「𝑻𝒐𝒌𝒚𝒐 𝑹𝒆𝒗𝒆𝒏𝒈𝒆𝒓𝒔 𝑶𝒏𝒆𝒔𝒉𝒐𝒕」

𝒞𝒽𝒾𝒻𝓊𝓎𝓊 ｛ 𝗧𝘄𝗶𝗹𝗶𝗴𝗵𝘁 𝗻𝗶𝗴𝗵𝘁 ｝

Chifuyu x Fem!reader
━━━━━━━━━━━━━

Több hét kellett hozzá, de sikerült rá vennem Chifuyut, hogy jöjjön el velem a moziba. Normál esetben könnyebb lett volna, viszont egy horror filmre akarok menni. Egyedül félelmetes lenne, viszont ha ott van velem Chifuyu akkor kevésbé lesz az. Legalábbis ebben reménykedem.
Mondjuk ő nincs oda a horror filmekért, sőt csak én szeretem őket, de nem baj majd ha fél akkor megvédem.

Egész nap készülődtem hisz ez mégis csak egy randi. Viszont emiatt el is késtem, de ez szerencsére Chifuyut nem lepte meg, mert mindig kések mindenhonnan.
"Itt vagyok! Itt vagyok." álltam meg Chifuyu előtt kifáradva.
"Lesz olyan mikor nem fogsz késni?" mosolygott rám.
"Na az első randinkról nem késtem." mondtam.
"Talán, mert esélyed sem volt? Mivel együtt indultunk el." ölelt át.
"Ez igaz, de ez a te hibád, mert miattad készülődök ennyit." fogtam rá az egészet. Egy kissé el is pirult a mondatom hallatán.
A moziban megvettünk mindent ami csak kellhet és mentünk elfoglalni a helyünket. A film előtt fogadtunk, hogy melyikünk fogja rosszabbul bírni és a vesztes az aki többször ijed meg. Biztosan állítottam, hogy Chifuyu fog veszteni, mert én szeretem a horrort ő pedig nem, így könnyű a győzelmem.
"Ahhh!" sikitottam fel.
"Y/n csak lekapcsolták a fényeket." mondta Chifuyu.
"Ohh, tudtam amúgy és nem is ijedtem meg." hazudtam. Csak olyan hirtelen lett sötét, nem számítottam rá.

A film nagyon ijesztő volt. A felétől már becsuktam a szememet és Chifuyuhoz bújtam, hogy védjen meg, viszont ő is félt. Szóval arra jutottam, hogy nem volt jó döntés ezt megnézni és többet nem is fogok horrort nézni, ez elég volt egy életre.
"Én csak azért sírok, mert a kis cica meghalt. Nem azért, mert halálra ijedtem." indokoltam meg a könnyeimet.
"Miért is egyeztem ebbe bele." bánta meg Chifuyu.
"Le kellett volna beszélned az egészről! A kis cica meghalt!" sírtam továbbra is. Chifuyu magához ölelt, hogy ne sírjak, mert vége lett a filmnek és az igazából nem történhet meg. Sikerült kissé megnyugtatnia, de akkor is ijesztő volt nagyon.

Chifuyu kézen fogott és elindultunk sétálni egyet miközben apró semmiségekről beszélgettünk. Már elég késő volt, de ez minket egyáltalán nem zavart.
Egy játszótérre mentünk ahol leültünk hintázni arról csevegtünk, hogy holnap elmegyünk a kedvenc mangák új kötetét megvenni. Ezt mindig együtt csináljuk, aztán pedig együtt olvassuk el, hogy utána megtudjuk vitatni milyen is volt. Ez az egyik kedvenc programom vele, mert csak ketten vagyunk és olyankor minden olyan nyugodt. Vele lenni a legjobb dolog.

Egész éjjel kint voltunk és a városban sétálgattunk. Észre sem vettük, hogy közben reggel lett, itt az egyetlen baj csak az volt, hogy suliba kellene mennem. Viszont ha Chifuyu megteheti, hogy legtöbbször be sem megy akkor én is tehetem ezt, sokkal fontosabb, hogy Chifuyuval legyek mint a suli.
Viszont én igazán elfáradtam szóval Chifuyu a hátára vett és úgy vitt egészen hazáig.
"Köszönöm a mai napot Fuyu." pusziltam meg az arcát. Azt még láttam ahogy a füle elvörösödik, mint mindig mikor valami hasonlót teszek vagy mondok neki valami olyat.
"Szeretlek Fuyu."
"Én is Y/n."