Oneshots // MHA//BnHA

Boldog születésnapot Kacchan!

Izgatottan keltem fel. A mai nap különleges, és ezt az osztályban mindenki tudja. A mi közkedvelt állandóan mérges sündisznónknak születésnapja van. Midorya feldobta az ötletet, hogy szervezzünk neki meglepetés bulit, amit én szívesen el is vállaltam. Akármilyen utalatosan is viselkedik Bakugo, a szíve mélyén egy kedves, érzékeny ember. Megérdemli a szülinapi bulit.

Három lépésből állt a tervem:
1.Páran, a közeli barátok felköszöntik Baku-t, hogy ne fogjon gyanút.
2.Délután Kirishima és Kaminari elviszik őt ünneplés címszó alatt kajálni.
3.Amikor jelzek nekik, hozzák az ünnepeltet Denki házába.

Így alakult, hogy egy ajándékcsomaggal a kezemben léptem be az iskola területére. Nagyon izgultam, mit fog hozzá szólni. A termükhöz érve próbáltam minél jobban takarni az ajándékot, de a fiú összeszűkölt szemekkel mégis kiszúrta.

-Azt ugye nem nekem hoztad?-kezdett bele szokásos unott hangnemében, de mielőtt folytathatta volna, az asztalára tettem a csomagot.

-Boldog szülinapot! Nem veszem vissza, szóval ajánlom, hogy tetszen.-igazából rettegtem, hogy nem tetszik neki, és kidobja. Egy egyszerű fekete felső volt, amelyet az osztállyal díszítettem ki. Mindenki alárírta a saját nevével, rajzoltak rá. Az egész osztály munkája, amelyet én kiegészítettem, majd alakítottam rajta. Nem nagy dolog, de nagy az eszmei értéke. Rosszul esne, ha ennyi munkánkat kidobná, amelybe a szívünket is beletettük.

Bakugo a szemét forgatva nyitotta ki a tasakot, amely a felsőt rejtette. Lassan emelte ki a fekete anyagot, amelyen kezdtek megjelenni a firkák. Amint kinyitotta az egészet, szinte minden minta és felirat láthatóvá vált azon kívül, amelyet gondosan elrejtettem rajta. Enyhe mosoly futott az ajkaira, amely miatt a szívem hevesebben kezett verni. Ritkánk látni őszinte mosolyát és ez az volt.

-Kössz Nyomi! Ez nem is annyira vészes.-mondatával együtt rendezte is a vonásait, majd a csomagot maga mellé tette. Nem vártam tőle se ölelést, se egyebet, már az is boldoggá tett, hogy tetszett neki az ajándékom.
Ezután Kiri és Denki egyszerre toppant be, majd rohamozták meg Bakugo-t. A két idióta rázendített a Boldog Születésnapot! című dalra, amely hatására az ünnepelt feje szinte füstölgött a dühtől. Ő már csak ilyen. Utoljára Deku adta oda az ajándékát, amely egy a felsőhöz passzoló pulóver volt, azonban azt már nem díszítettük ki, hogy több helyre is hordható maradhasson. Kirishima egy A férfiasság 100 szabálya című könyvvel, Kaminari pedig egy fejhallgatóval lepte meg Katsuki-t. Mindenki más a délutáni meglepetés bulin adja oda a sajátját.
Az első pont pipa.

Napközben különösebben nem volt nehéz dolgunk. Minden akár egy hagyományos napon ugyanúgy zajlott. Az utolsó óra végeztével a fiúk kimagyarázták Bakugo-nál, én miért nem tartok velük az "ünnepi közös kajálásra", azaz az elterelésre. Egyenesen a Kamiari família háza felé vettem az irányt, ahol a kölcsön kapott kulcsoknak köszönhetően nem kellett betörőset játszanom. Uraraka és Mina segítségével feldíszítettük a házat, amíg a Jiro a zenét állította be. Momo a már általam elkészített tortát díszítette, miközben Deku a rágcsálnivalókkal és az italokkal foglalatoskodott. Egy óra alatt készen is lettünk, újabb félóra múlva pedig mindenki itt volt, kivéve az elterelő csapatot.
Írtam egy üzenetet Kiri-nek, miszerint jöhetnek, aki válaszul inkább felhívott.

-{T/N}! Van egy kis probléma. Bakubro nem akar jönni.

