Anime Oneshots ♡Kérések Zárva!♡

Karácsonyi specialitás ( Haikyuu x reader )

Kageyama x reader:
- Kageyama, vegyünk forró csokit- kérlelted a barátodat.
- Jó.
- Nagyon finom. Ugye milyen klassz a karácsonyi vásár ?- lelkendeztél, ám a fiú nem igazán értett egyet veled. Mosolyogva fogtad meg a kezét és végigrángattad a vásáron.
- Úúú, nézzük meg a fenyőfát - csillant fel a szemed. Kageyama biccentett és együtt furakodtatok át a tömegen. A fa hatalmas volt. Csodálatosan csillogott rajta a rengeteg dísz. Tátott szájjal bámultad a látványt.
- Ugye milyen szép?- néztél a barátodra.
- Igen, nagyon...- motyogta, majd a táskájából egy kis tasakot halászott elő.- Ez a tiéd.
- Az enyém?- hökkentél meg, majd óvatsosan kicsomagoltad. Egy aranyos ( Kedvenc állatos) kulcstartó volt benne. - Óóó, nagyon köszönöm.
- Boldog Karácsonyt,( Név)-san - mondta, majd egy apró csókot nyomott a szádra.
- Neked is, Kageyama - mosolyogtál boldogan.

Sugawara x reader :
A szél süvített, majdhogynem letépte rólatok a kabátot. Nagy nehezen beértek a menedéket nyújtó faházba. Összefagyva mentél a fürdőszobába átöltözni. Fagyoskodva ültél le a kandalló elé, ahol Sugawara egy plédet terített rád és egy bögre teát nyomott a kezdbe. Semmiképpen sem egy ilyen karácsonyi kirándulást képzeltél el a hegyekben. Suga leült melléd és átölelte a válladat.
- Nem fázol ?- kérdezte aggódóan.
- Nem, minden rendben. Csak ez a csúnya idő- sóhajtottad.
- Hát igen. De ne félj amíg engem látsz. Én majd megvédelek.
- Az oké, de mitől?- kuncogtál.
- Mindentől, csak te biztonságban legyél- mondta bátran.
- Ne gyerekeskedj, Suga-san.
- Ohó és ha megtámad a csikiszörny ?
- Jajj, csak azt ne- nevettél, mire Sugawara elkezdett csikizni. Nem bírtad abbahagyni a nevetést.
-Elég már, Suga- san- tiltakoztál. Ő abbahagyta, majd egy apró puszit nyomott az orrodra.
- Olyan aranyos vagy amikor nevetsz- mosolygott.
- Köszi - motyogtad vörösödő arccal.
- Lehet kívánni Karácsonykor ?- kérdezte hirtelen.
- Nem tudom.
- Azt kívánnám, hogy ez legyen a legboldogabb Karácsonyod- mosolygott tovább, majd megölelt téged.

Kenma x reader :

Felkaptam a piros, bulizós ruhámat, majd a tükörbe pillantottam. Valami hiányzott. Az egyik fiókomból előhalásztam egy aranyra festett, piros kövekkel díszített csatot majd a hajamba tűztem.
(Én valahogy így képzeltem el a ruhát):

