Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
━━━━━━━━━━Nélküle minden olyan üres. Vele együtt éreztem magam egy egésznek. Ő mellettem volt, én pedig mellette. De aztán szakítottunk. Tudom, hogy ki kellett volna mellette tartanom, de nem ment. Mikey nem volt önmaga, nem az a személy volt akibe valaha bele szerettem. Szóval szakítottam vele akkor amikor a legkevésbé kellett volna. Önző vagyok. Csak is magamra gondoltam, hogy számomra mi lesz a jó és Mikey eszembe sem jutott, hogy ő mennyire magányos lehet.
Úgy gondoltam megtaláltam az utamat, ami nem mellette van. Tévedtem. Ő sosem hagyott volna el és nekem ott kellett volna maradnom.
Mikeynak szüksége van egy helyre ahol elbújhat, ahol önmaga lehet, ahol nincs egyedül. De én voltam az egyetlen neki, viszont már én sem vagyok. Ő csak élve szeretné érezni magát és harcolni a félelmeivel, de nincs semmi oka arra, hogy ezt tegye, így élni sem akar.
Viszont nekem sem a legjobb nélküle. A városból is elmentem, egy jobb helyért kutatva, de egyfolytában volt valami a fejemben. Mindig a gondolataimba merültem és azon kaptam magam, hogy Mikeyn gondolkodom. Mást sem tettem csak érte aggódtam és utáltam magamat amiért hátra hagytam.
Elhatároztam, hogy visszamegyek hozzá. Én leszek neki az a személy aki mögé elbújhat, ahol nem kell erősnek lennie, én leszek a támasza és meg fogom védeni mindentől. Nem hagyom, hogy ennél is nagyobb bántodása essen és, hogy többet magányos legyen.
Tartson egész éjjel, évekig, de én megtalálom Mikeyt és mondjon bármit, de vele fogok maradni. Ha eddig is önző voltam akkor most is az leszek.
Minden követ megmozgattam, hogy elérjem Mikeyt. Sokáig tartott, de sikerült. Igaz, nem Mikeyt, de Kokoval sikerült beszélnem és ő segít nekem. Koko mindig is segített nekem, most is fog, mert ő az egyetlen reményem.
"Mikey el fog küldeni egyből?"
"Reménykedjünk, hogy se téged, se engem nem fog."
"Köszönöm Koko. Hálás vagyok neked nagyon."
"Majd akkor köszönd meg ha Mikey nem küld el."
Nagy levegőt vettem mielőtt Mikey szemei elé kerültem volna. Annyira hiányzik már, olyan régóta látni akarom és most végre megint vele lehetek.
"Szia Mikey." köszöntem neki amint Koko egyedül hagyott minket. Mikey mégcsak rám sem nézett.
"Hát nem imádnivaló, egyes egyedül, Y/n?"
"Mi? Miről beszélsz Mikey?"
"Meguntad a magányt? Esetleg jöttél ismét darabokra tépni?"
"Sosem bántanállak."
"Mégis megtetted. Szóval most mit akarsz?"
"Rendbe akarom hozni a hibámat. Azt, hogy egyedül hagytalak."
"Olyat akarsz rendbe hozni aminek már mindegy? Y/n, mit gondoltál mikor ide jöttél?"
"Hogy esetleg azt mondom, hogy 'szia, üdvözöllek itthon'? Y/n, menj innen."
"Hibáztam. Tudom. Mert azt hittem az én útam nem melletted van, de tévedtem. Én nem tudok nélküled élni Mikey."
"Akkor tanulj meg, ahogy én is tettem."
"Én viszont nem te vagyok. Én veled leszek ha akarod ha nem. Mert én a te imádnivaló kis hercegnőd vagyok, aki engedelmeskedik a királyának."
"Azóta eltelt legalább három év, mégis minek most hozod ezt fel?"
"Mert még mindig te vagy a királyom, az aki miatt élek. Mikey, én szeretlek. Mikor elhagytalak akkot sem azért tettem, mert már ne szeretelek volna, inkább csak a saját bőrömet védtem akkor is ha belül ez összetört."
"Meddig fogod még ezt folytatni? Van már dolgom azon kívül, hogy téged hallgassalak."
"Úgy láttom elfelejtetted ki vagyok. Y/n vagyok, a nő aki elérte, hogy te szerelembe ess és az aki összetört téged. Azt hiszed ennyivel eltudsz küldeni? Ismét az enyém leszel és hagyni fogod, hogy kijavítsam a hibámat." jelentettem ki mire nagy szemekkel nézett rám és egy kicsit csendbe is maradt. Azt hiszem megnyertem ezt. Több hibát nem fogok véteni, főleg nem vele kapcsolatban.
" Tch, tégy amit akarsz."
━━━━━━━━━━ slxkdnn remélem tetszik ez is és megfelel neked! 💛✨