-Mondd neki azt, hogy hozom a Deadknife új részét, és Denki-nél játszunk vele. Szerintem erre ugrani fog. Még nem tette túl magát a múltkori verseségen.-ezután letettem a telefont, amelyre perceken belül érkezett egy like emoji, amely azt jelentette sínen vagyunk.
Mindenki tudta a feladatát, így az ajtó nyitódásakor egyszerre, kánonban hangzott fel a Boldog Születésnapot! kiáltás.
Katsuki meglepődve tekintett széjjel, majd mint akit nem izgat az egész, beljebb sétált és elmormogott egy köszönömöt. Sorban mindenki odaadta az ajándékát, majd Jiro és Kaminari a zenelejátszóhoz sétálva indították el a bulit.
Amíg Ida kiselőadást tartott nekem a sok egészségtelen kajáról, amelyet a bulira hoztam, Katsuki átvette a felsőjét arra, amelyet tőlem kapott. Ez megmelengette a szívemet.
Amikor sötétedni kezdett Mina-val együtt kihoztuk a tortát a konyhából, amelyet Denki az ünnepelt arcába akart nyomni, de egyértelműen elvetettük ezt az ötletet. A tortázást követően én a tányérokat a konyhába vittem, hogy ne legyenek láb alatt. Eme tevékenységemben Bakugo is segített. Már az utolsó darabokat raktuk le, amikor a fiú mellettem hirtelen csak úgy megszólalt.

-Szóval szeretsz.-sunyi vigyorra húzódtak ajkai, az én arcom pedig elsápadt.

-Ezt honnan veszed?-kerültem a tekintetét, inkább tovább pakolásztam.

-A póló.-húzta meg az anyagot ezzel is megerősítve, hogy rátalált a titkos üzenetemre.

-Azt bárki írhatta.-a fiúnak még nagyobb lett a vigyora, amire az én arcom piros színre váltott, akár egy maraton lefutása után.

-Felismerem az írásod.

-Még én se ismerem fel a sajátomat.-nevetve próbáltam elviccelni a dolgot, amire a fiú egy szemforgatással válaszolt. Majd, mintha az évszázad ötlete jutott volna az eszébe, felcsillant a szeme.-Nem tetszik nekem ez a nézés.

-Ma én vagyok az ünnepelt. És tudom, hogy te szervezted le ezt az egészet, kár tagadni. Talán még a tortát is te magad sütötted.-úgy sorolta a dolokat, hogy rögtön egy lehetőség ugrott be: valaki beavatta őt.-Nem hinném, hogy ezt bárkiért megtennéd. Egészen biztos vagyok benne, hogy szeretsz.-szavait súlytalanság övezte, akár egy egyszerű, mindennapi kijeletést.-Nekem mint ünnepeltnek lenne még egy kívánságom..-mintha direk hatásszünetet tartana, az agyam ezerre kezdett kattogni. Átpörgettem ezer és egy beszélgetést, vajon mikor utalhatott olyasmire, amit szeretne megkapni.
A fiú közelebb lépett és kezét felhevült arcomra helyezve folytatta mondandóját:

-Azt hittem, hogy egyértelmű, mit szeretnék kapni, mégis lemaradt az ajándékok közül.

-Hiába töröm a fejem, nem jut az eszembe, sajnálom.-aggódtam, hogy talán ez az egy aprócska baki elronthatja az egész bulit.

-Csókolj meg!-jelentette ki a fiú egyenesen a szembe nézve, amire még vörösebb lett az arcom, és nyeltem egy nagyot.

-De Baku..-alig kezdtem bele zavaromban, amikor sóhatjva lépett arrébb a fiú, amely hatásará a testem önkéntelenül cselekedve a pólójánál fogva rántotta vissza a fiút, majd egyenesen az ajkaira tapadt. Katsuki a derekamnál fogva rántott közelebb magához, és jó szorosan tartott, akár egy porcelánbabát, amely a legkisebb ütés hatására is darabokra törhet. Ez nem szerepelt a szervezési listámon.

-Most már a születésnapi kívánságom is valóra vált.-suttogta a számra a fiú, miközben a homlokát az enyémnek döntötte.-Menjünk vissza a többiekhez, mielőtt hiányolni kezdenek.-utolsó mondatát már hangosan ejtette ki, majd a kezemet megragadva visszavezetett a többiek közé.

--------------------------------------------------------------
Először is
Boldog Születésnapot Bakugo!!!

Másodszor pedig, ennek alkalmából íródott ez a rész. Bár nem a kedvenc karakterem, a harmadik évad 23.részében igen megkedveltem ezt az idegbeteget.

04.20-Bakugo Katsuki születésnap