Lesiettem a lépcsőn, felkaptam a kabátomat, a dobozba tett sütit zacskóba csomagoltam és a Kenmának szánt ajándékot, pedig a táskámba rejtettem. Szóval így indultam el a Nekoma röplabdacsapatának karácsonyi bulijára. Kuroo házához érve becsöngettem. Kuroo nyitott ajtót.
- De szexi ma valaki - vigyorgott.
-  Nagyon vicces - forgattam a szememet mosolyogva. Belépve lepakoltam a cuccom és azonnal Kenma keresésére indultam. Hamarosan meg is lett.
- Szia, Kenma - kiabáltam.
- Oh, szia Név-san.
- Ez a tiéd - nyújtottam felé az ajándékot.
- Nem kellett volna - motyogta és gyorsan kicsomagolta. A szemei rögtön felcsillantak amint megpillantotta a benne lapuló videojátékot.
- Köszönöm - mondta.
- Ugyan, semmiség. De gyere, táncoljunk - ugrottam meg hirtelen, mert a kedvenc számam csendült fel. Felrántottam Kenmát és a tánctérre rángattam. Mosolyogva kezdtem el táncolni. Kenma is nagyon aranyos volt miközben próbálkozott. Mint mindig, ilyen kor szokott egy nagyon lassú szám következni. Elpirulva pillantottunk egymásra. Kenma a derekamra helyezte a kezét, én pedig a vállaira tetted a kezeimet. A szám végén legnagyobb döbbenetemre Kenma egy csókot nyomott a számra, majd a kezemet megfogva felhúzott az emeletre.
- Név- san. Szeretlek - nyögte ki, amint felértünk.
- Te-te-tessék?- csodálkoztam.
-Szeretlek, Név-san.
- Én is téged, Kenma - mosolyogtam. amint kicsit magamhoz tértem.
- Na végre - ordított fel mellettünk a házigazda. A zene leállt.
- Mi történt?- kérdezték odalent többen is.
- Kenma és Név-san összejöttek - kiabált tovább, mire egy hatalmas tapsot kaptunk. - Ez kész karácsonyi csoda - nevetett Kuroo, mire mindenkiből kitört a nevetés. Ez volt életem egyik legszebb Karácsonya.

Miya ikrek x reader :
Atsumu :
- Név- chan, te lépsz - mondta, mire dobtam a dobókockával és léptem.
- Nyertem - pattantam fel.
- Csak szerencséd volt.
- De akkor is nyertem- nevettem, majd egy puszit nyomtam Atsumu arcára.
- Nem lehetne kicsit halkabban - kiáltott le az emeletről Osamu.
- Bocsi, de nem várhatod el tőlünk, hogy kussban üljünk itt - kiabált vissza Atsumu.
- Akkor menjetek el itthonról - csapta be a szobája ajtaját Osamu.
- Ez nem is rossz ötlet - mosolygott rám a barátom. Melegen felöltöztünk és elindultunk sétálni egyet. Kesztyű kezeinket összekulcsoltuk és így sétáltunk végig a parkon.
A feldíszített város gyönyörű volt. Minden tele volt fényfüzérekkel. Atsumu mosolyogva figyelte a csodálkozó arcomat. Egy hídhoz értetünk, amin rengeteg lakat volt. Atsumu ekkor megállt, majd egy apró dobozt nyújtott felém. Kinyitottam és egy pici szív alakú lakat volt benne, amibe a nevünk volt gravírozva, a kulcsokkal.
- Mosmár nálad vannak a kulcsok, a szívemhez - kuncogott.
- Feltesszük ?- kérdeztem csillogó szemekkel. Atsumu bólintott, majd  együtt elhelyeztük a lakatot a híd rácsán. A kulcsot zsebre dugtam. Atsumu egy hosszú csókot adott a számra.
- Menjünk meg ne fázzunk - tanácsolta, majd elindultunk visszafelé. Nem bírtam megállni, hogy ne pillantsak vissza az ott hagyott lakatra.

Osamu :
Karácsony. Mindenki imádja. Nos én nem annyira rajongok érte, de megígértem  a barátnőmnek, hogy elmegyek vele megnézni a csillaghullást. Kéz a kézben sétáltunk az erdőben lévő tisztáshoz. Az eget kémlelve vártuk a hullócsillagokat. Hamarosan megpillantottuk az elsőt, majd a többit. Név összetette a kezeit és valószínűleg kívánt valamit. Én is így tettem, azt kívántam bárcsak jövőre is láthatjuk a karácsonyi csillaghullást együtt, azért hogy Név-chan boldog arcát jövőre is láthassam. Mikot véget ért, odahajoltam a barátnőmhöz és hosszasan megcsókoltam.
- Még sok ilyen Boldog Karácsonyt, Név.

