Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
━━━━━━━━━━"Nénikém! Elmeséled a mesét amiben Mikey bácsikám is benne van?"
"Megint? De tegnap is elmondtam."
"Kérlek nénikém! Tegnap nem tudtad befejezni!"
"Jól van legyen, ha ilyen szépen kéred." egyeztem bele.
"De anyu és apu ne tudja meg, hogy én kértelek meg rá." tette hozzá gyorsan a lány.
"Ne aggódj ez a mi titkunk marad Yume."
"Te vagy a kedvenc nénikém!"
"Szóval akkor. Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy fiú akit Mikeynak hívtak és egy lány akit Y/n-nek. Ez a két személy teljesen mások voltak. Mikey egy karizmatikus banda vezető, Y/n egy naiv iskolás lány."
━━━━━━━━━━ "Yuna! Ezt nem kellene! Semmi közünk nincs ahhoz, hogy ott mi folyik." próbáltam megállítani a legjobb barátnőmet, de ő túl kíváncsi ahhoz, hogy ne üsse bele az orrát mindenbe.
"Y/n! Nyugodj már meg! Nem lesz semmi baj." húzott magával együtt.
Szorosan Yuna mögött mentem, hogy véletlenül se keveredjek el tőle. Mindenfele ijesztő fiúk voltak és nem mertem rájuk nézni.
"Yuna mehetünk már?" kérdeztem kétségbeesetten.
"Várj még egy kicsit." ment tovább és esze ágában sem volt megállni vagy visszafordulni.
Hirtelen Yuna megállt és nézte ahogy két fiú verekszik. Nem tudom, hogy ez neki miért ilyen élvezetes, de én oda sem tudtam nézni. A földet bámulva reménykedtem, hogy hamarosan otthon lehetek.
Sírást kezdtem el hallani amire felkaptam a fejemet és körül nézve láttam egy fiút aki sír. A barátai és nagy valószínűsségel a barátnője vigasztalta, de ő továbbra is csak sírt és sírt. A barátain körül nézve mindannyian olyan boldognak tűntek és nem mindegyik tűnt olyan ijesztőnek. Főleg nem az aki éppen dorayakit evett.
"Most már mehetünk." mondta Yuna, de nem igazán figyeltem, mert éppen a dorayakis fiút néztem és ő is engem.
"Y/n! Hallasz?" kérdezte továbbra is Yuna, de nem reagáltam.
A fiú elindult felém én pedig elkaptam a tekintetemet, mert megijedtem, hogy most valami olyat csináltam amit nem kellett volna.
"Mikey vagyok! Neked mi a neved?" kérdezte barátságosan, de én zavarban voltam továbbra is.
"Y/n a nevem, de mi-" akartam volna megtudni, hogy mit tettem, de nem engedte.
"Y/n-chan gyere velem!" fogta meg a kezemet és elrángatott. Nem mintha zavart volna, de minden olyan gyorsan történt.
