𝕊𝕖𝕘𝕚̂𝕥𝕤𝕖́𝕘 𝕞𝕖𝕝𝕖𝕘 𝕍𝕒𝕘𝕪𝕠𝕜 |𝐘𝐨𝐨𝐧𝐦𝐢𝐧 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶.]

40.rész +18

-...És be voltál altatózva, de a vágykeltő is benned volt és tudtam, hogy nem akarnád, hogy hozzád érjek, mert eddig sem akartad, és már Taetől tudom miért nem akartad eddig, így én sem akartam, amíg te nem akarod magadtól, de nem volt más választásom és úgy sajnálom. Utána hoztalak ide. -fejezi be meséjét Yoongi. Töviről hegyire mesélte el az imént Jiminnek a történetet. Általában nem beszél sokat, szűkszavú és ha mond is valamit, azt motyogva teszi, most viszont részletesen és hadarva beszélt.

-Várj. Tae elmondta? -csodálkozik el Jimin. Taehyung azt ígérte neki, hogy nem mondja el titkát senkinek. Erre pont Yoonginak kotyogta ki.

-Igen, de csak mert észhez akart téríteni. Nagyon csúnyán viselkedtem veled és ne haragudj... Tudom ez csak kifogás, de ha elmondtad volna, talán én is türelmesebb vagyok. -magyarázza Yoongi.

-Tudom. Ne haragudj. Csak nem akartam megint én lenni az elesett. Meguntam Yoo... Én vagyok akit sajnálni kell és aki túl gyenge megvédeni magát. Nem akarok ez lenni többet. -tördeli ujjait Jimin, miközben beszél.

-Akkor...-kezdene bele Yoongi, azonban Jimin félbeszakítja.

-Le akarok feküdni veled. -jelenti ki határozott hangon, de valójában legbelül aggódott egy kicsit.

-Biztos ezt akarod Jimin? Én tudok várni, nem kell elsietni. Ha nem állsz készen...

-Nem. Készen állok. Most akarom. -határozza el magát Jimin.

-Hát jó. De szólj ha leálljak, mert mégse megy. -fekteti le Yoongi, majd Jimin pólója alá nyúl és lassan kezdi felhúzni, mibe Jimin beleborzong.

Yoongi szájára csókol, ajkait lassan mozgatva. Jimin először nem viszonozza, de gyorsan felveszi a ritmust.

-A kezeddel is kezdhetsz valamit, ha gondolod. -mondja mosolyogva Yoongi, mikor elválnak egy pillanatra, hogy le tudja venni pólóját.

Jimin vette a célzást és lassan Yoongi vállára tette kezét, de úgy, hogy szinte hozzá sem ért, de Yoongi inkább már nem tette szóvá, s vetkőzni kezdett.

Jimin szemei jó darabig vizslatták a másik testét, ami Yoongit fel bátorította. Először száját, majd nyakát, és így tovább, egyre lentebb haladva intette be nyálas csókokkal, miket Jimin csukott szemmel hagyott. Hiába tudta, hogy Yoongi van előtte, akarata ellenére is emlékképek ugrottak be neki, mikor azzal az undorító fickó és Chin nyúlkált hozzá.

Nem ők azok, nem ők azok. Yoo nem olyan mint ők... -biztatta magát egyfolytában, könnye mégis megindult, végigszántva arcát.

-Hé...Jimin. -szólal meg Yoongi, mikor észreveszi. -Hagyjam abba? -keresi a kisebb tekintetét kérdése közbe.

-Ne. -rázza meg aprót fejét, végre felvéve a szemkontaktust.

-Ha bármi olyan lenne, vagy nem akarnád, azonnal állíts le, rendben? -kérdi Yoongi, és egy bólintás után folytatta.

Nem telt bele sok időbe, Yoongi, ujjait Jimin szájához emelte, aki vette a célzást és bekapva ujjait nyálazta be őket.

-Tényleg szólj majd. -ismétli meg önmagát Yoongi, biztos ami biztos.

-Hm. Csak csináld már. -mondja Jimin úgy, mintha az lenne a leghőbb vágya, hogy túl legyen ezen. Valójában a hangneme nem is nagyon tért el az igazságtól. Tényleg túl akart lenni rajta, hisz abban reménykedett, hogy ha egyszer már Yoongival is van, akkor legközelebb nem az a két férfi érintése jut majd az eszébe. Persze azzal nem számolt, hogyha folyamatosan arra gondol, mikor lesz már vége, és hogy ugyan ezt tette vele Chin is, nem éppen fog emlékezni minden részletre.

