-Jimin elegem van! Két év! Két kibaszott év eltelt azóta, hogy elhoztalak anyádtól és együtt vagyunk!! Két év, de még a csók is rizikós nálad! Vallod, hogy mi igen is együtt vagyunk, de ha bármi olyat tennék, te egyből elhúzódsz! Egy kezemen össze tudom számolni hányszor csókoltalak meg, és egyértelműen láttam rajtad, hogy még azt sem akarod! Folyamatosan gürizek és próbálok kedvezni neked, mert tudom, hogy nehéz időszakon mentél keresztül, de mind ez azért volt, mert melegnek vallottad magad! És most, hogy már nem fog vissza senki téged KÉT ÉVE!!! Senki nem szól le érte, mégis elhúzódsz!!! Mond már meg, miért? Ha nem szeretsz mond a szemembe, akkor is adok neked enni, nem teszlek ki az utcára, de már elég abból amit csinálsz, mert igen, én is ember vagyok és nekem is vannak érzéseim, nem csak neked! Nekem is nehéz volt, mégis kiálltam melletted és ott voltam,amikor csak szükséged volt rám, nem? Megértő voltam! Türelmes! Csak tudod az a baj, a türelmem néha elfogy, úgyhogy most mond meg ha bajom van velem! -ordítja kikelve magából Yoongi.
-Nincs, csak... -próbál mentegetőzni Jimin, de nem nagyon tud semmi értelmes választ kinyögni. Igaz, Yoomginak nem mondott semmit a pszichológusról, de azt nem is tervezte mentségnek felhozni, hisz még ő sem tisztázta magában az ott történteket. Eleinte úgy gondolta csak időre van szüksége, de Yoongi bármikor amikor hozzáér az a férfi ugrik be neki, és nem bírja tovább, tehát kihátrál.
Két éve ezt csinálja, érthető párja kiborulása, Jimin mégis jegelni szeretné a vitát.-Csak mi? -követeli a folytatást az idősebb.
-Eljártál bulikba és ott egy csomószor smároltál másokkal... -feleli Jimin halkan. Igazat mond, Yoongi tényleg egyre többször járt bulikba, ahol Jimin már többször látta mással.
-Igen. Voltam másokkal, mert tudod attól még, hogy te elhúzódsz tőlem, én kurvára tudok kanos lenni és mivel rád nem számíthatok, így valahol le kell vezetnem. -teszi szét karjait Yoongi saját álláspontját felvezetve.
-Számíthatsz...rám... -tördeli ujját a szöszi alig hallható válasza közben.
-Ja tényleg. Majd elfelejtettem. Számíthatok rád, ha takarításról, vagy kajacsinálásról van szó! Két év eltelt és nemsokára 18 leszel, tehát most már tényleg befejezhetnéd ezt a színjátékot és elmondhatnád, hogy mégis miért teszed ezt.
-Nem...Én csak...adj még egy kis időt...tényleg menni fog, csak...csak nem most....-próbálja kikerülni a dolgot Jimin. Nem akarja elmondani az igazságot, még ha tudja is, hogy egyszer muszáj lesz. Nem akar az elesett lenni a másik szemében, a béna, a balfék, a gyenge és a kiutált. Erős akar lenni, így inkább elnyomja az érzelmeit. Pedig nem is gondolná milyen erős valójában, hogy eddig mindent egyedül bírt vinni saját terhére.
Végül Jimin hirtelen és elég gyorsan rugaszkodott el eddigi helyéről, majd mire Yoongi felfoghatta volna a másik szándékát, az már átölelve csimpaszkodott rá, gondolván arra, hogy ez majd mindent megold, de az idősebb nem éppen egy ölelésre vágyott, Jiminnel ellentétben, így ellökte magától a kisebbet.
-Jimin, elég! Nem adsz egyenes válaszokat és úgy bújsz hozzám, mint egy csibe az anyjához, de én nem az anyád vagyok! Én a párod vagyok, érted? És ha két fiú együtt van, az nem csak az együtt alvást és az öleléseket jelenti, hanem a nemi érintkezést is! Tudod, mikor két fiú előhúzza a férfiasságát, majd mennek az ágyba, vagy a konyhapultra és az egyik jól megrakja a másikat! De lehet nem tudod, mert eddig még soha az életben nem jutottunk el! Amint olyan szándékkal fordultam feléd, te kihátráltál! Most már tényleg azt is nehéz elhinnem, hogy egyáltalán meleg vagy! Szóval felteszem az utolsó kérdésem! Miért nem akarod? Én vagyok a baj, vagy úgy konkrét minden szexuális szeretkező szándékú érintéstől félsz, esetleg undorodsz?
-Nem tudom...Még kell egy kis idő...-feleli Jimin halkan. Nem szeret kiabálni, és a hangos szavakat sem igen, így Yoongi ordító dühétől könnyei egyre jobban kezdenek utat törni.
-Áh, értem. Akkor most biztos én vagyok a gonosz meg nem értő fiú, aki csak úgy számon kéri a barátját, igaz? Egyáltalán tényleg meleg vagy? Csak mert a suliban mindenki ezt mondta rád, de tőled még egyszer nem hallottam, hogy helyeseltél volna.
