A Jóslat

15 A palota

Heimdall őrök társaságában várt rám és Lokira.
- Üdvözöllek. -mondta mosolyogva, majd lassan ellépett a pallostól. - Remélem élvezni fogod ittléted, ha bármiben segítségre volna szükséged, állok szolgálatodra! -hajolt meg.
- Szia. Köszönöm, és én is rémelem, hogy élvezni fogom. -mondtam halkan. Luna csendesen szuszogott a kezemben.
- Gyere, menjünk. -karolt át Loki, majd együtt indultunk a palota felé a szivárványhídon.
Loki szobája zöld, arany és fekete színben pompázott, a levegő kicsit hűvös volt, gyertyákat gyújtottak éppen. A lányok nagyon gyorsan mozogtak, hogy minél előbb végezzenek. Ahogy észre vettek minket, fejüket lehajtva álltak két oldalra, majd távoztak.
- Remélem, jól fogod érezni magad itt. -mondta Loki.
- Veled leszek. -feleltem mosolyogva. Loki is elmosolyodott, majd intett az őröknek, akik behozták a dolgaimat.
Loki segített nekem ki rakodni a bőröndből, utána Lunának is csinált helyet a szobájában, aki egyből az ágyába feküdt.
- Örülök, hogy itt vagy. -mondta és magához húzott.
- Nagyon hiányoztál. -feleltem és felnéztem rá. Mosolyogva csókolt meg, lassan viszonoztam a csókját. Loki felemelt és az asztalra ültetett, lassan a lábaim közé állt, derekamat ölelte nagyon szorosan. Bele markolt a combomba, egyre szorosabban húzott magához, éreztem merevedését. Kopogás hallatszott, Loki elhajolt, majd szemét forgatva le vett az asztalról.
- Ezt nem hiszem el. -dünnyögte. - Szabad! -mondta és az ajtó felé fordult. Thor jött be a szobába.
- Mi a helyzet? -kérdezte vigyorogva. Le hajolt Lunáhaz és meg simította.
- Zavarsz. -felelte Loki, Thor rá nézett.
- Ugyan már, menjünk le, mutassuk meg neki, hogyan ünnepelnek az Asgardiak! -mondta Thor, fel egyenesedett és hozzánk sétált.
- A tivornya nem hölgyeknek való. -felelte Loki.
- Tivornya? -kérdeztem.
- Mi így nevezzük az ünneplést, egy kocsmában. -mondta Thor. Grimaszolva néztem rá, nem volt ínyemre való az, hogy kocsmába menjek.
- Köszi, de ezt ki hagyom. -feleltem.
- Miért hagynád ki? -kérdezte Thor.
- Mert én soha nem mentem el ilyen helyekre és nem most fogom elkezdeni. -feleltem. Loki önelégülten mosolyodott el.
- Ideje elkezdeni. -felelte Thor.
- Na persze, a Földön a gazdagokhoz nem méltó a kocsma. -feleltem. Thor meglepetten nézett rám.
- Ezt komolyan mondod? -kérdezte.
- Igen, úgy csak menne a pletyka rólunk. -feleltem.
- Hagyd szegényt! -jött be Frigga.
- De...
- Semmi de, fiam. Most velem jön. -mondta Frigga és kezét nyújtotta felém, Luna leült elé és fel nézett rá. - Szia! -hajolt le és simogatta meg, Luna nagyon örült neki. Fel egyenesedett, majd rám nézett.
- Jöjj. -mondta mosolyogva, elfogadtam a kezét, majd vele mentem.
Frigga a szobájába vitt, vele töltöttem a napot.
- Hogy érzed magad? -kérdezte
- Eléggé rosszul, úgy érzem, hogy csak a baj van velem. -feleltem.
- Ne érezd így, ez nem a te hibád, nálatok egy olyan világ van, ami tele van olyanokkal, akik mindent meg akarnak szerezni. -felelte.
- Eddig nem volt ilyen. -feleltem.
- Az emberek változnak, várják a megfelelő időt, hogy olyat tegyenek, amivel másnak ártanak. -felelte.
- Remélem a szüleimnek nem lesz baja. -suttogtam.
- Nem lesz, szemmel tartja őket Heimdall, ha szükséges, akkor be avatkozunk. -felelte Frigga.
- Én nem fogom őt kiszolgálni! -az ajtó felé néztem. Friggára néztem, aki összehúzott szemekkel nézett a lányra.
- Mi a problémád? -kérdezte Frigga. A lány rémülten rá nézett.
- Nem akarom azt az embert szolgálni! -mutatott rám.
- Előbb bízom őt másra, mint rád! Menj, és terítsétek meg az asztalt, három főre. Fiam is csatlakozik. -felelte Frigga.
