Tokyo Revengers oneshot

[You are the "flag" on his menu]

 

Körbenéztél az étteremben, ahol dolgoztál. Pokolian mozgalmas nap volt, a teste pedig teljesen egybeolvadt a távolból az új ügyfelek és más pincérek, és pincérnők között. Alig láttál valamit az alacsony termeted miatt, mégis volt egy világos szőke hajú illető, akit folyamatosan láttál, így már róla be tudtad határolni, hogy mikor hol vagy a nagy forgatagban. A fiatal férfi minden nap jött egy idő után, nem igazán rendelt egyszer se túl sokat, mindig csak egy csésze kávét feketén, cukor nélkül. Természetesen emiatt nagyon titokzatos személy volt számodra, s ezen az sem segített, hogy minden egyes alkalommal amikor bement az étterembe, akkor egy új sérülése volt, és a ruhái szakatak voltak. Érdekelt téged a fiú, és nem egyszer úgy érezted, hogy ott a remek lehetőség arra, hogy beszélj vele. De aztán mindig hallgattál a többi pincér társadra, akik azt ecsetelték neked, hogy csak egy őrült gengszter gyerek. Így végül elnyomva a kívánvsiságodat inkabb a sajat dolgoddal foglalkoztál. 

-Rendelés a tizenkettes asztalhoz! -hallottad meg a séf érdes hangját, vidám mosollyal az ajkadon léptél oda hozzá, hogy elvedd tőle a tányérokat. A munkatársaid szerettek téged, hiszen egy életvidám, erős lány voltak, akinek igazán nagy tehetsége volt az, hogy másokban tartsa a lelki erőt. -Siess, és szolgáld fel a rendeléseket az embereknek. Szoros a menetrendünk a mai nap! -csóválta meg a fejét a séf, miközben segített fel pakolni a tányérokat a karjaidra. Tökéletesen precíz léptekkel igyekeztél oda az asztalhoz, ahova a rendelést kellett kivinni, majd az asztalra le pakoltad a tányérokat. Sutta pillantást vetettél a két vendégre, akik valószínűleg randin voltak, hiszen a lányon egy meseszép ruha volt. Kicsit meg is irigyelted, hogy neki jut ilyesmire ideje, neked a munkád miatt nem volt időd sose semmire se. Miután letetted a tányérokat, és jó étvágyat kívántál megfordultál, a hajad a mozdulat közben megvakított, így sikeresen neki mentél valakinek.  Hideg folyadék színezte el a fehér inget, és a másik illető ingét is. Illatról pedig hamar megállapítottad, hogy ez a folyadék nem más, mint kávé. Pedig már úgy voltál vele, hogy a mai nap semmi baj se lesz, erre az utolsó pár órában tessék, megtörtént a baj. Bepánikoltál, így a puszta kezeiddel kezdted el törölgetni a folyadékot. A veled szemben lévő, akinek az ingét próbáltad megmenteni megragadta a csuklódat, majd berántott a takarító szertárba. Zavartan pillantottál fel a magas illetőre, aki nem volt más mint a titokzatos fiú, Mikey. A szőke hajú elővéve a zsebéből néhány zsebkendőt elkezdte felittatni az ingedet lévő barna folyadékot. A fiú helyet feladóan nyögtél fel, amikor rájöttél, hogy az nem fog ennyivel kijönni belőle. Kis időn belül pedig már arra eszméltél fel, hogy a szőke hajú fiú abbahadja a műveletet, és két kezét az oldalaid melletti falra teszi. Arcod kivörösödött, és a szívedet a füledben hallottad dobogni, annyira zavarban érezted magadat, a másik személy közelségétől. S ez csak rosszabbodott, amikor is a fiú kezei két oldalon lassú cirógató mozdulattal felcsúszott a lapockáidra, ezzel még jobban magához vonva közelebb téged. Majd kezei, finom gyengéd simitással melleid két oldalán előre simultak, és az egyik ing gombját szétszedték a fürge erős ujjak. 

-Nem bánod? Van itt fehérítő, egyelőre be áztathatjuk. -suttogta a nyakadba a fiú a szavakat, igazán fel se fogtad miről beszél hozzád, hiszen a közelsége teljesen megszédített téged. 

-Uhm, persze. Ez jó ötlet! -felelted végül, de addigra a fiú már teljesen kigombolta az ingedett, és éppen lefelé húzza rólad, hogy megszabadítson tőle. Ezzel téged igazán levetkőztetve, zavartan figyelted a fiút, aki saját magát öltöztette lejjebb. Kínosan mosolyogva vetted el kidolgozott testéről a tekinteted, s egy vödröt kezdtél el inkább nézni. A fiú a vödörbe beledobta mind a két piszkos inget, és megragadva az egyik flakont elkezdte rá önteni. -Oi! Az nem fehérí.. -kiáltottál rá riadtan a fiúra, de ő addigra már leöntötte jól az ingeket. 

-Ó, nos azt hiszem nem jó terméket használtam. Igaz? -pillantott fel rád Mikey egy ártatlan kisfiús mosollyal. Te csak zavartan kerülöd a szemkontaktus lehetőségét, a fiú felállva a guggolásból, hozzád lép vissza. -Miért kerülöd a tekintetemet? Ne csináld ezt, mert ez olyan aranyos, ahogyan teszed. Csak arra késztetsz vele, hogy jobban akarlak téged. -a lélegzete a kulcscsontodat felperzselte teljesen, miközben kezeit óvatosan érintette a mellkasod két oldalára, így hüvelykujjai bele akadtak a melltartod két pántjába. Teljesen zavarba jöttél a fiútól, és egyszerűen úgy érezted, hogy mindig is ezt szeretted volna, miközben őt lested a szabad perceidben. Mikey felkuncogva a két pánttól megszabadított téged, ezzel kebleid kissé lejjebb kerültek a gravitáció miatt. De a fiú hamar gondoskodott arról, hogy újra tartsa őket valami, hiszen ujjai mellkasod alá simultak gyengéden. -Láttam, hogy nézel rám. Csak kérned kell, és minden pimaszságom a tiéd lehet. -egy nyálas, forró csókot nyomott a nyakadba, amelytől teljesen kirázott téged a hideg. 

-Mikey, te seggfej! Abba kell ezt hagynod a munkaidőben.. -felsóhajtottál, majd egy édes nevetés hangzott fel tőled, miközben a fiú tovább csókolta a nyakadat. Sajat magaddal szálltál harcban, hogy most kihagyod ezt a remek lehetőséget, és visszamész dolgozni, vagy pedig élsz a lehetőséggel, de akkor lehet, hogy oda a munkahelyed. A fiú gondolatmenetedet megtörte azzal, hogy ajkait a te ajkaidhoz érintette, miközben megszólalt. 

-Üres a lakásom ma este. -csókolt meg végre téged, majd már el is vált az ajkaidtól. -Szeretnél szórakozni? -kérdezte meg egy kisfiús mosollyal az ajkain, miközben újra megcsókolt téged.  

Hello-hello! 

Kissé erotikus fejezet volt ( ͡° ͜ʖ ͡°) remélem tetszett nektek a fejezet srácok <3 
U.i: csak egy felmérés, azzal kapcsolatban hátha van, aki jön 23.-24.-én mondoconra. Én kint leszek, de csak 23-án, viszont drága szerelmemként Bajiként ( ͡° ͜ʖ ͡°)