben srácok?
-Csak úgy izzott köztetek a levegő!-lelkesedett Mina, miközben mi visszavádolroltunk helyeinre a körben.
