Tokyo Revengers oneshot

[Souya Kawata as your boyfriend]

 

Az életed során hamar ismertséget szereztél az iker párossal, és szerencsédre jól kijöttél velük, bár ez inkább annak volt köszönhető, hogy rettentően türelmes személyiség vagy. Így sose okozott gondott, hogy kivárd a fiúk balhézását. Mikor beléptettek a tinédzser korba, akkor a két fiú megváltozott veled szembe, amelyet egyáltalán nem értettél. Olyan jól meg voltatok hármasban, aztán egyre több és durvább vitáik voltak, de sose értetted min is vesztek igazán össze. Végül arra jutottál, hogy jobb ha kicsit te is hanyagolod a két fiút, betudtad annak, hogy ez most náluk egy átmeneti időszak. A két fiú meg úgy tűnt megvan nélküled is, vagyis számodra ez volt látható. Az igazság nagyon is nem ez volt, sőt egyenesen rontott az, hogy nem vagy velük. A két fiú problémája egyszerű volt, de mégis nehéz. Szeretek veled lenni, rólad beszélni, téged idegesíteni és szédíteni. De ennek hatására az történt, hogy a fiatalabb iker plátói szerelmet kezdet érezni, így idősebb testvérét vetélytársnak vette. Souya utálni kezdte Nahoyát, nem szerette, hogy vele olyan sokat nevetgélsz és lelkesen mesélsz neki. Souya mérges volt, mert vele szembe közönségesnek tűntél, és úgy érezte a testvérének nagyobb esélye van nálad. Ezt pedig egyáltalán nem akarta, Souya nem volt kisajátító személyiség, de veled szemben, ahogy nőttetek egyre jobban azzá vált. Azt szerette volna, ha vele szemben mosolyogsz, ha neki vagy annyira lelkes. Harag öntötte el a testét mikor Nahoyát a közeledben látta, ezért egyre többet, és többet veszekedett testvérével. Elszerette volna mellőled üldözni, úgy érezte ez lenne a helyes. Souya kicsit szégyellte magát, de a saját vágyait sokkal jobban akarta, így arra se gondolt, hogy mi van ha ezzel megbánt téged. Nahoya egy idő után megunta a marakodást kisebb testvérével, és megadóan hagyott félbe egy vitát, majd foglalt helyet Souya ágyán. 

-Rendben van, mondd el nekem Angry mi a problémád, mert már teljesen meguntam ezt a rengeteg vitát. -a fiú kezével megtámaszkodott a háta mögött, s a vele szemben álló feldühödött személyt méregette. 

-Tudod jól te is! -mordult fel Souya, kezeit ellenségesen fűzve mellkasa előtt össze. Egyértelműen elutasította a megbeszélés lehetőségét, amely még jobban összezavarta Smileyt, hiszen annak ellenére, hogy Angry nem volt egy beszédes típus mindig is odafigyelt arra, hogy megbeszéljen testvérével mindent. Most mégis Ő volt az, aki elzárkózik ettől a lehetőségtől. 

-Nem Souya, fogalmam sincsen, ezért kérdezem. Mondd el nekem, hogy ha kell tudjak változtatni, vagy akkor beszéld meg [Neveddel]. -Nahoya nyugodt próbált maradni, de őt is felmérgesítette már ez a zavaros helyzet. 

-Miért kell folyamatosan [Nevedről] beszélned? -Souya lendületesen csapot a mellette lévő íróasztalra, ezzel megijesztve a meglepődött Smileyt. 

-Várjunk egy pillanatott, te most féltékeny vagy rám Angry? -ráncolta össze szemöldökét Nahoya, nem gondolt eddig arra, hogy ennyire egyszerű a "probléma". Az igazság az volt, hogy azt se gondolta, hogy a fiatalabb iker szerelmes a közös barátjukba. Semmi jelét se látta annak, hogy Angrynek tetszennél, mégis ahogyan visszagondolt, már eszébe jutottak az apró jelzések és figyelmeztetések, amit felé és más srácok felé tett. Nahoya ajkaira széles mosoly festődött fel, boldog volt, mert testvére megtapasztalhatott egy ennyire csodálatos érzelmet. -Miért nem teszel akkor valamit azért, hogy [Neved] a barátnőd legyen? Tudod ha csak bámulod, és reménykedsz nem lesz belőle semmi se. -Nahoya kedvesen mosolygott a kék hajú fiúra, majd felállva az ágyból indult meg a szoba kijárata felé. Angry vörös arccal követte ikrét, hogy együtt menjenek a veled megbeszélt találkozóra, aztán pedig a Toman gyűlésre. A Tomannak nem voltál tagja, de pont úgy mint Emma sokat voltál a fiúk körül, és néha még a gyűléseket is csendben végig ülted, de amióta elfajult a helyzet hármotok között, ezt a lehetőséget ignoráltad.