Anime Oneshots ♡Kérések Zárva!♡

Deku x oc pt.3

Kyle_Neko_07 kérésére❣

Reggel óriási őrjöngésre keltem. Álmosan dörzsöltem meg szemeimet. A viharnak nyoma sem volt, de Izukunak annál inkább. A nagy hangzavarban is békésen szundikált, miközben karjai engem öleltek.
-DEKUUU!-üvöltött ekkor valaki egy hatalmasat. Barátom hunyorogva nyitotta ki szemeit, majd nagy nehezen felült.
-Mi történt?-kérdezte nagyot ásítva.
-Asszem Bakugou.
-Jó reggelt, Laura-chan, minden rendben?-érdeklődött egy puszit nyomva arcomra. Meg tudnám szokni hogy minden reggel így keljek.
-Jó reggelt Izuku-kun, minden rendben.
-Hülye Deku! Minek hozod ide az idióta barátnődet!-üvöltötte le a fejét Bakugou.
-Csak félt a vihartól-védekezett.
-Pont leszarom, akkor gömbölyödjön össze vagy ölelgesse a plüss tigrisét de ha mégegyszer be mer törni a szobámba!-fenyegetőzött.
-Jó reggelt mindenkinek!-lépett ekkor ki a fürdőszobából Todoroki kicsit sem meglepődve az ottlétemen vagy Bakugou kiabálásán, nyugodtan mosta a fogát.
-Jó reggelt Todoroki-kun-köszöntem neki is.
-Argh-csapta be maga mögött Bakugou az ajtót. Gondolom ő gyorsan elkészült.
Mivel nem akartam tovább feltartani a fiúkat én is elmentem rendbe szedni magamat.
Lementem higy megreggelizzek, de amint leértem a lépcsőn valaki egy megpakolt tányért nyújtott felém.
-Oh, köszi-mosolyogtam barátomra hálásan. Leülve a lányok közé a kanapéra hallgattam éjszakai történeteiket.
-És akkor Denki átjött hogy megrázzon álmomban...
-Jó reggelt, Laura-chan-köszöntött Mina lelkesen.
-Jó reggelt.
-Tényleg ma még nem is láttalak. Hol voltál te az éjszaka?-érdeklődött Jirou, bár a hangsúlyaból rájöttem hogy mindenről tud.
-Hát az úgy volt-kezdtem pironkodva, a többiek pedig vigyorogva bólogattak minden egyes szavamra.
-Olyan jó neked, mi mind olyan szinglik vagyunk hogy az már fájdalmas-kuncogott Momo.
-Bizony, kero.
-Jó reggelt mindenkinek-szakított félbe minket Aizawa-sensei.-Ezeket néztem ki, válasszatok-dobott le elénk három prospektust. Mindenki kíváncsian gyűlt oda.
-Úúúú, menjünk strandolni-kiáltotta Mina.
-Egyetértek-bólogatott Mineta.
-Hát jah, szentem is jó lesz-helyeselt mindenki, majd tervezgetni kezdtek. A magára hagyott prospektus után nyúltam. Egy szép türkiszínű tó fényképe volt az elején. Elolvasva tényleg jó programnak tűnt volna... Ha szeretem a vizet. De félig macskaként ki nem állhatom a vizet. Még a kislábujjamat se vagyok hajlandó beledugni. Mindegy, majd napozok egy jót.
A többiek össze-vissza csacsogtak. Egyedül Bakugou morgolódott a sarokban és Todoroki ült úgy mint akit semmi sem érdekel.
Mikor végeztem felmentem, hogy kihalásszam bőröndömből lila bikinimet. Rávéve egy lenge nyári ruhát már készen is álltam az indulásra. Bepakoltan kistáskámba a naptejet, törökközőt, némi pénzt és vizet.
A tó fákkal volt körülvéve így volt bőven árnyékunk is. Aizawa-sensei, persze azonnal elszundikált az egyik fa mellett, míg a többiek már szaladtak is a víz felé.
-Laura-chan, nem jössz?-kérdzete Izuku.
-Nem, most nem, jó nekem itt-utasítottam el.
-Oké, ne maradjak veled?
-Dehogy, menj csak-biztattam. A kellemes időben lassan én is elpilledtem. Arra ébredtem hogy valaki felkap engem. Feleszmélve Denki hátát láttam.
-Tegyél le!-kértem.
-Ne már, gyere Laura-chan, csobbanj egyet-nevetett.
-Tegyél már le!-kezdtem el ütögetni a hátát.
-Jó lesz!-mondta, majd beledobott a vízbe. Pechemre pont ott ahol mélyebb volt, így nem ért le a lábam. Eszeveszettem kezdtem el kapálózni, de nem tudtam a felszínen maradtam. Elsüllyedtem. Még annyit láttam hogy valaki utánam ugrott.
Köhögve nyitogattam a szemem, miközben finoman paskolgatták az arcomat.
-Laura-chan, kelj fel-szólongatott Izuku.
Köhögve lassan felültem. Mindenki aggódó tekintettel figyelt.
-Megvagyok-szóltam két köhögés között. Nagyot sóhajtva fújta ki a levegőt Midoriya.
-Megijedtem-motyogta, mire halványan elmosolyodtam.
-De időbe megmentettél-nyomtam egy puszit az arcára.
-Ezért én is megmentettelek volna-szólt közbe Mineta.
-Te úgyse kaptál volna-vágta rá Jirou,mire mindenkiből kitört a röhögés.
Egyedül Denki térdelt még mindig bűntudatosan.
-Nagyon sajnálom Laura-chan-mondta lehajtott fejjel.
-Semmi baj, nem tudhattad hogy nem tudok úszni.
-De akkor is, kérted hogy hagyjalak.
-Ne rágódj ezen.
-Akkor belejössz?-kapta fel a fejét.
-Öhm, én egyáltalán nem szeretem a vizet-motyogtam lehajtott fejjel.
-Dehát akkor hogy tusolsz?
-Az még oké, de hogy én belemenjek a tóba? Kizárt-ráztam a fejem.
-Na jó, túlte a Bolhazsák, mehetünk már vissza a vízbe vagy meg szenvedünk?-szólt közbe Bakugou.
-Menjetek csak-nevettem el magam, mire mindenki visszament játszani a vízbe. Letelepedve az árnyékba megidéztem egy apró démoncicát és azzal kezdtem játszani.
-Sokkal felszabadultabb vagy mostanság-hallottam meg Aizawa-sensei hangját.
-Hát, megbízom bennük-makogtam, mire ő csak bólintott és visszaaludt.
Igaza volt, ez az osztály tényleg a legjobbat hozza ki belőlem.