Anime Oneshots ♡Kérések Zárva!♡

Bakugou Katsuki x reader

Kats-Chan kérésére♡

Unottan battyogtam végig a hosszú utcán. Végre vége az iskolának és elkezdődik a hosszú nyári szünetem, mikor is egész végig otthon fogok gubbasztani és animéket nézni. Ahogy a megszokott úton sétálok hazafelé, csak a táskámon lévő BNHAs mütyürkék csörgését hallom, a csend már szinte kísérteties. Hirtelen felkapom a fejem és egy teljesen másik helyeb találom magam mint a jól megszokott útvonal, ráadásul ősz van. Jobban körültekintve elsápadok. Lehetetlen,ugye? Ugye? Az egyik kedvenc animém, a Boku no Hero Academia UA épülete előtt állok. Végignézek az öltözékemen. A szürke és zöld UAs egyenruha feszül rajtam.

-Név-chan, mire vársz még? Elkésünk ha sokáig állsz még ott, kero-szólal meg mellőlem a zöld hajú Tsuyu.

-I-igen.-Ácsi, honnan tudja a nevemet és hogy-hogy nem lepődik meg azon hogy itt vagyok?

Az osztályterembe lépve mindenki tök normálisan köszönt engem, már amennyire Bakugou morgása annak számít. Közben próbálok rájönni mi is lehet a képességem, mert arra már rájöttem hogy  a BNHA világába csöppentem és a lehető legtermészetesebben kell viselkednem. Óvatosan elcsaklizom Midoriya füzetét, hátha rólam is írt bele valamit. Elolvasva megtudtam, hogy a teleportáció a képességem és a hősnevem Teleporty. Milyen ötletes, bár ezen meg sem lepődök.
Miután végig ültük az órákat, Tsuyu, aki úgy tűnik a legjobb barátnőm, menni akart haza de én még fel akartam fedezni a sulit, ezért visszautasítottam az ajánlatát.
Nyugodtan bandukoltam a folyosókon a hátamon himbálódzó táskával és csillogó szemekkel szemlélődtem, amikor is nekimentem valakinek.

-Nézz már a szemed elé!-ordít rám az illető.

-Bo-bocsánat-makogtan felpillantva, Bakugoura.

-Ch, legközelebb figyelj oda jobban. Egyébként is tudom a titkodat. Tudom hogy valami másik világból jöttél, nem vagyok olyan hülye mint a többiek-mondta.

-Tényleg? Ugye nem mondod el senkinek?-kérdeztem reménykedően nézve a fiúra.

-Nem, de lenne egy kérésem nekem is. Legyél a barátnőm-jelenti ki akaratosan.

-De, de én nem... Mármint nem értelek, mért akarod hogy a barátnőd legyek?-értetlenkedve.

-Nem mindegy neked, örülj hogy megőrzöm a titkodat-ciccegett.

-Akkor rendben, megegyeztünk-hajtottam le a fejem, mert láttan hogy nincs más választásom.

- Jó akkor hazakísérlek-biccentett majd a válaszomat meg sem várva indult el.

A következő hetek viszonylag normálisan teltek és meglepően vidáman. Voltunk néhány randin és egészen beleszerettem a fiúba. Egy napon azonban egy idegen férfi jelent meg a szobámban.

-Maga meg mit akar?-sikoltottam egyet.

-Nyugi, én küldtelek ebbe a világba mert a sajátodban nem voltál túl boldog, de ennek van egy hátránya.

-Igen.

-Választanod kell, hogy itt maradsz-e vagy hazamész, de akkor soha többé nem térhetsz vissza a másik univerzumba-magyarázta én meg döbbenten hallgattam.- Nehéz eset, mert belezúgtál abba a szöszi srácba de szeretnél a szüleiddel is élni, igaz?

-Pontosan-motyogtam.

-Van egy heted hogy eldöntsd mit szeretnél, szóval egy hét múlva tali-dobott felém egy csókot a levegőben majd eltűnt. Tehetetlenül sírva fakadtam és egész héten a döntésemen rágódtam. Végül úgy döntöttem bármi is lesz én megmondom Katsukinak, hogy szeretem. Suli után elrángattam egy csendesebb zugba.

-Bakugou beszélnünk kell.

-Vissza fogsz menni oda ahonnan jöttél igaz?-mondta mindenttudóan.

-Valami olyasmi. De én csak szeretném elmondani, hogy... Uhh de nehéz kimondani...

-Nyögd, már ki-türelmetlenkedett.

-SZERETLEK-kiáltottam le magam, mire meg sem várva a további reakciómat magához rántva megcsókolt. Arcomon már könnyek folytak végig, de beleolvadtam csókjába.

-És hogy fogsz dönteni?-kérdezte miután sikeresen leültünk az egyik padra.
-Nem tudom, de még van két napom eldönteni-sóhajtottam.
-Akkor, mittomén. Csibáljunk valamit a hétvégén.
-Benne vagyok-mosolyogtam fel rá, egy csókot lopva tőle, mert nála ki kell használni a romantikus pillanatokat.
Mikor véget ért a hét nagyon nehezen, de meghoztam a döntést.

-Na szóval-vágtam bele rögtön, mikot megjelent nekem az a kelekótya pasi.- Ha neked vannak feltételeid, akkor nekem is...-és elmondtam neki mit is szeretnék amit szerencsémre el is fogadott.
Miután elvégeztem amit al akartam, boldogan sétáltam végig az utcán, hogy egy bizonyos személy nyakába ugorhassak. Na jó, most már elárulom, hogy maradtam Bakugounál. Aki nagyon örült annak, hogy őt választottam, de az életünk nagy részében mégis egy akaratos, morcos, robbantgatós (és aranyos, bár ő ezt nem teljesen fogadja el) süni maradt.