Ez a történet ReginaOrss8 kérésére készült remélem tetszik. Mindenkinek jó olvasást.
[Olvasó szemszöge]
Fangs-sel azóta vagyunk egypár, hogy a déliek átjöttek a Riverdale gimibe. Nagyon boldog vagyok a mellette. Mindig nagyon rendes velem. Sokat randizunk Pop's-ban, de néha elmegyünk a Féreg-be is. Még az sem zavar annyira, hogy Sweet Pea – Fangs legjobb barátja- néha szívja a vérem amiért északi vagyok. Kevin elkezdte szervezni a próbákat a Carrie-re, ami meglepetés volt számomra az az volt, hogy Fangs is beállt segíteni neki. Én általában a jelmezekkel segítek, pont úgy mint most. Éppen indultam, hogy levegyem Midge méreteit. Kopogás nélkül nyitottam be az öltözőjébe, mivel tudtam, hogy ott lesz. Döbbenten meredtem az ajtóval szemben lévő sminkes asztalra. Midge az asztalon ült, miközben a páromat csókolta. Klump egy pillanatra nyitotta ki a szemét meglátva engem. Én mérgesen és csalódottan néztem a felém forduló Fangs-re.
– Sajnálom, hogy megzavartalak titeket. A méreteidet majd később leveszem. – Mondtam epésen majd elindultam kifelé.
– T/N várj! – Kiáltott utánam Fangs én csak a könnyeimet nyeldesve haladtam előre. Fangs hamar utolért, szembe fordított magával. – T/N én annyira sajnálom.
– Mióta? - Kérdeztem tőle semlegesen hangon.
– Mióta elkezdődtek a próbák. Nézd én ezt nem akartam. Egyszerűen csak megtörtént. Soha nem akartalak megbántani.
– Akkor nem kellett volna megcsalnod. – Szabadultam ki a gyenge szorításából majd kirohantam az iskolából.
Timeskip, mert Fangs olyan kis édesnek néz ki
Tegnap volt az előadás és nagyon sajnáltam Midge-t. Jughead kérésére bent voltam a teremben, ahol a Kígyó gyűléseket szokták tartani.
– Halljam melyik mocskos déli jött össze Midge-dzsel? – Kérdezte Reggie mérgesen.
– Mi a frász? Ez egy zárt körű gyűlés. – Mondta Jughead összevont szemöldökkel.
– Fogadjunk te voltál Sweet Pea. – Mutatott a mellettem álló fiúra.
– Te hülye nem is ismertem Midge-t. Bár nem csodálom, ha a bolhás dögöket lecserélte. – Jegyezte meg Pea, mire majdnem elnevettem magam. Mikor Mantle lépni akart, hogy bemosson egyet a magas Kígyó-nak elé álltam.
– Nyugi Reggie Sweet Pea nem tehette. Az előadás kezdetéig velem volt. Beszélgetünk. – Mondtam óvatosan nézve Sweets-re. A Bulldogok ezek után távoztak. Fangs óvatosan magához húzott.
– Mégis miről beszélgetettek? – Kérdezte kissé féltékenyen, megforgattam a szemem.
– Tényleg úgy gondolod, hogy jogod van ezt kérdezned tőlem? Pont neked? – Fangs döbbenten nézett rám, mikor eszébe jutott, hogy mi is történt nem sokkal a bemutató előtt. Mérgesen hagytam el a termet. Sweet Pea észrevette, hogy valami nincs rendben köztünk és megkérdezte mi a baj. Bennem ott elpattant valami és sírva meséltem el neki mindent. Nagyon meglepődött Fangs viselkedésén és azt mondta, hogyha szeretnék vele bármikor mehetek biliárdozni. Mikor délután hívták Fangs-t az igazgatóiba tudtam, hogy valaki feltette a videót. Próbáltam segíteni Jughead-nek kijuttatni mielőtt a Bulldogok elkapják. Sajnos nem sikerült. Aztán hallottam, hogy mennyien szeretnének tüntetni az ellen, hogy kiengedik ezért odasiettem. Hiába akart mindkét Jones elküldeni, maradni akartam, hogy segítsek Fangs-nek. Igen megbántott, de ettől függetlenül szerettem ezt a lükét. Szorosan Pea és Fangs mellett próbáltam átvergődni a tömegen. Aztán eldördült egy pisztoly, ijedten próbáltam rájönni, hogy pontosan kit találtak el. Fangs erőtlenül fogott rá az alkaromra. Kerékre nyílt szemekkel néztem rá, mikor láttam a piros foltot egyre jobban szétterjedni a szürke pólóján. Sírva próbáltam valamennyire leszorítani a sebet. Szorosan FP és Sweet Pea mögött léptem a kórházba. Hiába akartam volna támogatni nem bírtam volna el Fangs-et. Az ajkamba haraptam, mikor az orvosok és nővérek hada elvitte a műtőbe. A Kígyók-nak sajnos menniük kellett, de én maradhattam. Idegesen jártam fel- alá a váróban. Nagyon féltem, hogy elveszítem. Három órával később jött az orvos és elmondta, hogy a műtét jól sikerült és, hogy Fangs rendbe fog jönni. Napok óta először sírtam el magam örömömben. Amint lehetett Fangs szobájába siettem és ott is maradtam mellette. A kezét fogtam es reménykedtem benne, hogy hamarosan felébred. Kicsit az ágyára hajtottam a fejem, nem akartam egy percre se elmozdulni mellőle. Egyszer csak éreztem, hogy rászorít a kezemre, villámsebesen egyenesedtem fel. Fangs fáradtan mosolygott rám.
– Szia... – Köszönt halkan, gyorsan felszedtem a vizes palackot az éjjeli szekrényéről. Odanyújtottam neki. – Köszönöm. – Óvatosan kortyolt egy párat.
– Úgy örülök, hogy jól vagy. – Mondtam és óvatosan magamhoz öleltem. – Sweet Pea és a többiek odáig lesznek, hogy végre felébredtél. – Mondtam vidáman és már nyúltam volna a telefonomért, hogy felhívjam a legjobb barátját. Fangs ráfogott a vállamra.
– Én...tudom már mondtam, de nagyon sajnálom. Soha nem kellett volna megcsalnom téged. Annyira hozzá voltam szokva ahhoz, hogy az északiak hátba támad minket. Attól féltem, hogy velünk is ez lesz.
– Megbocsátok, viszont nem jövünk össze. Legalábbis egyelőre nem.
– Persze megértem és ígérem mindent megfogok tenni, hogy helyre hozzam a hibáimat. – Mosolygott rám, miközben megpuszilta a tenyeremet. – Köszönöm drágám.
YOU ARE READING
Riverdale Preference & Oneshots
FanfictionJughead Charles Smith FP Jones Fangs Fogarty Sweet Pea Malachai Reggie Kéréseket elfogadok, mindenkinek jó olvasást