Megállt a bejáratnál és rajtam legeltette a szemét. Láttam ahogy végigmér, majd halványan elmosolyodik és elindul az asztalunk felé. Megállt mellettem, kellő távolságban, de még így is éreztem a szikrákat köztünk.
-Szevasztok! – köszönt az asztaltársaságnak, akik egyenként köszöntek a fiúnak.
-Landoo! – állt fel Carlos az asztaltól, hogy magához szorítsa egyik legjobb barátját. -Gyere, hozzunk valami üdítőt a társaságnak – húzta magával a vállánál Landot a pult felé.
Mire visszaértek már mindenki elfoglalta a helyét, véletlenszerűen Landonak pont a Daniel és köztem üresen maradt szék jutott. Órákig elbeszélgettünk a társasággal, miközben a fiúk egyre és egyre többet ittak és ezzel eljutottunk a kínos történetekhez is.
-Oké, oké – emelte fel a kezét Daniel – Azért még így is Isnek és nekem van a legkínosabb sztorim. Emlékszel Is? Tavaly augusztus? – nézett rám széles mosollyal Dan.
-Jajj ne kérlek – temettem nevetve az arcom a kezembe – ezt nehogy elmeséld!
-Na ezek után már kötelező! – emelte szájához a poharát Pierre és érdeklődve nézett ránk.
-Na majd én- helyezkedett el Dan a székén és minden szem rá szegeződött. -Szóvaal.. abban az időben Isel elég sokat jártunk bulizni kettesben, amikor a többiek nem tartottak velünk. Ekkor pont Ausztráliában voltunk egy tengerparti bárnál, ahol egy diszkó is volt. Is jól érezte magát a táncparketten egy társasággal én pedig a bárnál ismerkedtem egy lánnyal. De nem hiszitek el, egyszerűen gyönyörű volt. Szőke haja, ami tényleg aranylott, kék gyönyörű, hatalmas szemei voltak, amikben el lehetett veszni és a szája, ahogy...
-Dan, lépjünk tovább – szóltam közbe, különben még fél órán keresztül beszélt volna a lányról, akinek azóta se emlékszik a nevére.
-Igen, szóval beszélgettünk és rájött honnan voltam annyira ismerős a számára, utána a beszélgetésből hamar kiderült azzal is tisztában van, mennyi pénzem lehet. Ezek után gondolhatjátok, hamar le akartam rázni, de nem tudtam. Szerencsére ennek a csajnak – mutatott rám Dan – tökéletes érzéke van hozzá, hogy megérezze mikor kell kisegíteni. Utána egész este el kellett játszani, hogy a barátnőm. Aznap este mi remekül szórakoztunk rajta és hülyéskedtünk, de a másnap ennél fájdalmasabb volt.
-Az biztos, főleg neked. – nevettem fel, én már tudtam mi volt másnap, de rajtam kívül Max is hamar összerakta a dolgot.
-Várj, az volt amikor monoklival jöttél edzésre? – nevetett Danielen.
-Igen, Verstappen. – vágott meggyötrőt arcot a McLarenes.
-Na mondd már mi volt másnap – izgult velem szemben Mick, aki tényleg nem ismerte a történetet.
-Hát nekünk baromi jó hangulatuk volt aznap este, így észre se vettük, hogy fotóznak minket. Másnap tizenhét cikk jelent meg rólunk reggel 9-kor, utána még 7 a nap folyamán.
-Hamar eljutott Charlesig is – kuncogtam – és hát ő nem tudta az igazat, szóval Dan kapott aznap egy kisebb monoklit.
-Na nee – tátotta el a száját Lando.
-De – röhögött már Daniel is magán. -De hamar tisztáztuk ezt C-vel, azóta csak röhögünk a sztorin.
Mindannyian nevettünk a történeten még, amikor hirtelen felszólalt a fiúk kedvenc száma. Max és Daniel azonnal felpattant, hogy táncolni menjenek, hamar csatlakoztak hozzájuk a többiek is, egyedül Lando és én maradtunk ülve.
-Azt hiszem egyikünk se ivott még eleget ehhez – utasította vissza Lando a többiek hívását, és amíg ők elindultak, hogy piát és táncpartnert keressenek maguknak, mi ketten ott maradtunk az eldugott asztalnál, a sarokban.
YOU ARE READING
Mondd el! - Lando Norris
Romance|Lando Norris Fanfiction| A konyhapultnál vágtam össze a gyümölcsöket, mikor a derekam köré fonódott két kar és a fülemnél éreztem a meleg leheletét. - A pólómra majd szükségem lesz - súgta a fülembe, én pedig tiszta libabőr lettem. Megfordultam és...