Anime Oneshots ♡Kérések Zárva!♡

Dazai Osamu x oc pt.6

LunaNaito-chan kérésére❣

-Apa, mikol éjünk már odaaaaa?-nyavalygott Tenchi a hátsó ülésről két nővére között ülve.
-Nemsokára.
-Ajj mál.
Hátra pillantva csak annyit láttam hogy durcisan üldögél Tenchi, Aiko elmélázva néz ki az ablakon, Ayumi meg vidám mosollyal számolgatja a teheneket amelyek mellett elhaladtunk.
-A jó hír az hogy megjöttünk-szólal meg hirtelen Dazai.
-Na végre!-lelkendezett a kisfiunk. Ahogy behajtottunk Chuuya házához ahol élt, a férfi már az udvarban várt. A gyerekek kipattantak a kocsiból és egyből megcélozták.
-Chuuya bácsi!-ugrottak a nyakába, Aiko viszont kissé tartózkodott, nos ő sosem volt nagy Chuuya fan.
-Chu-nii-öleltem meg szorosan én is.
-Szia, Naito. Hogy vagy?
-Amint látod remekül. De neked is jót tenne ha találnál magadnak egy barátnőt legalább-tanácsoltam.
-Leköt a munka-nézett félre.-Oi, Dazai, ki engedte meg hogy csak úgy betörj a házamba, hallod?!-csörtetett a már bent lévő férjem után.
-Gyerekek, pakoljunk be!
Miután felcipeltül a cuccainkat, mivel a fiúk el voltak foglalva a veszekedésükkel.
-Aiko, Ayumi, ezt hívják girlpowernek. Jól jegyezzétek meg, ha két ilyen idióta fog benneteket körülvenni-egyenesedtem ki egy újabb csomag szobába beb*szása után.
-Oksika-vigyorodott el Ayumi, miközben Aiko csak egy amolyan "Ebbe meg mi ütött?" kifejezéssel vizslatott.
-Ez az, anya girlpower!-kiáltotta el magát Tenchi.
-Legalább valaki lelkesen fogadja az elkeseredett kijelentéseim.
Ahogy lemásztunk a lépcsőn a két férfi veszekedésének hangjai ütötték meg a fülemet.
-Oi, Dazai, teszed le a pudingomat!-üvöltötte Chuuya, miközben az asztal körül kergetőztek.
-De olyan fini! Ú, az sajtos csipsz?-tette fel a költői kérdést, majd lenyúlva kibontotta és a félug felfalt pudingjára szórta és tovább zabálta a CHUUYA pudingját.
-Fúj, bazdmeg, nem igaz hogy ilyeneket eszel össze-fintorgott a bátyám, miközben a gyerekek és én sokkoltan néztük.
-Tenchi, apád soha többet nem kap pudingot-vettem fel karjaimba a kisfiút.
-Hát jó, amúgy is hízott-jele tette ki, mire Chuuya egyből elnevette magát, a férjem pedig fulladozni kezdett. Miután mindenki életben maradt, inkább javasoltam a társasozást, de mivel mindenki hamar szétunta magát, inkább kerestünk valami más elfoglaltságot.
-Anyuciiiii, megigélted hogy majd ma játszunk lókásat-kezdett el nyafogni egyetlen kisfiam.
-Ez jó ötlet, légysziiiiii!-nézett fel rám bociszemekkel Ayumi.
-Természetesen játszhatunk olyat. De Chu-nii kit fog játszani?
-A gonosz mostohatestvért, aki szét akarja választani anya és aparókát-vágta rá Aiko, amire meg Dazai kezdett el röhögni.
-Nekem oké-vont vállat két röhögőroham között.
-Lehetne hogy a játékban ki nyírnám Dazai? Ugy elég könnyű lesz szétválasztani őket-morogta, de nem akarta megbántani a gyerekeket azzal hogy visszautasítja a szerepét.
-No,no,no, nem hal meg senki-tiltakozott Dazai.
-Így igaz, senki-vetettem egy szúrós pillantást a bátyámra.

Miután kiosztottuk a szerepeket el is ketdődhetett a játék. Mindenki nagyon élvezte a szerepét. Aparóka megtalált az erdőben, Aiko befogadott, megneveltek, meg minden. Még pacsit is tudtam adni...
Aztán jött Chuuya aki nem akarta hogy együtt legyünk, de az aparoka és anyaróka közötti szerelem mindent fölülmúlt. Aztán születtek kicsinyeink és boldogan éltünk míg meg nem haltunk a párnaerődünkben.
-Na jó, nem tudom ki hogy van vele de én farkaséhes vagyok-állt fel Chuuya a konyha felé indulva.
-A kisrókák nem éhesek?
-Dehogynem!-pattantak fel majd elmentek kezet mosni, mert jól nevelt kisrókák voltak ám.
-Én kicsit másra vagyok éhes-karolt át hátulról Dazai egy puszit nyomva a nyakamra.
-Dazai, ne most-sziszegtem, de mielőtt eltolhattam volna hátulról valaki fejbe vágta egy fakanállal.
-Ájájáj, ez fájt, Chuuuuya-kuuuuun!-siránkozott a bántalmazott.
-Nem igaz hogy egy kis ideig se bírod ki anélkül hogy kiéld a szexuális vágyaidat, kussolsz és leülsz enni vagy a kutyaólban alszol ma este.
-Jól van na. De ha a kisrókicák lefeküdtek rád is szánok egy kis időt, anyaróka-búgta a fülembe erotikusanajd ellépve tőlem elsétált a konyhába én pedig égő fejjel követtem. Hihetetlen hogy még ennyi év házasság után is így zavarba tud hozni az én Dazaiom.