-Én...-kezd válaszába Jimin, de a szavak torkában akadnak. Nem tudja mit válaszolhatna. Ahogy így belegondol nem vonzódik a nők iránt, de fiúval sem tudná elképzelni magát.
-Te..te. Eddig eljutottunk egy évvel ezelőtt is, de választ azóta se kaptam. Nem adsz válaszokat és kibújsz a kérdéseim elől, de elvárod, hogy adjak időt? Egyáltalán mennyi lenne az az idő? Még két év, esetleg megvárjam, míg 30 leszel és kijössz a katonaságból, ha? Hogy teljesítsem a kérésed, ha nem mondod el az okot? Most komolyan elvárnád, hogy hűen maradjak melletted még olyan 20évig, úgy, hogy mással nem lehetek, csak azért, hogy aztán benyögd, hogy "hoppá, most jövök rá, hogy téged nem is szeretlek és igazából a fiúkat sem, hiába tartottál el és dolgoztál éjjel-nappal, mert csak a nyakadon akartam csüngeni és élősködni a lakásodban"!
-Nem akarok élősködni rajtad és sajnálom ha úgy érzed...18éves korom betöltésével munkát akartam keresni és neked is besegíteni a dalszöveg írásával, meg talán az énekléssel...de... -kezd bele Jimin.
-Várj egy kicsit. -szakítja félbe Yoongi a másikat. -Még sosem írtál dalszöveget, honnan veszed, hogy menne?
-Már írtam, csak pont részeg voltál mikor meg akartam mutatni...
-Oh, akkor megint én vagyok a hibás, hát ez szuper!
-Nem ezt mondtam...
-De igen, pontosan ezt. Megértem. Te vagy a szent, akit ok nélkül mindenki bánt, én pedig az egyáltalán nem megértő pasi, aki csak bulikba tud járni, hogy ott megcsalja szegény ártatlant.
-Ez nem igaz...
-Nem? Ezek szerint, szerinted nem csaltalak meg? Vagy tagadod, hogy bulikba járnék, majd részegen tántorgok haza hajnalok hajnalán, esetleg egész hétvégékre eltűnök? Ne aggódj, a sulit befejeztem és ebben a nyári dög melegben is gürcölök, néha pedig hetekre fogok eltűnni, csak mert egy buliba vagy máshoz megyek át! Egyedül lehetsz, ha akarod egész nyáron, nekem nem muszáj itthon lennem veled!
-De én nem ezt akarom...
-Nem gond, csak mond ki és már tűzök is. Egész nyáron tiéd lehet a kecó, pontosabban már csak másfél hónapig, utána pedig sajnálatos módon még pár hónapot egymás társaságában kell töltenünk, de ne aggódj, jó lesz nekem a kanapé is, tudok én távolságtartó lenni, ahogyan te akarod!
-Kérlek Yoo...
-"Yoongi hyung", ha már itt tartunk. Ha hivatalosan is szakítunk azzal, hogy eltűzök, elvárom a megfelelő megszólítást, de gondolom ezzel is azt támasztom alá, hogy mennyire egy nagy gyökér is vagyok.
-Yoon...Hyung, kérlek ne menj, megváltozom. Csak a nyár végéig adj időt, és...magadévá tehetsz, csak addig adj haladékot, kérlek.
-Haladékot? Úgy beszélsz mintha ez egy olyan nehéz és egyben kötelező dolog lenne. Mintha nem fizetted volna be az adót, vagy a munkahelyeden késnél egy projekttel. Nem akarom, ha neked ez kényszer, oké? Nem akarom, hogy te azért akard, mert én rád erőltetem. Akkor csörgess meg, ha te is akarod! Addig viszont...azt hiszem haza megyek anyáékhoz. Nem látnak ott szívesen, de majd fogok egy mű csajt és minden meg lesz oldva. -kezd összepakolni Yoongi éles szövege alatt, és mire Jimin kitalálhatná mit tudna tenni, a menta hajú már készen sétált a kijárat felé és nagy ajtócsapódással hagyja el a házat.
-Elment...tényleg elment...-folytak le Jimin arcán a könnycseppek. Ahogyan azt a szőke megállapította, Yoongi tényleg elment, így ha komolyan gondolta amit mondott, a két fiú szakított.
VOUS LISEZ
𝕊𝕖𝕘𝕚̂𝕥𝕤𝕖́𝕘 𝕞𝕖𝕝𝕖𝕘 𝕍𝕒𝕘𝕪𝕠𝕜 |𝐘𝐨𝐨𝐧𝐦𝐢𝐧 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶.]
Fanfiction𝐻𝑒𝑙𝑝 𝑀𝑒, 𝐼'𝑚 𝐺𝑎𝑦! Jimin egy átlagos középiskolás lenne, ha nem lenne meleg, és ez nem lenne köztudott tény. Mindenki elítéli emiatt és nagyon sok utálatot kap, ami baromira fáj neki és nagy lelki teher számára. Majd megjelenik Yoongi, a...