「𝑻𝒐𝒌𝒚𝒐 𝑹𝒆𝒗𝒆𝒏𝒈𝒆𝒓𝒔 𝑶𝒏𝒆𝒔𝒉𝒐𝒕」

𝐶ℎ𝑖𝑓𝑢𝑦𝑢 /𝑊ℎ𝑜 𝑎𝑟𝑒 𝑢/

Timeskip!Chifuyu x Fem!reader
━━━━━━━━━━━━━━━━━━━━

Y/n az a lány akit szeretek. Mindennél jobban és bármit megtennék érte.

Mióta csak ismerem őt szeretem. Ennyi idő után is ugyan azt érzem iránta amit az elején. Viszont ő nem. Jobban tudom mit szeret, mi a napi rutinja, mi az amit utál és hogyan viselkedik bármilyen helyzetben. Így azt is tudom, hogy az elmúlt időben mennyire furán viselkedik.

A szemeibe nézek és minden egyes alkalommal rabul ejtenek az a [E/c] szempár. Tudom, hogy hazudik, mégis elhiszem neki kérdés nélkül. Határozottan idióta vagyok, de nem tudok mit kezdeni vele. Én teljesen máshogy képzelem el őt. Az én szememben még mindig az a lány akit évekkel ezelőtt megismertem.
Mégha nem is ő az egyetlen lány a világon és tovább tudnék lépni, nem megy. Számomra ő az egyetlen.

A fejemben a hangok azt mondják el kell engednem és egyfolytában arra késztetnek, hogy döntés hozzak. Viszont az örületbe kerget ahányszor csak rám mosolyog vagy pedig csak rám néz.

Néha megkérdezem magamtól ki ő, mert nem az a lány akibe szerelmes lettem. Hirtelen valami megváltozott és olyan ő mintha egy teljesen másik személy lenne amit utálok. Egyfolytában csak arra várok, hogy szeressen úgy ahogy elsőnek, amibe kezdek bele fáradni akkor is ha én még mindig szerelmes vagyok belé. Tudom, hogy nem ő az igazi mégsem vagyok képes elengedni.

A szavakkal olyan ügyesen bánik, hogy elvarázsolt velük. Pedig minden szava hazugság.
Reggel az ágyban ott van mellettem mégis úgy érzem mintha nem lenne.

"Chifuyu ma este a lányokkal leszek, szóval ne várj majd." mondta egy hatalmas mosollyal.
"Rendben, érezd jól magad."
Ezt mondja egy szem rebbenés nélkül, de tudom, hogy nem oda megy. Sosem öltözik így ki ha a barátnőivel találkozik. Sőt még ha randizni megyünk akkor sem vesz fel ilyen kihívó ruhát.

Egy ideje már sejtem, hogy van valakije, de még önmagamnak is azt mondom, hogy soha sem csalna meg. De ő rég nem az én Y/n-m, így nem lehetetlen, hogy megcsal valakivel. Fáj elismerni, hogy nem voltam elég neki és mással csinálja azt amit egykor velem tett boldogan.

Én továbbra is vele akarok lenni. Azt akarom, hogy mellettem legyen és az enyém legyen. Nem akarok osztozkodni rajta, akkor sem ha ő már nem szeret. Minden nap arra várok mikor hagyj el, felkészültem a pillanatra mikor fogja magát és elmegy. Bármennyire nem is akarom ha ő úgy boldog lesz akkor elengedem, nem mintha meg lehetne állítani.

2 nap. Ennyi idő telt el mióta Y/n elment a barátnőihez. Csak felhívott, hogy ott alszik másnap is és ne várjam haza. Mégha ezt is mondja én várom. Várom, hogy haza jön megölel és azt mondja szeret, úgy igazából. Fogalmam sincs mikor volt az utolsó alkalommal mikor utoljára mondta szerelemből, hogy szeret. Kezdem elegem lenni, hogy a szerelmére várok és azt kergetem, pedig egyértelműen feleslegesen teszem.

"Chifuyu! Megjöttem!" kiáltotta Y/n.
"Már hiányoztál." ölelt meg egyből. Ugyan az a ruha amit 2 napja felvett és a nyakán halvány foltok amiket próbált elrejteni.
"Chifuyu minden rendben?" kérdezte a szemembe nézve.
"Meddig akarsz még hülyét csinálni belőlem?"
"Tessék? Miről beszélsz?"
"Y/n ugyan az a ruha van rajtad ami 2 napja is és ha a barátnőidnél lettél volna akkor nem ebben jelensz meg most. És a nyakadon lévő foltok is mást mondannak minthogy a barátaiddal voltál."
"Ez nem az amire gondolsz Chifuyu!"
"Akkor mégis mi az? Ebből most, hogy szeretnéd kimagyarázni magad?"
"Én szeretlek Chifuyu! Sosem csalnállak meg."
"Ne hazudj! Elegem van a hazugságaidból!"
"De Chifuyu hallgass meg!"
"Elég volt Y/n. Vessünk ennek véget. Egyébként sem vagy már az a lány akibe bele szerettem. Jobb lesz ha tovább állunk egymástól."
"Chifuyu! Ne hagyj egyedül, kérlek."
"Sajnálom Y/n, de te akartad így."

Nekem fáj ez a legjobban, de elegem van. Nem fogom tovább kergetni a szerelmét ami már nincs is. Ő túl lesz ezen pár napon belül és utána boldog lesz. Nekem pedig ez bőven elegendő.