Tokyo Revengers oneshot

[Sometimes all I think about is you]

Hello-hello! 

Ez egy igazán különleges fejezet, már csak azért is, mert elsőnek láthatjátok a felesleges beszédemet, amit kevesen olvasnak, vagy reagálnak rá. A fejezetet egy tiktok videó inspirálta, igazából eddig eszembe se jutott shipelni őket, de most oda meg vissza vagyok miattuk. Szóval a fejezet egy Yasuda x Peh-yan iromány lesz, remélem tetszeni fog annak, aki elolvassa <3  

 Yasuda mindig is egy komor, elszánt, célirányos lány volt. Sokan kedvelték, pontosan ezért az erős személyiség jegyei miatt. Ezzel így volt Mitsuya is, akinek hála a fiú baráti társasága is megismerhette a lányt, aki egy klubban volt a pasztell lila hajúval. Mitsuya kedvelte a lányt, annak ellenére, hogy mennyire főnökös hölgy volt Yasuda. De sose vonzódott iránta, amely egy ideig idegesítette Yasuda-sant, majd egyszerűen már nem foglalkozott ezzel a ténnyel a lány sem. Sokkal inkább a tanulmányaira kezdett el időt fektetni, és a hobbijának, azaz a varrásnak. A lány igazán tehetséges volt benne, mert sokat gyakorolt, és akinek csak lehetett a varrásra váró dolgait megcsinálta. Yasuda a Toman tagjait is így ismerte meg, aztán az elején nagyon kételkedve állt hozzájuk, mert félt, hogy bajba fog kerülni, vagy valami rosszabb fog történi vele, ha a bandával van. De aztán igazából már kicsit szeretett velük lenni, még ha ezt sose vallotta be hangosan, de folyamatosan várta az alkalmakat, hogy a Tomannal legyen újra. Mégis mikor az iskola véget ért, és eljött a nyári szünet, egyáltalán nem erőltette meg magát Yasuda-san, hogy a Tomannal legyen. Pedig addigra már tényleg kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a többiekkel, főleg Peh-yannal. Az elején sok volt köztük a nézeteltérés, mert más stílust, és nézeteket képviseltek, de ennek ellenére Yasuda mindig Peh-yan közelében maradt, és ha a fiú ment haza, akkor azonnal kötelezően ment vele. A Toman tagjai persze ezek után hamar elkezdték azt mondani, hogy olyanok mint a szerelmes pár, de Peh-yan csak nevetett rajta, mert tudta hogy ez csak egy vicc. Yasuda pedig egyenesen sértőnek érezte azt, hogy egy ennyire nyámnyila kinézetű sráccal akarják őt összehozni. Talán emiatt is kerülte őket a nyár elején Yasuda, hogy a Toman tagjai ne mondjanak ilyet róla, és Peh-yanról. Mégis az idő előrehaladtával Peh-yan úgy érezte, hogy valami hiányzik az életéből, először annak tudta be, hogy csak rossz napja van, majd hogy rosszul aludt. Aztán egyszerűen lassan a gondolatai közé úszott a fekete fonott tincsek, a morcos kis tekintett, az éles hang amellyel Yasuda-san beszélt. S Peh-yan az ágyában fekve késő este ráébredt arra, hogy az a baja, hogy a lány nincsen vele mint eddig. Peh-yant furcsa érzés töltötte meg, ahogyan rájött erre. Eddig sose érzett ilyesmit, hogy valaki ennyire a gondolatait ellepje. Persze a legjobb barátaira sokszor gondolt, de azok az apró eszmefuttatások sosem jutottak el arra a szintre, hogy valamit esetleg jól, vagy rosszul csinált e, ami miatt a barátai mit gondolhatnak róla. Mostanában pedig Peh-yan sokszor jutott arra, hogy mi van ha Yasuda-san azért nem keresi a társaságukat, mert ő valami rosszat tett, vagy mondott. A szőke hajú fiú barátai megnyugtatták, hogy semmi ilyesmiről nem lehet szó, és ne legyen ilyen filmbe illően béna gondolatai. A kis lelkizés után Peh-yan megnyugodott rövid időre, de aztán újra, és újra Yasuda-san volt a gondolatai között. A fiú hosszú, és nehéz elhatározás után arra jutott, hogy meglátogatja a lányt személyesen, és megpróbál vele beszélni erről. Vagy csak úgy beszélni, mert Peh-yannak szüksége volt már a lány társaságára. 

