Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
━━━━━━━━━━━"Vicces." mondtam ki szarkasztikusan.
"Szóval ez egy nem?" kérdezet vissza a srác.
"Határozottan." fordítottam hátat neki. Nem tudom honnan gondolta, hogy elmegyek randizni vele.
Nehéz modellnek lenni. Legalább is abból a szempontból, hogy minden második ember el akar hívni randizni, hogy aztán a címlapon szerepeljen. Hisz ha Japán legkeresetebb modelljével látnak akkor abból biztosan nagy vízhang lesz, de abba nem gondolnak bele, hogy talán van valakim. Nem mintha lenne, de lehetne.
A partiról gyorsan eljöttem és inkább a legjobb barátomhoz indultam. Igazából ő az egyetlen barátom, de ez már csak részlet kérdése.
Mitsuya már egész a középiskola óta támogat abba, hogy megvalósítsam az álmomat miszerint világhírű modell legyek. És a támagatása miatt sikerült elérnem az álmomat. Nehéz volt és sokat szenvedtem közben, de sikerült és most sokan ismerik a nevemet.
Miközben haladtam az álmaim felé a barátaim eltűntek és egyre több rossz akarom lett ami hirtelen nagyon rosszul érintett. Hisz szerintem senki sem bírná épp ésszel ha esetleg a halálát kívánnák, csak mert sikeresebb mint ő. Viszont ebben az időszakban is ott volt Mitsuya és ő legalább sosem hagyott el egyetlen egy percre sem.
"Takashi megjöttem!" köszöntem amint beléptem a szalonba. Meglepetésemre Mitsuya nem volt egyedül.
"Oh, bocsánat ha megzavartam valamit." kértem elnézest egyből és kínosan inkább helyett foglaltam.
"Ő az a lány, Y/n." mutatott be Mitsuya a magas fiúnak aki nagy szemekkel figyelt engem.
"Örvendek Y/n-chan."
"Én is-" akadtam meg, mert nem tudtam a nevét.
"Shiba Hakkai."
"Hakkai-kun." mosolyogtam rá kedvesen.
A fiú nagyom kedves volt ami nekem igazán szokatlan dolog. Valahogy évek óta nem találkoztam olyan személyel aki anélkül lett volna kedves velem, hogy akarna bármit is tőlem.
"Y/n neked egyébként nem azon a partin kellene lenned?" jutott Mitsuya eszébe, hogy nekem nem itt lenne a helyem.
"De, viszont miután valaki bepróbálkozott nálam inkább eljöttem. Tényleg van valami ruhád? Ez nem annyira kényelmes." kezdtem keresgélni a ruhák között amiket ő készített.
"Mine-san ismét dühös lesz rád, de tessék vedd át ezt." adott a kezem egy ruha darabot.
Tudom, hogy Mine ideges lesz, mert szó nélkül léptem le. Mint minden egyes alkalommal. Nem tudom, hogy hogyan lehet még mindig a menedzserem. A helyében én már felmondtam volna jó párszor.
