Lost Control /SeongJoong/✔️

Epilógus

Wooyoung szsz.

- Öt évvel később -

Ha össze kéne foglalnom mindent, nem is tudom, hol kezdeném.

De, már tudom. Sannal, mert évek óta prioritást élvez nálam.

Mikor elkezdte az egyetemet szinte csak hétvégén találkoztunk. A szülei erőltették hogy legyen kollégista, így csak hétvégénként járt haza, mert az nem volt opció, hogy felugrok pár órára hozzá és három másik sráchoz a koli szobába.

Aztán mikor végeztem nem tudtam, mit csináljak, szóval mentem San szakára koreográfusnak. Addigra rávette a szüleit, hogy elköltözzön albérletbe, ami főleg úgy volt könnyű, hogy megmondta, egy barátjával együtt akar. Persze azt nem tudták, hogy a barátot másképp kell értelmezni, és ez is volt az ok, amiért másfél szobás lakást vettünk ki. Utóbbiért Seonghwa a képembe röhögött.

San nem hagyta ott a melóját, szóval a fizetéséből fedezni tudta az albérletet, nekem viszont Seonghwa állta ameddig nem végeztem. A kikötése az volt, hogy olyan albérletet keressünk ahová lehet vinni kutyát is. Megoldottuk, és tök jól elvoltunk addig, ameddig az apja gyanakodni nem kezdett.

San nem akarta elmondani, ameddig nem volt teljesen független a szüleitől, de végül az apukája rákérdezett, és nem tagadta le. Amiből még nem is volt gond, csak azt mondta, ezt nehezen fogja megemészteni.

De az anyja..

Miután talált másik munkát, én pedig utolsó évemben már egy cégnél voltam próbaidőn az egyik hétvégi ebéden bedobtuk, és még utána két percig, ha maradt. Nagyon kiakadt, dühöngött, üvöltött, majd elviharzott, ami Sant nagyon bántotta. Aztán pár hét múlva megbékélt.

Mostanra már nyugodtabb minden. Sannal elvagyunk kettesben, bár a munka mellett nem jut egymásra sok időnk, mégis valahogy jobban érezzük magunkat.

Hongjoong karrierje botrányba borult. Seonghwa cége árulta annak az Entertainmentnek az albumait, ahol Hong volt gyakorlaton, és hamar kibukott, hogy ugyanaz a lakcímük, ezt pedig egy belsős kiadta az újságoknak. Miután lejárt a szerződése egyszerűen elküldték, esélyt sem adtak neki a hosszabbításra.

Beletelt pár hónapba mire talált egy másik céget ami felvette. Mondjuk inkább egy nehéz feladatot kapott. A csőd szélén álltak, és egy lánybandájuk volt, az is elég népszerűtlen. A feladata az volt, hogy rakjon össze nekik olyan számokat, amivel megnöveli a népszerűségüket.

Hongjoong azt találta ki, hogy beszél a lányokkal, és a saját sztorijukat foglalja zenébe. Ők is tudták hogy ki ő, először nem voltak túl együttműködőek, de ismerjük őt, és tudjuk, hogy bárkit szóra tud bírni. A vége pedig az lett, hogy az új albumukkal a lányok berobbantak a köztudatba.

Persze addigra már senki nem emlékezett a botrányra: a legnagyobb cégek akartak lecsapni rá és szerződtetni. Hong pedig mivel jólérezte ott magát, a lányok pedig bocsánatot kértek és megkérték hogy maradjon, leszerződött ott.

Persze otthon is zajlott az élet, mivel az örökbefogadás már a végstádiumban volt, és hamarosan otthont adhattak egy két éves kislánynak. Átalakították a régi szobámat, Seonghwa pedig már előkészítette a szerződéseket, hogy gyorsan alá tudja íratni mindenkivel, akit más pozícióba rak, és tudjon a picivel foglalatoskodni. Nem azt jelentette, hogy Hongjoong nem akarta a kislányt, be volt sózva ő is, és beszélt a céggel ezzel kapcsolatban, csak  szeretett volna még dolgozni.

Ami meg a kapcsolatukat illeti, egyenlőre nem házasodtak össze. Tervezik a jövőben, ha már a pici nagyobb lesz, de egyenlőre azt a felesleges energiát a kislányra szeretnék fordítani, előtte pedig másra kellett. De ugyanannyira szerették egymást, mint évekkel az előtt.

Mingi és Yunho. Ők is összeköltöztek és teljesen jól megvoltak, de nem akartak egyenlőre többet. Igazából felőlük mostanában alig hallani bármit, szóval lehet készülnek még valamire, de az a jövő kérdése.

Jongho összejött egy modell lánnyal és mivel egy külföldi kosárlabda csapat szerződtette le, mindketten kiköltöztek. Boldogok, sok képet látok róluk instagramon. Mindig találkozunk mikor hazajönnek, de igazából nagyon hiányzik. Maga az időszak is, mikor megismertem őket, és nem széledt szét a kis csapatunk. De mostanra mindenkinek saját élete van.

Ki is maradt ki? Ó, igen, Yeosang. Nos, az ő története elég bonyolult.

Egyszer találkozott Seonghwaval egy bárban, ahol a munkaügyi megbeszélés randiba torkollott. Illetve nem Hwaval randizott.

A beszélgetés közepén a pincér kivitt neki egy italt, amit a terem másik végében ülő férfi küldött neki. Hogy honnan tudta hogy a fiúkhoz vonzódik az kérdéses, de miután Seonghwa elslisszolt odaült hozzá és megismerkedtek. Számot cseréltek, de a férfi estig bírta, és a lakásán találkoztak. Gondolom innentől nem kell részleteznem. Talán a napokban lesz három éve, hogy együtt vannak.

Szóval ezek történtek. Mindenki éli a kis életét, viszonylag távol egymástól, de boldogan. Hiányoznak, de nekem itt van San és Tain, a másik családom, Hong éa Hwa, és hamarosan a picike unokahúgom.

És azt kell hogy mondjam, hogy sokkal jobban vagyok a szüleim halála óta.

Megoldottam a pszichológusom rejtvényét. Az élet mindig elvesz, de ad helyette - illetve ha becsukódik egy ajtó kinyílik egy másik. Nem mondom, hogy teljesen elfelejtettem, mert ezt nem lehet elfelejteni, de nem érzem a betöltetlen űrt. Itt van nekem San, és ez mindennél többet jelent.

Ahogy az is, hogy végre boldogabb lehetek mint valaha.

Vége.

---
2021.10.24