Mondd el! - Lando Norris

2

Kora reggel Charles hívására keltem, miszerint 20 perc múlva itt van értem és elmegyünk közösen valahova, úgyhogy gyorsan szedjem össze magam. Szerencsémre semmit nem mondott ki kell e öltöznem vagy játszós ruha maradhat e, így a bevált farmer- póló- pulcsi megoldásnál maradtam. Ma elég jó idő volt, úgyhogy felkaptam a napszemüvegem, kiengedtem a hajam és szaladtam ki Charleshoz.

-Jól nézel ma ki-mosolygott rám unokabátyám mikor beültem.

-Kösz. Hova megyünk?

-Meglepetés, a lényeg, hogy élvezni fogod.

40 perc múlva megérkeztünk ugyanoda a Silverstoni pályára, ahol tegnap már jártunk.

-Charles minek jöttünk ma is ide ilyenkor? Mindjárt kezdődnek a szabadedzések- néztem rá értetlenül, mire ő csak a vállát megvonva, mosolyogva kiszállt az autóból.

-Tudod, a te kedves unokabátyád lefoglalt neked és magának az edzések előtt egy félórát, hogy száguldozhassanak kicsit a pályán.

-Micsoda? Ez komoly? Na nee, most tuti, hogy csak ugratsz- néztem rá. Ez az egyik legjobb dolog amit kaphattam tőle. Tudja, hogy imádok vezetni, ezért is van sportkocsim, ráadásul itt nyugodtan száguldozhatok is.

-Na gyere- fogott kézen és elindultunk a pályára.

Két Ferrari 812 Superfast várt ránk a rajtrácsnál. Két ilyen kocsi és száguldás a pályán, majdnem bepisiltem olyan izgatott voltam. Az egy órát rendesen kihasználtuk Charlesal és mire végeztünk már voltak nézőink is, köztük pár F1-es versenyző is.

-Jó voltál kislány- szállt ki Charles is a kocsiból és adott egy nagy puszit a fejemre.

-Úristen Charles ez rohadt jó volt. Imádtam. Köszönöm szépen.

Egymás mellett sétálva jöttünk le a pályáról, mikor valaki megfogta a kezem. Charles csak intett és visszasétált a garázshoz én pedig ott maradtam Landoval.

-Na miújság Lecrerc? Csak nem ideszoksz a pályára? – húzódótt félmosolyra a szája. Lando ma is iszonyat jól nézett ki, napszemüveg volt rajta, de még így is éreztem, hogy engem fürkész.

-Muszáj volt kipróbálnom, régóta kérleltem már Charlest emiatt. – húzódott mosolyra a szám, ahogy eszembe jutottak az emlékek.

-Tényleg? Nem is gondoltam volna, hogy ezek téged ennyire foglalkoztatnak.

-Hát igen.

-Hé Isla! Gyere, készülnöm kell, téged pedig elkísérlek. – kiáltott nekem Charles.

-Nekem most mennem kell- néztem Landora, aki megfogta a kezem, közelebb húzott és a fülembe súgott – Ennyivel nem rázol le, az edzések után találkozunk.

Mire észbe kaptam ellépett tőlem és elindult.

-Hé Norris, ne hidd, hogy ezzel sikerül bármit is elérned! - szóltam utána, mire megfordult kacsintott egyet és tovább ment. Pedig a valóságban sikerült.

A szabadedzések végén vártam, hogy hazaindulhassak Charlesal, akihez időközben csatlakozott Charlotte is. Vele elég hűvös a kapcsolatom, egyikünk se kedveli a másikat, így én inkább tisztes távolságból vártam rájuk, amíg végeznek és eldobnak engem.

-Hé, hát mégis megvártál?- lépett mellém Lando.

-Ne is álmodj róla Norris- nevettem fel. -Charlesra várok, hogy hazadobjanak.

-Charlottetal? Egy élmény lesz hárman utazni a kocsiban- szórakozott rajtam – Gyere inkább velem, eldoblak.

-De én Bristolba megyek, nem esik az neked ki?

-Ugyan, dehogy, Megyek a szüleimet meglátogatni, eldoblak, na gyere.

-Rendben, köszi. Szólók Charlesnak és mehetünk.

-Charles, figyelj- böktem meg a vállát- maradjatok nyugodtan, Lando felajánlotta, hogy hazavisz engem.

-Mi? Lando? Ennek biztos van valami köze ahhoz, hogy ma megkérdezte tőlem, van e barátod...

- Ó tejóég. Ezt tényleg megkérdezte?

-Ühüm. Najó menj vele, de ha valami történik, én csapom le a kölyköt.

-Nyugi nem lesz semmi, Vasárnap találkozunk- nyomtam egy puszit az arcára és indultam.

Lando kikísért a parkolóba a kocsijához, hogy elindulhassunk haza. Egy dologgal nem számoltunk, a parkolóban nyüzsögtek a fotósok és riporterek. Amilyen gyorsan csak tudtunk beültünk a kocsiba, de még így is sikerült lefotózniuk minket.

-Oh baszki, ezekre nem gondoltam. – dörzsölte meg az arcát Lando miközben elindultunk kifelé.

-Bocs Lando, hogy most miattam lesz ez...

-Ugyan, ne foglalkozz vele- nézett rám oldalra és mosolygott.

Így indultunk neki a 40 perces útnak hazáig.