Az a hülye végzet

15.rész

-Gyerünk nagy lány, ideje haza menni – segít felállni April a pulttól.

Atom részegre ittam magam. Minden forog és érzem, hogy valami elkezd felfelé jönni. Ezt minden bizonnyal April is észrevette mert sietősebbre vette a tempót. Ahogy kiértünk a bárból oldalra fordultam és már jött is ki minden, aminek ki kellett jönnie. A lány gyorsan mögém jött és felfogta a hajam. Mikor végeztem megtöröltem az arcom és felálltam.

-Tessék víz. Öblíts – nyomja felém a flakont, én pedig szó nélkül tettem, amit mondott. Mikor ezzel megvoltunk adott egy rágót is.

-Alhatok ma nálatok? Tökéletes lesz a föld is.

-Menj haza Rachel.

-Haza? Az hol van? – nevetek fel sírva.

-Nem tudom mit tett Angel, de minden bizonnyal aggódik érted. A telefonod megállás nélkül remeg azóta, hogy eljöttünk és szinte biztos vagyok benne, hogy ő keres – a zsebembe a készülék újra elkezd remegni.

-Úgy tűnik hiányzom neki – nevetek fel.

-Oda adod a telefonod? Így nem tudlak haza vinni szóval jól jönne egy taxi – nyújtja felém a kezét.

-Vedd el – nevetek fel. Hirtelen magához ránt, mire elmosolyodtam. Orrunk összeért, mire lehunytam a szemem. Azt hittem megfog csókolni, de helyette a zsebembe kezdett kutatni, majd mikor megtalálta amit keresett ellépet. Elgondolkodott és elkezdett beütni egy számot.

Pár perc után a taxink meg is érkezett. Beültünk és haza mentünk. Mikor a taxi megállt kiszálltunk. April mellém szaladt és hagyta, hogy támaszkodjak rajta, mivel annyira részeg voltam, hogy szerintem ha nincs ott simán össze pottyanok.

-A fenébe, lépcsők – mondja kissé mérgesen, mikor beértünk az épületbe. – Rachel... Rachel nézz rám – fogja meg az arcom és kényszerít, hogy rá nézek.

-Szia – mosolygok rá és kezemet nyakára csúsztattam.

Halkan felnevet és megforgatja a szemeit.

-Ha nem volnál részeg még élvezném is – motyogja magának. – Kapaszkodj erősen oké? – tekeri kezét a csípőm köré és nagy nehezen megindultunk fel felé.

Végül már fogalmam sincs, hogy hogyan, de négy kéz-láb másztam a lépcsőn, amin April csak nevetett, de mivel szerinte így biztonságosabb nem szólt semmit, csak jött mellettem.

-A fenébe – sziszegi April, mire felkapom a fejem.

Rose néni ajtaja előtt Angel állt kétségbe esve. Látom, hogy arcán patakokba folynak a könnyek és valamit nagyon magyaráz az idős hölgynek.

Mikor meglátott összezavarodva néz rám. Tovább másztam, majd mikor felértem az emeletre a falba kapaszkodva felálltam.

Rose néni addigra már bement a lakásába, aminek kicsit örültem. Nem akartam, hogy így lásson, hogy megváltozzon a véleménye rólam.

-Rachel, te részeg vagy – jelenti ki a nyilvánvalót.

-Te pedig csalóóó – ordítom az utolsó szót, mire lehajtja a fejét.

-Kérlek menjünk haza és holnap megbeszéljük. Kérlek Rachel – annyira kétségbe esetnek tűnt.

-Csak akkor megyek ha April is jöhet – húzom magamhoz a lányt a derekánál fogva.

-Hogy mi? – akad ki Angel és mérgesen néz a kezemre, amivel Aprilt cirógatom.

-Miért is ne? Bobbal csináltad, de két lánnyal már nem csinálnád? Hetero vagy Angel? – nevetek fel.