Jughead
Jug és én lassan három hónapja vagyunk egy boldog pár, viszont az első csók még nem történt meg. Nem zavart, boldog voltam a sapkás fiú mellett. Már Mr. Jones-sal is meg ismerkedtem és nagyon jó fej volt. Sokat szoktunk beszélgetni Jug-gal, mindenféle témáról. Sokszor szóba kerülnek a könyveket, amiket olvastunk. Épp a szekrényembe pakoltam be, mikor valaki hátulról megölelt.
– Szia Jug. – Az említett csak elmosolyodott és közelebb húzott magához.
– Szia T/N. Hogy vagy?
– Jól vagyok, te hogy vagy Juggie.
– Én is jól vagyok, bár jobban lennék, ha egy kis manó nem lopkodná a sapkámat. – Én csak vigyorogva csuktam be a szekrényajtót.
– Hát igen a kis manók már csak ilyenek. – Bólogattam komoly arccal és elindultam a történelem terem felé.
– Mond csak a kis manó nem akarja visszaadni azt, ami az enyém? – Kérdezte utánam kiáltva, mire én felnevettem. Megfordultam és nem legesen ráztam meg a fejem. Erre Jughead kinyújtotta rám a nyelvét. Viszonoztam, majd mentem órára. Délután a klubszobában ültem egy zacskó chips-sel, hirtelen valaki kivette a zacskót a kezemből. Jughead leült velem szemben mosolyogva. Kivett egy darab chips-et és a szájába dobta.
– Nem szép dolog ellopni azt ami a másé.
– Ó szóval egyet értesz velem, hogy ideje visszaadnod a sapkámat? – Durcásan néztem rá.
– De olyan jól nézel ki nélküle. – Biggyesztettem le az ajkamat, Jughead csak kuncogott egy sort. Kinyújtotta nekem a kezét, amit elfogadtam és átültem az ölébe.
– Visszakapom a sapkámat? – Kérdezte félig felvont szemöldökkel.
– Mit kapok cserébe? – Néztem rá kihívóan, megforgatta a szemét. Megfogta az arcom és az ujjbegyeivel kezdte el cirógatni. Engedély kérően nézett fel a szemeibe, én egy aprót bólintottam. Jones csak elmosolyodott és megcsókolt. Belemosolyogtam a csókba és rögtön viszonoztam. Mikor elváltunk összeérintettük a homlokunkat.
– Könyörgőm add vissza a sapkámat. Az apám nem akart iskolába engedni, mert azt hitte beteg vagyok. – Hangosan felnevettem, kivettem a táskámból és visszatettem Juggie fejére. – Köszönöm. – Mosolygott rám és ismét megcsókolt.
FP Jones
Karácsonyi buli lesz a Féregben és Kevin-nel mindketten hivatalosak voltunk. FP maga hívott el minket úgy, hogy apa is ott volt. Meglepődtem, mikor apu elengedtet minket, viszont nagyon örültem. Mosolyogva szálltam ki a furgonból.
– Vigyázzatok egymásra és ne kelljen idejönnöm, világos?
– Igen apa. – Mondta Kev.
– Nyugi apu, nem lesz baj. Mr. Jones és Jughead is vigyázni fog ránk. Az előbbi biztos nem fogja hagyni, hogy alkoholt igyunk.
– Arra mérget vehetsz T/N. – Szólalt meg mögöttem FP, mire ugrottam egyet. Apa és FP felnevetett, akárcsak Kevin.
– Haha...nagyon vicces. – Forgattam meg a szemem.
– Nem kell félned Tom. A lányodnak igaza van. Nem fogom, hagyni, hogy alkoholt igyanak. Sőt én sem fogok inni, majd haza viszem őket.
– FP erre semmi szükség. – Mondta apa rögtön.
– Ugyan ez a legkevesebb. – Mosolygott FP és mindkettőnk vállát átölelte. Apa végül elhajtott és FP mosolyogva ölelt meg. – Örülök, hogy mindketten eljöttetek. – Mosolygott rá Kevin-re is.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Riverdale Preference & Oneshots
FanficJughead Charles Smith FP Jones Fangs Fogarty Sweet Pea Malachai Reggie Kéréseket elfogadok, mindenkinek jó olvasást