Egy olvasó véleménye - Kritikák, ajánlók, gondolatok

• Century •

Író: P. D. Baccalario

Cím: 1. A Tűz Gyűrűje (L'anello di fuoco, 2006) 2. A kőcsillag (La stella di pietra, 2007) 3. A szél városa (La cittá del Vento, 2007) 4. Az ősforrás (La Prima Sorgente, 2008)

Hossz: négy kötet, könyvenként 300-400 oldal

Fordította: Balkó Ágnes

Kiadta: Pongrác

Zsáner (szerintem): fantasy

Ajánlott korosztály (szerintem): MG, korai YA

× A történet röviden ×

Rómában találkozik négy fiatal, Elettra, Harvey, Mistral és Sheng - és mint kiderül, ők négyen kulcsfontosságúak a világ számára. Ugyanis részei egy egyezségnek, ami a Természettel köttetett, és amely minden száz évben megakadályozza, hogy a világ elpusztuljon. A négy fiatal egy fatérkép és pörgettyűk segítségével próbálja felkutatni a négy tárgyat, amelyek szükségesek az egyezség helyszínének megtalálásához, ám Heremit Devil a sanghaji felhőkarcolójából ugyanezt teszi... De ki ér oda előbb?

× Cselekmény, karakterek, világ ×

Nézzük a főhőseinket. Elettra, az olasz és szó szerint és képletesen is lobbanékony lány az elején érdekes volt, de a végére már kicsit idegesített és leegyszerűsítődött az egész személyisége (a szerelmi szálat okolom, lást lentebb). Harvey, az amerikai srác számomra végig érdektelen maradt, egyszerűen érzelmileg nem tudott közelebb kerülni a karaktere. Mistral, a francia lány volt talán a kedvencem, ő aranyos volt, és úgy éreztem, az ő személyiségének valahogy több rétege volt, mint a többiekének. Shenget, a kínai fiút is szerettem, ugyan azt sajnáltam, hogy a harmadik/negyedik könyvben szinte teljesen elveszik az a vidám gyerek, aki volt, de a cselekmény teljesen indokolja, úgyhogy jobb, hogy így történt. Mondjuk, az ő szerepe valahogy végig kérdéses volt a számomra.

A többi karakter egész jó volt, főleg Jacob Mahler, és Heremit Devil is kitűnő főgonosz-alapanyag. Tetszett a mellékszereplők, főleg a felnőttek ábrázolása, hogy nem volt túl sok „jellemző" tulajdonságuk és nem voltak eltúlozva sem, de annyi épp volt, hogy színessé és különlegessé tegyék őket. Egy kivétel van, és könnyen lehet, hogy az én figyelmetlenségem az oka, de nemigen voltam képes megkülönböztetni Vladimirt Van Der Berger (vagy hogy is hívták) professzortól. Emellett, egyáltalán megtudtuk, hogy ki volt a negyedik korábbi "kiválasztott"? Nem emlékszem lol. Linda néni az egészben játszott szerepe sem tisztázódott a végére nekem.

A 'világ' is kissé kérdéses a számomra. A valódi helyszínek ábrázolása jó volt – by the way, mi ez a divat a middle grade könyvekben, hogy körbeutazzák a világot? nem azért, nekem tetszik, csak érdekelne, honnan ered –, én speciel szeretem azokat a könyveket, amik valódi történelmi helyeken játszódnak :D.

Ám néha nehéz volt eldönteni, nem volt egyértelműsítve, hogy x hely vagy tárgy vagy történelmi esemény valóban létezik, teljesen kitaláció, hogy illeszkedjen a sztoriba, vagy egy valódi dolgon alapuló fikció vagy micsoda. Kicsit összemosódik a valóság és az író képzelete, és middle grade-ben ez kicsit kockázatos, mert a célközönség pontosan abban a korban van, hogy mindent új infót felszívjon, de még nem alakult ki egy rendes kritikai érzéke és nincs elég ismerete sem ehhez. (Nem értek az egyedfejlődéshez, de saját magamon és másokon alapulnak a tapasztalataim :D). Szóval könnyen megeshet, hogy egy fiatalabb olvasó elhiszi, hogy majdnem minden tárgy és helyszín és sztori igaz ebben a könyvben, mivel a valósággal együtt, és nagyon hihető módon vannak tálalva. (egyébként így működnek a hatásos tudatosan terjesztett álhírek is funfact). Tehát ennek elkerülése érdekében én azért jobban egyértelműsítettem volna a dolgokat, akár írói kommentár (mint Dan Brown szokta), akár a szövegbe tett utalások formájában.