A leszármazott

Új kezdet

-- Te egy különösen intelligens lány vagy Aria. – suttogta rekedt hangon az Apám. – Ne feledd, hogy odakint mindenki ellenünk van. Még talán azokban sem bízhatunk, akik ebben a házban tartózkodnak.

Immáron tizenegy éve él fél életet. Mostanában különösen le van gyengülve és szinte már alig mutat életjeleket.

-- Tudom Apám. – bólintottam. – Biztosan ne maradjak itthon? Nem hagynálak nyugodt szívvel itthon.

-- Menj csak el tanulni, bár neked nem igazán van rá szükséged. Viszont tudod, hogy mi a feladatod. Harry Potter is idén kezdi tanulmányait és...

-- Igen, már megbeszéltük párszor. – vágtam közbe, mire összeszűkített szemekkel nézett rám.

Amit nagyon nem tűrt az a mondat félbeszakítása volt, főleg ha ő beszélt.

-- Elnézést. – hajtottam le a fejemet.

Elkezdett köhögni, mire felnéztem. Már évek óta él folyamatosan más-más testben. A test gazdái már elhaláloznak, mikor Apám igénybe veszi őket, így csak pár hónapot tölthet bennük, ugyanis egy haldokló testet használ.

-- Ne nézz így rám! Most találtam egy igazán jó alanyt, aki tökéletes lesz számomra. Önként jelentkezett és még életben lesz, mikor igénybe veszem a testét.

-- Komolyan? – mosolyodtam. – Ennek igazán örülök. Ha szabad tudnom, ki lesz az?

Kinyújtotta felém a kezét, mire felsegítettem a székéből, amin ült. Az ablakhoz sétáltunk, majd kimutatott rajta.

Egy kopasz ember lépkedett a Piton-kúria felé, mire felvontam a szemöldökömet.

-- Biztos jó ötlet ez Apám? – a férfi egy elég vézna, igen beteges kinézettel rendelkezett.

-- Biztosan. – bólintott.

Ő tudja.

-- A neve Mógus Professzor. A Roxfortban sötétvarázslatok kivédését tanít. – magyarázta, mire elhúztam a számat.

-- Nem fog feltűnni, hogy máshogy fog viselkedni, mint ahogy általában szokott?

-- Nem hiszem. Elég egyszerű jellem, úgyhogy könnyű lesz leutánozni. Továbbá most tért vissza egy elég hosszú utazásról, úgyhogy van alibi is.

-- Tökéletes alany, igaz?

-- Úgy ahogy mondod. – egy halvány mosolyt is elengedett, mire elhúztam a számat.

-- Nem akarsz a találkozás előtt megborotválkozni? – nem méltó a kinézeted a nevedhez.

-- Ne szemtelenkedj Aria! – mordult rám, mire elfojtottam egy mosolyt.

Az ajtón kopogtak, mire Apám helyett adtam meg a belépési lehetőséget.

Nyílt az ajtó és Piton, Avery és Dolohov kíséretében megérkezett köreinkbe a Professzor.

-- J...Jó re...reggelt Nagyur...Nagyuram! – remek... Nem elég, hogy ilyen gyatrán néz ki, még dadog is.

-- Jó reggelt Mógus. – Apám a megszokott rideg, barátságtalan hangjával szólt a férfinek.

-- J...Jó re...reggelt kis höl...hölgy! – oda tipegett hozzám, majd kezet csókolt.

Jézus, ez mióta nem fürdött?

-- Nem a lányomnak jöttél udvarolni, úgyhogy inkább hanyagold! – morgott a mellettem álló, mire a férfi hátrált pár lépést.

-- Készen állsz Nagyuram? – lépett mellénk Piton egy főzettel.

-- Várjatok egy percet! – szóltam közbe, mire mindhárman értetlenül néztek rám. – Én ezt ugyan meg nem ölelem, bűzlik troll ürüléktől!

Ezen a másik két halálfaló jót derült, az Apám meg csak bólintott. Gyorsan átkaroltam, mire végigsimította a hajamat, majd három másodperc múlva eltolt magától és lehúzta a főzetet.

Perselus felemelte a pálcáját, majd rám nézett. Ezerszer csináltam már ilyet, így lazán kettejük közé sétáltam, majd megfogtam a férfi kezét.

-- Duo corpora merge. – motyogtuk egyszerre. – Inseparabilia sunt dum ambo vivunt. – a kék fény, körbe lengett minket, majd belénk szállt. Kinyitottam a szemeimet és Piton világító kék szemeivel találtam szembe magamat.

Megfordultam, majd Mógushoz léptem.

-- Amplectere animam tuam! – suhintottam a pálcámmal, mire elhangzott az ige párja.

-- Egredere de corpore! – hirtelen a Perselus előtt álló test összeesett, majd egy lélek landolt a Professzorban.

Egy mélyet lélegzett, majd rám nézett.

-- Végre! – vigyorgott eszelős fejjel, amitől még én is megijedtem.

-- Jól érzed magad Apám?

-- Soha jobban Aria! – dörzsölte össze a tenyerét, majd körbe fordult. – Ha minden jól megy, tavasz végén teljesen enyém lesz ez a test!

Hatalmas tapsvihar vette birtokába a szobát. Mindenki az én apámat ünnepelte.