[Falling in love with Akkun]

358 16 7
                                    






 Az középiskola után a legjobb barátaid kicsit szétszóródtak, de szerencsédre mindenkivel tudtad tartani a kapcsolatot heti szinten. Takemichi kicsit nehezebb volt, de a heti egy találkozó vele is sikerült, ahogyan a másik négy fiúval is. De a legtöbbet így is Akkunnal találkoztál, vele majdhogynem napi szinten beszéltél meg találkozót, vagy csak úgy összefutottatok. Örültél, hogy vele ilyen jó kapcsolatod lett, hiszen rá mindig is különleges személyként tekintettél. A fiú a barátságotok elején megragadott téged a selyemfiú kinézetével, amibe próbált belevinni egy kis rosszfiúságot. Igazán aranyosnak és kedvesnek érezted Akkunt, így el sem tudtad volna képzelni nélküle a napjaidat. A mai napra nem beszéltétek meg, hogy találkoztók, viszont meg szeretted volna lepni őt. Így vettél a kedvenc nasiaiból, és a munkaidőd után lelkesen igyekeztél a fiúhoz, hogy beszélgessetek megint valami nagyon jó témáról. Minden egyes alkalommal volt miről beszélnetek, sose állt be a szátok. 



 Levéve a polcról pár előre elkészített onigirit, és szendvicset mentél fizetni, majd aztán a fiú fodrász szalonja felé igyekeztél, hogy minél több időt tudj vele lenni. Miközben az üzlet felé igyekezttél Takuyával váltottál pár üzenetet, aki arról beszélt neked, hogy féltékeny lesz Akkunra, amiért ilyen lelkes vagy vele szemben. Természetesen baráti társaságotok számára is feltűnt, hogy sokat vagytok együtt, így egy idő után már arról próbáltak titeket meggyőzni, hogy szerelmesek vagytok egymásba, amit te persze nem akartál elhinni. Hiszen butaságnak vélted, hogy te és Akkun együtt legyetek. Ti csak két nagyon jó barátok voltatok egymásnak, semmi több. Lehet, hogy a szemedbe jól nézett ki Akkun, de ez nem volt egyenlő azzal, hogy szerelmes is vagy belé. 



Takuya: [Neved]-chan, most inkább nem akarsz velem lógni? 



 Zavartan figyelted Takuya hirtelen váltását és nem értetted miért változott meg egyik pillanatról a másikra. Az előbb még lelkesen írt kis történeteket rólad és Akkunról, most pedig arra utal, hogy ne menj a lila hajú fiúhoz. 



[Neved]: Takuya holnap találkozunk, ha ennyire szeretnél, de ma meg akarom lepni Akkunt. 


Takuya: Azt hiszem inkább téged érne meglepetés, kérlek hallgass rám! Gyere hozzám, vagy tudod mit? Eléd megyek, maradj ott ahol vagy!  



 Értetlenül nézted továbbra is az üzenet váltásotokat, majd nem foglalkozva a fiúval siettél Akkunhoz. Ahogyan odaértél szélesen vigyorogva nyitottál be az üzletbe, és vidáman kezdtél neki a szokásos köszönésednek. Akkun is bent volt, mégis elakadtak a szavaid kezedből kiesett a zacskó, és kiszaladtál. Olyat láttál amire lelkileg nem voltál felkészülve, Akkun egy csinos hölggyel enyelgett a fodrász szalonba. Zokogva szaladtál oda sem figyelve merre mész, csak szaladtál amire a lábad vitt. Nem értetted saját magadat se, egyszerűen csak össze voltál zavarodva, és úgy érezted minden szétesik körülötted. 



 Zihálva álltál meg a folyóparton, fáradtan ültél le és sírva vetted elő telefonodat. Remegve nyitottad meg a névjegyzékeket, hogy felhívd valamelyik barátodat, és segítséget kérj tőle. De ötleted se volt, hogy melyik fiút zavard meg ezzel, majd arra a döntésre jutottál, hogy Makotot hívod fel. Türelmes és kedves személy volt, akinek mindig fontosak voltak az érzelmek, így arra gondoltál most tudna neked segíteni. Felhívtad a számot és vártad, hogy felvegye. Nem volt erőd tartani a telefont, így kihangosítva tetted le a fűbe, és ősszintén reménykedtél benne, hogy Makoto felveszi neked a telefont, és tudsz vele beszélni. 