 Peh-yan a motorján ülve kínosan mosolyogva vakarta a tarkóját, miközben azon mormogott magában, hogy ezt teljesen át se gondolta, csak egyszerűen cselekedett, ahogy szokott, ami miatt most megint úgy érezte, hogy rossz döntést hozott. De már nem volt mit tennie, így Peh-yan leszállva a járműről az ajtóhoz sétált, és becsengetett, szerencséjére a lány nyitott ajtót. Yasuda fürdés után volt, így már a lenge pizsamáját viselte, és a két megszokott fonata is ki volt bontva. A lány általában estére kiengedte, és minden reggel újra fonta. Peh-yan ezelőtt sose látott egy lányt se ennyire lenge öltözetben sem, így azonnal zavarba jött. S hogy a kínos helyzetet elkerülje, azaz azt, hogy dadogjon megragadta Yasuda-san csuklóját, és a motorhoz vezetve felültette rá. A lány teljesen leblokkolt, és ötlette se volt arra, hogy most mégis mit csináljon. Hiszen ilyen hirtelenség ritkán érte az eddigi életében, így már olyan teljesen mindegy alapon csak úszott az árral, és szorosan átölelte Peh-yant hátulról. A fiú arcát a cselekedet miatt pirosság lepte el, s a levegőt is kapkodva vette. Tetszett számára az, hogy újra maga körül érezhette Yasuda kezeit. Hiányzott számára ez a kellemes érzés, s megint olyan volt mint a legelső alkalommal, olyan különleges pillanat volt. Peh-yan miután leparkolt, égő fejjel fordult hátra a motoron, hogy lássa a lány arcát. Aki boldogan mosolyogva csillogó szemekkel nézett fel rá, a fiút ez meglepte, mert nem számított erre. Yasuda mégis teljesen nyugodt, inkább vidám volt, mintsem dühös. 

-Bocsánat Yasuda, megint gondot okoztam neked. -felelte Peh-yan, miközben zavartan hajtotta le a fejét. De a motoron ülve, a szűkösség miatt, tökéletesen látta így is a szorosan vele szemben ülő lányt. Aki pár pislogás után előrébb dőlt, így már a mellkasuk összeért, s egymásnak feszült, ahogy levegőt vettek. Mind a kettőjük az átlagostól szaporábban vettek levegőt, és miközben ez feltűnt Peh-yannak, azt is észrevette, hogy a lányt kirázza a hideg. A fiú kezével Yasuda combjaira simított, és zavartan oldalra fordítva a fejét kezdet el nyekeregni. -Nem értem magamat Yasuda, sokszor gondolok rád. Zavar, hogy már nem töltesz velünk annyi időt mint szoktál. Esetleg csináltam valami rosszat? -Peh-yan egy édes kis fiú ábrázatát vette fel, amely Yasuda szívét is megmelengette, és úgy érezte, hogy most jobb nem gondolkodni, csak hagyni hogy minden jöjjön magától. Így pár perc néma csend után Yasuda megcsókolta Peh-yant, aki ettől teljesen meglepődött tekintettel nézett a lányra, akinek a szemei szorosan le voltak csukva. A szőke hajú bele mosolyogva a csókba vonta egyik kezével közelebb magához a lányt, míg a másik kezével a lány arcára simított. 

-Te vagy a hibás azért, hogy nem fogok gondolkodni, csak cselekedni fogok. -felelte a lány, miközben zavartan bújt bele a "nyámnyila" srác mellkasába, aki zavartan nevetett, és két kézzel ölelte magához a fekete hajút. 

-Azt hiszem, mind a kettőnknek jobb, ha nem gondolkodunk. -felelte Peh-yan, a karjaiban meg rejlő Yasuda, pedig puszit nyomva a fiú arc élére helyeselt.