「𝑻𝒐𝒌𝒚𝒐 𝑹𝒆𝒗𝒆𝒏𝒈𝒆𝒓𝒔 𝑶𝒏𝒆𝒔𝒉𝒐𝒕」

↣𝐊𝐨𝐤𝐨𝐧𝐨𝐢 𝐇𝐚𝐣𝐢𝐦𝐞〚𝐉𝐞𝐚𝐥𝐨𝐮𝐬𝐲,𝐉𝐞𝐚𝐥𝐨𝐮𝐬𝐲〛↢

𝐊𝐨𝐤𝐨 𝐦𝐚𝐠𝐚 𝐤𝐚𝐫𝐚𝐤𝐭𝐞𝐫,𝐝𝐞 𝐧𝐞 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐚𝐥𝐦𝐚𝐳𝐳 𝐚 𝐫é𝐬𝐳 𝐣𝐞𝐥𝐞𝐧𝐭ő𝐬 𝐦𝐚𝐧𝐠𝐚 𝐬𝐩𝐨𝐢𝐥𝐞𝐫𝐭
Kokonoi Hajime x Fem!reder
Tw: none
~~~~~~~~~~

Koko mióta ismeri Y/n-et azóta odáig van érte. Bármennyire is tűnik magabiztosanak mások előtte, nagyon fél bevallani az érzéseit Y/n-nek. Szóval helyette inkább flexel a pénzével és a kinézetével. Y/n előtt meg nagyon könnyen zavarba jön, így ha csak az jut az eszébe, hogy Y/n-et elhívja egy randira bepánikol és inkább nem teszi meg.
Azt is nehéz volt felismernie, hogy szerelmes a lányba, Inui nélkül lehet a mai napig sem tudna az érzéseiről.

Mindent eltervezett, hogy hogyan fogja elhívni egy randira a lányt mikor elhatározta, hogy megteszi az első lépést felé. Természetesen sosem hívná el őt ha mások is lennének körülöttük, szóval várta mikor végre egyedül lesz a lány.
A könyvtárban ülve tanultak és nagy levegőt véve Koko elkezdte mondani a szövegét amit betanult erre az alkalomra.
"Hey Y/n, nagyon örülnék ha együtt elmennénk valahová, mint például egy randi vagy valami." fújta ki a levegőt. Csend telepedett közéjük, Kokonak pedig hevesen dobogott a szíve, hogy most mi is fog lenni.
"Oh, szia Koko. Mondtál valamit? Nem hallottalak a fülhallgatóm miatt." mosolygott Y/n és kivette a füléből a fülhallgatót. Koko tudta, hogy vége van és teljesen lefagyott. Hihetetlenül kínosan érezte magát és fogalma sem volt arról, hogy mit is mondjon most akkor.
"Igazából most mennem kell valahová." fordult meg és indulni készült. Y/n utána ment és a csuklóját megfogva magával szembe fordította a fiút.
"Csak vicceltem. És hová fogsz elvinni?" kérdezte a lány egy hatalmas mosollyal az arcán. Koko pedig belül hihetetlenül boldog volt, de ezt ki nem mutatta volna senkinek.
"Y/n készen vagy?" kérdezte Inui megállva Koko mellett.
"Még nem. Koko épp most hívott el randira." válaszolta a legjobb barátjának.
"Szóval megtette? Azt hittem sosem fogja már."
"Ugye? Azt hittem mire elhív meg fogok öregedni vagy lehet a föld alatt leszek." viccelődtek. Koko nem értette, hogy most miről is beszél a két személy.
"Ti most miről beszéltek?" kérdezte Koko értetlenül.
"A kezdetektől arra várok, hogy elhívj valahová." válaszolta Y/n.
"Te tudtad, hogy mit érzek irántad?" akadt ki Koko.
"Igen? Nálad egyértelműbb embert nem is ismerek." mosolygott a lány. Koko pedig hihetetlenül kínosan érezte magát, hogy ha Y/n tudta akkor mindenki más is, hogy szerelmes a lányba. Bár annak örült, hogy Y/n arra várt eddig, hogy elhívja valahová.

Koko az összes napot végig izgulta a randi napjáig, persze ezt nem mutatta ki sosem, pláne nem Y/n előtt. Sőt a randi napján úgy csinált mintha semmiség lenne, de belül majd kicsattant, hogy azzal a lánnyal lehet most akit szeret.
Koko Inuitól kért tanácsot, hogy hová vigye el Y/n-et. Mert ha a fiún múlt volna valami nagyon fancy étterembe vitte volna a lányt, de így Inui ajánlására csak egy egyszerű kávézóba hívta el. Bármennyire is tűnt nyugodtnak egyáltalán nem volt az a fiú. Y/n sokkal lazábban kezelte ezt az egészet és szimplán élvezni akarta.
"Szóval nagyon kínos volt az egész. De legalább Inui is ott volt." fejezte be a mesélést Y/n.
"Koko? Mi az?" kérdezte furcsálva, hogy a fiú egy ideje csak hallgatta, de nem éppen a legboldogabb arccal.
"Semmi, csak te és Inui mindig együtt vagytok mindenben?" kérdezte. Y/n pedig csak kinevette a fiút.
"Csak nem féltékeny vagy Inuira?" kérdezte a lány.
"Dehogy, miért is lennék." nézett el oldalra Koko.
"Persze, miért is lennél. Inui a legjobb barátom, mindössze ennyi. És mint láttod veled vagyok egy randin, talán azért, mert téged kedvellek." mosolygott a lány. Koko rá nézett a lányra és hihetetlenül aranyosnak találta őt annyira, hogy el is pirult.
"Oké, de tényleg nem vagyok féltékeny." tagadta továbbra is.