Az a hülye végzet

13.rész

-Jó reggelt – hallom Angel hangján, hogy jól indult a napja. Tele van energiával és boldognak hangzott. -Megyek munkába – nyom egy puszit az ajkamra.

-Jó reggelt – mosolygok rá.

-Mit szólnál ha ma este elmennénk vacsorázni? Nyílt egy új ázsiai étterem és ki szeretném próbálni. Állítólag a szusi isteni.

-Az nagyon jó volna, de nem eszek pálcikával – jelentem ki.

-Szeretlek!

-Szeretlek! – mondom és nagy nehezen én is kikászálódtam a meleg ágyikómból.

...

-Rachel hozz egy kávét – mondja idegesen Miss. Jones szinte ahogy benyitottam az irodába.

-Magának is szép jó reggelt – fordulok rögtön meg és már indultam is a kávézó felé, aztán vissza a cégbe.

Mikor beértem letettem a kért italt az asztalára. Meg sem kellett kérdeznem, ahogy rá néztem láttam, hogy fortyog a dühtől. És ez nem jelent mást csak annyit, hogy ezt megint rajtam fogja levezetni, szóval ma is nagyon hosszú napom lesz. Juhú.

A telefon elkezd csörögni. Miss. Jones rám néz, majd a csörgő készülékre. Hangosan felsóhajt és láthatóan forgatja meg a szemeit.

-Vedd fel és ha Fred keres mond meg neki, hogy kinyalhassa – kiált és feláll az asztaltól. A hatalmas ablak elé sétál és bámul kifelé rajta.

-Jó napot, ez a Black Barry cég. Miben segíthetek – veszem fel a telefont.

-Fred Oliver vagyok és Lara Jonessal szeretnék beszélni.

-Sajnos Miss. Jones nem elérhető. Esetleg átadhatok neki valamilyen üzenetet?

-Igen kérem, mondja meg neki, hogy haragszom rá és nem szép dolog, hogy mindent felvásáról előllem!

-Rendben átadom. Legyen szép napja, viszlát – teszem le a telefont.

-Rachel írj nekem egy listát az legszegényebb iskolákról. Kapsz rá egy órát – adja ki rögtön a feladatot, mire a géphez ültem és már el is kezdtem kutatni az interneten.

Rengeteg olyan iskola volt, ami az internet keresett támogatókat és a szerintem tíz legszegényebb intézménynek fel is írtam az adataid, majd Miss. Jones elé csúsztattam a lapot.

-Rendben, az első ötnek írj emailt, hogy támogatom őket 50.000 dollárral plusz fizetem a felújítás egy részét. A másik ötnek pedig 25.000 dollár plusz a felújítás egy része.

-Wao ez... ez nagyon rendes magától. Mármint gondoltam, hogy jótékonykodik, de azt nem gondoltam, hogy ennyi pénzzel – mondom őszintén.

-Nem azért fizetlek, hogy ilyeneken gondolkodj vagy, hogy bármi máson is gondolkodj. Azért fizetlek, hogy csináld amit mondok kérdés nélkül – harapja le a fejem.

-Elnézést, igaza van – erőltetek magamra egy mosolyt és már meg is tettem, amit a főnök asszony kért tőlem.

Mikor látta, hogy kész vagyok szinte rögtön új feladatott adott.

-Ezt vidd le az első emeletre és faxold át erre a címre – nyom a kezemre egy csomó papírt, aminek tetején egy zöld papírfecni volt.

...

Épp a gép előtt ültem és csak bámultam a kék Windows kijelzőt. A sarokban lévő órára néztem. Öt óra lesz pár perc múlva, ami azt jelenti mindjárt végzek. Felálltam az asztaltól, nyújtózkodtam egy kicsit és már indultam is a kabátomért.