-Ígérem óvatos leszek. -rázza ki gondolatmenetéből Yoongi. Észre sem vette, hogy már alul olyan tág, mint a Bécsi kapu. (igen, most egy koreai fanfictionba magyar szólást tettem)

Jiminnek már csak egy bólintásra jutott ideje, és Yoongi már egész hosszával benne is volt. Jimin meglepetésére teljesen más érzés volt az egész, mint például Chinnél. Sokkal óvatosabb és gyengédebb volt. A levegő forró volt körülöttük, szinte perzselő, és most nem kellett azon küszködnie, hogy tartsa magát, nehogy élvezze. Elengedhette testét, és érzéseit. Átadhatta magát az élvezetnek és legfőképpen Yoonginak.

Ahogyan az idősebb mozgott benne, már nem gondolt a másik két emberre, már nem gondolt a múltra vagy a jövőre, csak a jelenre koncentrált. Ami ebben a pillanatban történik vele. Yoongira és saját magára. A nyögések és a bőrük egymásnak csattanásának cuppogó hangja töltötte be az egész szobát.

-Yooh én...-szólal meg végül nagy nehezen Jimin.

-Én is. -feleli Yoongi.

-Nem úgyh értem. Énh nagyon szerethlek. -hajol most először ő a másik ajkaira, mit Yoongi meglepetten fogad.

-Én is téged. -lihegi Yoongi, ahogyan csókjukból elváltak.

Ezt követően ahogyan Yoongi is említette, már nem volt sok hátra, és pár percen belül elérték csúcspontjukat, és egymás után élveztek el.

Megmosdottak, és egy tiszta lepedővel felhúzott ágyba bújtak.

-Na tetszett? -kérdi Yoongi egy nagy mosollyal a száján.

-Nagyon is. Örültem volna, ha veled lehetett volna az első alkalmam. És ne haragudj, hogy nem mondtam el azt az esetet neked. -harapja be ajkait Jimin beszéde közben.

-Ne harapdáld azokat a telt ajkaid, mert rohadtul beindítasz vele. Ne akard, hogy ma még egyszer megbasszalak. -figyelmezteti Yoongi játékosan.

-Egyébként... -kezd bele halkan Jimin.

-Igen? -kérdez rá egyből Yoongi.

-Tudod...volt egy tervünk. Pár hét és betöltöm a tizennyolcat, addig pedig eltűzünk az országból. Nem fognak ránk találni és nyugodt életünk lehet. Írtam dalszöveget, ami nem lett olyan rossz szerintem és azt mondtad jó hangom van, szóval...-kezdi magyarázni Jimin a terveit.

-Nem Jimin. Én...megöltem két embert, büntetést érdemlek. Ha megtalálnak a rendőrök, börtönbe fogok kerülni, ki tudja meddig, hogy letöltsem a büntetésem. -jelenti ki Yoongi, a kisebb szavába vágva.

-Mi? Miért Yoo, miért? Miért tennél ilyet? Végre együtt lehetnénk, végre minden rendben lehetne. Én nem bírok ki megannyi évet nélküled. Egy hétbe is majdnem belehaltam! Nem hagyom, hogy börtönbe kerülj! Nem vagy oda való! Nem teheted ezt velem! -ellenkezik Jimin és könnyei is utat törnek maguknak.

-Jimin már döntöttem. Így lesz a legjobb. Miután kijöttem, azt csinálunk amit csak szeretnél. És amúgy sem lesz olyan rossz dolgom ott. Kaját adnak, fűtés van és aludhatok egész nap.

-De nem leszel velem! Én addig mit csinálnék? Ha? Nekem szükségem van rád! Ne hagyj magamra, kérlek! -öleli magához szorosan Yoongit.

-Sajnálom Jimin. Már döntöttem. -tolja arrébb magától Jimint.

-Nem. Nem teheted ezt, ne játszd a hőst! Azt hittem velem akarsz lenni! Azt hittem fontos vagy számomra. Én tényleg azt hittem... -pattan ki az ágyból Jimin mondata alatt. Kezével hadonászott, egészen, míg Yoongi le nem fogta és félbe nem szakította.

-Azt hitted szeretlek? -kérdi, mire Jimin megszeppenve bólint. -Akkor jól hitted. Te vagy számomra a legfontosabb a világon, oké? Nagyon de nagyon szeretlek, viszont ezek a rendőrök nem fognak leállni és nekem is egész életemben bűntudatom lesz, ha nem lakolok meg érte. -magyarázza higgadt hangon.

-Milyen büntetésről hadoválsz? Előbb még azt mondtad jól el leszel a börtönben! Akkor az nem büntetés! Ha én vagyok neked a legfontosabb, akkor gyere velem és meneküljünk el! Bizonyítsd be, hogy szeretsz! -sírja Jimin.

-------
Nî hâo mindenki! Már csak 1 rész van hátra ami holnap után (31) lesz kitéve. Remélem várjátok már! Lezáró résznél tali👋😁🥰❤💜