Bokuto x reader :
- Apa, anya keljetek fel. Karácsony van - ugráltak a gyerekeink az ágyunkon.
-Jó reggelt, várjatok mindjárt felkelünk - nevettem, hiszen a gyerekeink pont olyanok volt mint az apjuk.
- Anya, ugye sütünk mézeskalácsot -kérdezte a kislányom, (Kislány neve).
- Persze, de előbb bontsuk ki az ajándékokat és reggelizzünk.
- Hey, hey, hey. Igaza van anyátoknak, menjetek mindjárt megyünk mi is - szólalt meg a férjed, majd feléd fordult. - Jó reggelt, drágám.
- Neked is - nyomtál egy puszit a szájára. - Menjünk, mielőtt szétszedik a lakást - kuncogtál.
Az ajándékok hamarosan kibontva hevertek a földön. Mindenki nagyon örült. A lányommal besiettünk a konyhába es hozzáláttunk a sütésnek.  (Kislány névnek) nagyon jó volt a kézügyessége, ezért még a díszítés is szuperül sikerült.
Este fáradtan de boldogan fektettem le a gyerekekez, akik hamarosan szuszogva aludtak.
A nappaliban Bokuto már várt rám és én hozzábújva indítottam el a filmet. Hamarosan engem is elnyomott az álom. Rájöttem, hogy a Karácsony akkor a legjobb ha azokkal töltheted akikez mindennél jobban szeretsz.

Oikawa x reader :
- Név- san, mit kapok tőled Karácsonyra? - nyaggatott téged Oikawa.
- Ki mondta, hogy egyáltalán kapsz valamit, Shittykawa?- kérdezte kapásból Iwaizumi-san.
- Ez gonosz volt Iwa-chan- nyűglődött tovább Oikawa.
- Oikawa-san fejezd be, mert meglepi. Úgysem fogom elmondani - szidtam le a barátomat.
- Ajh, rendben.
Este épphogy elkészültem, Oikawa-san csengetett. Beengedtem. Levettek a kabátját és a cipőjét, majd otthonosan elhelyezkedett a kanapén.
- Mit fogunk csinálni,Név-san ?
- Mit szeretnél csinálni?
-Veled bármit- kacsintott.
- Ne gyerekeskedj már, gyere inkább segíts feldíszíteni a mézeskalácsokat. Hát igen, ez volt életem legrosszabb döntése. Szinte az egész konyha tele volt cukormázzal mire végeztünk. Szerencsére az én szerencsétlen barátom segített eltakarítani.
- Köszönöm a segítséget- mosolyogtam rá, majd felszaladtam a szobámba es lehoztam az ajándékát.
- Tessék, itt van az ajándékod- nevettem. Kinyitotta.
- Ez a világ legjobb ajándéka - kiáltotta. Egy ufós kék pulcsi lapult a dobozban.
- Kösziiiii - mondta, majd megölelgetett. Aztán letéve a dobozt félem nyújtott egy becsomagolt valamit, mert hát a csomagolása nem éppen volt a legszebb. Nehezen szétszedtem és egy apró szív alakú nyakláncot fedeztem fel benne. A szemembe könnyek szöktek és az ajándékomat elejtve ugrottam Oikawa nyakába.
- Ez csodálatos, köszönöm.
-Mivel tőlem kaptad még csodálatosabb - kacsintott, mire megcsókoltam. Egy hossszú, érzéki csók volt.
- Szeretlek Név- mondta mikor elváltunk.
-Én is téged Oikawa.
A nagy pillanatot a csengő szakította félbe. Kíváncsian nyitom ki az ajtót.
- Nincs itt senki - fordulok Oikawa felé. Oikawa óvatosan kilép az ajtón és körbenéz.
- Oikawa Tooru, a Shiratorizawába kellett volna jönnöd - mondja valaki a bokorból.
Hát Boldog Karácsonyt mindenkinek. Ennyi is lett volna ez a rész. Úgy terveztem lesz még egy karácsonyi és egy Szilveszteri.
Kellemes ünnepeket mindenkinek😘.