- Örülök neki, hogy Lokival lehetek. -feleltem elpirulva. Frigga szélesen mosolyogva nézett rám.
- Van időtök bőven egymásra, és remélem, hogy jól fogod érezni magad. -mondta mosolyogva.
- Thor és Jane között minden rendben? -kérdeztem.
- Jane nagyon akaratos, Thor pedig korona herceg. Odin nem nézi jó szemmel, ha együtt vannak. -felelte Frigga. - Thor ezért is keresi mások társaságát. -felelte.
- Szegény. Biztos rossz lehet neki az, hogy engem itt lát, míg Jane nem jöhet fel ide. -suttogtam.
- Meg lepődött rajta ez tény, de inkább örült, jól fogadta. -felelte mosolyogva. Nyílt az ajtó, oda néztem. Luna szaladt be rajta, utána pedig Loki követte. Mosolyogva vettem fel Lunát.
- Anyám, ne haragudj, hiányolta gazdáját. -mondta Loki, majd leült mellém.
- Semmi gond, nagyon aranyos kis jószág. -felelte mosolyogva. Luna le mászott az ölemből, majd leült, fejét a lábamon pihentette.
- Nagyon megnyugtató, amikor mellettem van. -feleltem és megsimítottam.
- Hercegem! -hajolt meg az a lány, aki az imént rám akadt ki. Loki nem nézett rá, Luna fejét simogatta.
Nagyon jó hangulatban telt a vacsora, nagyon élveztem. Loki épp egy falatot vett le a tányérról.
- Ne add neki. -mondtam, rám nézett.
- Miért ne? -kérdezte.
- Nem szeretném, ha rá szokna a rendes ételre. Nem enné meg utána a saját ételét. -feleltem.
- Hallottad? Nem kapsz. -mondta Loki, majd felállt és adott neki vizet. Frigga mosolyogva nézte, ahogy Loki foglalkozott Lunával.
Este egyedül maradtam, ugyanis Lokit az apja hívatta. Le fürödtem, majd Lunának adtam vacsit.
- Ugye tudod, hogy nem vagy a számára fontos? -felálltam és meg fordultam.
- Mond, miért nem adod fel? -kérdeztem és néztem rá.
- Mert Loki az enyém, engem szeret. -felelte idegesen. Gúnyosan mosolyodtam el.
- Te csak a vágyai kielégítésére voltál jó, semmi többre. Mellettem legalább önmaga lehet. -feleltem. A lány már előttem állt, nagyon mérges volt és gúnyolódásom még rá is tett egy lapáttal.
- Persze, addig lesz az, amíg rá nem jön, hogy te csak játszol vele. -felelte.
- Nem szokásom mások érzelmeivel játszani. -feleltem. A lány nagyon mérges volt, közelebb lépett és elkapta a torkomat.
- Most van arra lehetőséged, hogy eltakarodj, amíg nincs itt. -felelte, szorítása erős volt. Arcon vágtam egy könyvel.
- Te engem nem fogsz fenyegetni! -feleltem, úrrá lett rajtam a rémület, szinte alig kapta levegőt. Láttam, hogy Luna ki szalad az ajtón, a lány felállt és megütött. Elvesztettem az egyensúlyom, be villantak az emlékek arról a helyről. Könnyezve és remegve meredtem magam elé.
- Rám nem fogsz kezet emelni! -mondta. Fel néztem rá, valaki bejött a szobába. Emelte a kezét, hogy megüssön, de valaki elkapta és hátra csavarta neki.
- Hozzá ne merj érni! -mondta Sif és a földre taszította, majd hozzám jött.
- Morgan, mi a baj? -kérdezte. Könnyezve és remegve mondtam el neki mindent, Luna hozzám szaladt, majd az ölembe mászott.
- Ő hívott ide, addig ugatott, míg nem követtem. -felelte Sif.
- Fandral! -kiáltott.
- Igen? -jött be.
- Szólj Lokinak, hogy azonnal jöjjön ide. -mondta.
- Már jön, előbb láttam. -felelte. Loki szinte sebes léptekkel jött hozzám. Sif mindent elmondott neki, Loki pedig ki dobta a lányt, majd anyját is értesítette. Luna az ölemben volt, az ágyon ültem.
- Jól vagy? -kérdezte Loki. Bólintottam, és az arcára néztem.
- Ki értesített? -kérdezte Loki Sif-t.
- A kutya, addig ugatott rám, míg nem követtem. -felelte. Loki Lunára nézett mosolyogva.
- Nagyon ügyes vagy. -felelte és megsimította, majd adott neki jutalom falatot, Luna farok csóválva állt fel és ette meg.
Loki szorosan ölelt magához, miután ágyba bújtunk, szinte el sem engedett, nagyon jó volt a karjai közt lenni.