-[Neved]-chan! -összerezenve kaptad fel a fejedet, s fordultál hátra. Akkun állt meg tőled pár lépésre, gondosan beállított haja csapzottan állt szanaszét, ing pólója szét volt gombolva, és el volt csúszva, ezzel látatva a kipirosodott foltokat nyakán, és kulcscsontján. Szemeid kikerekedtek, testedet a hideg rázta, és úgy érezted magad mint akitől elvettek volna valami igazán értékes dolgot. Keserves sírás tört fel belőled, s fejedet elkaptad Akkunról. Nem akartad így látni azt a fiút, aki neked a világot és a tisztaságot jelentette. Összegömbölyödve ültél a fűben, Akkun közelebb sétált hozzád, majd hátulról magához ölelt. -Sajnálom ha csalódást okoztam neked [Neved], nagyon sajnálom. -suttogta a tarkódra, de te nem bírtál neki válaszolni. Borzalmasan érezted magadat, és ahogyan Akkun nyugtatott téged rájöttél, hogy a többieknek mindig is igazuk volt. Egyszerűen ők csak sokkal hamarabb észrevették a te érzéseidet, minthogy neked feltűnjön. 


-Menj vissza Akkun, nem kell velem foglalkozni. -ráztad meg a fejedet, s a fiú kezeit lefejtetted magadról, hogy szabadulj tőle. 


-Sajnálom ez az egész egy félreértés [Neved]! -csóválta meg a fejét Akkun, miközben magam felé fordított téged. 


-Hogyan lehetne ez Akkun? Nem kell magyarázkodnod, menj vissza nyugodtan. -felé fordultál félig, de csak a piros foltokat nézted, egyszerűen nem bírtál máshova nézni. 


-Magyarázd el nekem, hogy miért sírsz, miért futottál el? -hüvelyk és mutató ujjával állad alá nyúlva felemelte a fejedet, hogy egymás szemébe tudjatok nézni. 


-Azt hiszem szerelmes vagyok beléd Akkun. -suttogtad szomorú tekintettel nézve a fiúra, aki szavaidat értelmezve megilletődve nézett rád. 


-Most csak álmodom? -közelebb rántott magához, és szorosan ölelt magához Akkun. 


-Akkun menj vissza a lányhoz. -próbáltad meg eltolni magadtól a fiút, de ő csak szorosabban ölelt magához, majd fejed tetejére adott egy apró puszit. 


-Mindig is rólad álmodoztam hercegnő, sajnálom, hogy elrontottam az esélyemet nálad. -döbbenten kaptad a fejedet Akkunra, aki szomorúan figyelt téged. 


-Neked tetszem? -zavartan néztél rá nagy szemekkel, ő pedig egy halvány mosollyal az ajkain bólintott egyet. 


-Amióta ismerlek, csak féltem bevallani neked [Neved]-chan. -arcodra simított fel a fiú, és ajkaidra pillantott. 


-Te annyira aranyos és jószívű vagy Akkun, ha ott van neked az a lány, akkor miattam ne tedd őt tönkre. Szívesen várok rád, mert szerelmes vagyok beléd ki tudja már mióta. -pusziltad meg Akkun orrának a hegyét, a fiú a homlokodra adott egy puszit. 


-Te sokkal jobb vagy nálam hercegnőm. -felelte Akkun sírva ölelve magához szorosan. 





Hello-hello! 

Elkészült Akkunnal a fejezet, remélem tetszett nektek annak ellenére, hogy nem teljesen Happy end lett. 

Ti mennyire vagytok őszinték az érzelmeitekkel szemben? Be meritek vállalni, hogy mit éreztek valaki iránt, vagy várjátok, hogy más lépjen?

Tokyo Revengers oneshot Où les histoires vivent. Découvrez maintenant