Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
━━━━━━━━━━━Minden amit mondott csak szimplán üres ígéret volt. Mondjuk a szavai is csak üresek voltak, mert nem hiszen, hogy komolyan gondolta mikor azt mondta, hogy 'Szeretlek Y/n'.
És ha rajtam múlik erre sosem jöttem volna rá. Chifuyunál édesebb, kedvesebb, megértőbb fiúval nem találkoztam, szinte tökéletes, ezért se gondoltam volna arra véletlenül sem, hogy rajtam kívül van valaki más is az életében.
Mivel esett az nap az eső, így Chifuyu elém jött az egyetemhez és haza fele menet megálltunk még Chifuyu boltja előtt, mert ott felejtett valamit. Én az autóban várakoztam és Fuyu telefonja egyfolytában rezgett, szóval megnéztem hátha valami fontos. Az üzenetet elolvasva elsőnek nem hittem el azt amit láttam. Egy lány írt neki, hogy nem tud tovább várni míg ő szakít velem. Csúnya volt a részemről, de elolvastam a beszélgetést és a közös képeiket is, aztán pedig felhívtam, hogy biztos legyek az egészben. Ő szerelmemnek hívta Chifuyut, én pedig ki is nyomtam a telefont. A könnyeim útat törtek magunknak és mire Chifuyu visszatért én már sírtam.
"Chifuyu mi ez? Ki az a Mitsuki? Mióta vagy vele együtt?"
"Y/n-"
"Inkább ne mondj semmit. Jobb lesz azt hiszem. Elég volt látni azt amit írtál neki."
Az autóból kiszálltam és a szakadó esőben elkezdtem haza sétálni, ő viszont ezt nem hagyta. Magához ölelt, de én ellöktem magamtól és tovább mentem.
"Y/n ne menj el!"
"Akkor mit csináljak Chifuyu? Tegyek úgy mintha semmit sem láttam volna? Mit vársz el most tőlem?"
"Csak hallgass meg."
"Chifuyu, ismerlek ahhoz eléggé, hogy tudjam nem akartál rosszat nekem, hogy szakítani akartál velem, csak nem tudtad hogyan. Viszont nem akarom a szádból hallani, így inkább legyen itt vége. Légy boldog akivel akarsz nem állok ennek az útjába."
"Sajnálom Y/n."
"Hát még én."
Miután ott hagyott az utcán, a szakadó esőben egyes egyedül minden fájdalmamat kiengedtem. Sírtam mint egy kis gyermek aki nem kapta meg a csokiját. Az eső hideg volt, a testem szinte kihűlt, de én csak ott álltam és sírtam. Nem akartam elfogadni, hogy Chifuyu elhagyott.
Sokat vitatkoztunk, nagyon sokszor napokig nem találkoztunk, mert elfoglaltak voltunk. Tisztában vagyok vele, hogy nem voltunk tökéletesek együtt, de én vele képzeltem el a jövőmet. Véletlenül sem gondoltam volna, hogy valaha elhagy vagy meg fordul ez a fejében. Hisz mi voltunk Chifuyu és Y/n.
Utálom a gondolatot, hogy ő nem szeretet igazán. Akkor mégis minek játszott velem ha sosem gondolta komolyan? Igazából csak ez fáj úgy igazán. Fiatalok vagyunk, gondoltam, hogy ez nem egy olyan szerelem ami örökké fog tartani, de fáj, hogy hazudott. Az sem a legjobb, hogy látnom kell más lánnyal, de ez az élet rendje, mindenki tovább lép azon aki nem olyan fontos számára. Én pedig egyáltalán nem voltam az Chifuyu számára.
Az idő múlásával tényleg minden jobb lett. Egyre kevesebbet gondoltam Chifuyura és kezdtem összeszedni magam. Mert nem nagyon volt más választásom. Meg kellett tanulnom Chifuyu nélkül élni és elfelejteni őt, ha már ő is ezt tette. Mert ő kizárt az életéből egyről a kettőre, míg én hónapokig szenvedtem. De ez van, Chifuyu nem volt az igazi a számomra.
━━━━━━━━━━━ Esküszöm ez volt az utolsó sad Chifuyu Oneshot. (Egy időre biztosan)
