𝕊𝕖𝕘𝕚̂𝕥𝕤𝕖́𝕘 𝕞𝕖𝕝𝕖𝕘 𝕍𝕒𝕘𝕪𝕠𝕜 |𝐘𝐨𝐨𝐧𝐦𝐢𝐧 𝐟𝐟| [B̶e̶f̶.]

38.rész

-Ahj annyira unalmaaas. Hogy tudsz ennyit bőgni? Mint egy óvodás. -forgatja meg szemeit Chin, gúnyolódása alatt. -Komolyan nem érdekel már, hogy Jimin itt szenved? Ráadásul velem egy szobában? -húzza tovább Yoongi idegeit. -Most biztos nem tiltakozna ha kielégíteném. Nem mintha eddig megtette volna.

-Te szemét! -ugrik az üvegnek Yoongi, de a nagy löket ellenére sem tudta áttörni.

-Ne próbálkozz, nem fog menni. Vagyis. Ha így belegondolok elég vicces, úgyhogy csináld csak. -kanyarintja száját mosolyra Chin.

-Kinyírlak!!! -üvölti Yoongi dühösen.

-Végül is eddig csak 3 embert nyírtál ki, a bíróságon biztosan elfogadják majd nyomós okaid, a negyedik meggyilkolásért. -ránt vállat mosolyogva.

-Milyen 3? Namjoon esete már régi és már el lett intézve. -csodálkozik Yoongi.

-Ki mondta, hogy rá gondolok?

-Ki más... Mrs Parkra gondolsz? Dehát őt nem én öltem meg. Már eleve halott volt.

-Biztos vagy benne? -teszi fel az elbizonytalanító kérdést Chin. Yoongi eddig biztos volt benne, de most, hogy rá lett kérdezve, ráadásul az tette, ki elméletileg oda vonszolta a hullát, eléggé elbizonytalanította és újra átgondolta, lélegzett e Mrs Park, de akárhányszor is forgatta le maga előtt a képsorokat, arra jutott, hogy Mrs Park megdermedt, élettelen testtel volt elterülve előtte.

Csak blöffölne? Húzni akarja az agyam? De Jinnél is igazat mondott... Fogalmam sincs, hogy honnan tudta mi történt akkor, de akkor sem blöff volt a bomba.

Míg Yoongi gondolataiba merült, addig Chin szép lassan kezdett Jimin felé közeledni.

-Még van pontosan egy perced kinyitni a zárat. -mosolyog Chin, és Jimin hajába simít.

-Gyökér... -sziszegi fogai közt Yoongi és csak ekkor jut eszébe, mit is tehetne. Zsebébe nyúlt és megfogta a kés nyelét. El is felejtette. Hogy ez eddig miért nem jutott az eszébe? Miután megszerezte a kulcsot Mrs Parkból magánál tartotta, biztos ami biztos alapon, és most kapóra is jött neki.

-Mit akarsz azzal tenni? Elvágod az ereid? -nevet Chin a kiskés láttán, de Yoongi nen válaszol, csak odasiet a zárhoz, majd beleállítja a pengét.

Chin eleinte eltátott szájjal nézte, mire is készül a másik, de mikor rájött mit is tervez Yoongi, félelem csillant a szemeiben. Eddig minden úgy alakult ahogyan ő azt akarta, azonban ezt már nem számította bele tökéletes tervébe.

Yoongi könnyű szerrel vette le a zár fedőjapját, innentől pedig olyan mint egy autólopás. Csak össze kellett érintenie a megfelelő szálakat, megügyködnie kicsit és már kattant is a zár.

Yoongi most nagyon hálás lehetett azért a sok videóért, amikre régen rá volt kattanva, így tudta hogyan kell ilyeneket kezelni. Először szerelő akart lenni, éppen ezért is oktatta magát otthonában, most pedig hasznára vált a tudás.

-T..tedd azt le. -nyújtja ki karját védekezően Chin, ahogy közeledni kezd felé. -Meg tudjuk ezt beszélni. Végülis nem halt meg miattam senki. Te tetted mindenkivel, deee... Ha akarod segíthetek elsimítani az ügyet. De akkor életben kell hagynod. -hátrál egyre jobban az ablak felé.

-Kössz, de nincs rád szükségem, nélküled is boldogulok. Éppen eleget tettél már. -közeledik hozzá.

Chinnek pedig most nagy peche van, hogy az eseményeket a pincéből átköltöztette erre a szintre. Már az ablak előtt áll és ha innen kiesik legalább 5 métert zuhan, ami még nem is lenne halálos, ha éppen nem rosszul érkezik.

-Utolsó szavak? -megy egyre közelebb Yoongi, így sarokba szorítva a másikat. Valójában nem akarta bántani, csak lefogni és megkötözni, vagy kiütni, hogy ne tudjon nekik ártani amíg elmennek innen, majd feljelentette volna. Már tudta, hogy nem ússza meg szárazon a tetteit, de azt akarta, hogy Chin is megkapja amit megérdemel.

-Baszd meg. -néz maga mögé Chin, majd egy határozott mozdulattal ugrott ki az épületből. Ordítva érkezett a földre egy puffanás kíséretében, az eredménye pedig két törött láb. Hát igen. Nem túl célszerű kiugrani egy épületből, ha még csak azt sem tudod, hogyan kell landolni sértetlenül.

Yoongi sietve megy az ablakhoz megnézni a másikat, de mikor látja, hogy nem halt meg, csak lába tört, belül megnyugszik egy kicsit. Nem akarja ő senkinek a halálát és ha meghalna, eleve nem kaphatná meg a büntetését.

-Jimin! -jut eszébe Yoonginak, és sietősen megfordul, majd a szöszihez rohan, ki még mindig az ágyban, megfeszült testtel vergődött.

-Itt vagyok Jimin, minden rendben lesz, ne aggódj... -simít a szőke tincsek közé Yoongi és inkább magát próbálta nyugtatni.

Most mit csináljak? Altatózva van, szóval biztosan nem fogja tudni felébreszteni. A vágykeltő pedig benne van, mégsem elégíthetem ki így. Nem akarta, hogy megtegyem, amikor együtt voltunk, és nagy eséllyel most sem akarná magától. Csak a hülye vágykeltő kényszeríti erre. Nem tehetem meg... Nem lehet, de így sem hagyhatom... Mit tehetnék? Mit tegyek?

-Ajh Jiminshi, téged mindig megtalál a baj?... Ha felkelsz remélem erre az egészre nem fogsz emlékezni...Sajnálom. -vesz mély levegőt Yoongi, felmászik az ágyra, Jimin felé tornyosodik, és elkezdi, amit meg kell tennie.

Jimin ágaskodó tagjára teszi kezét. Először lassan, majd gyorsabban kezdi mozgatni karjával. Tíz percbe sem telt bele, hogy a kis szöszi, Yoongi kezébe élvezzen, és végre megnyugodhasson. A nyögdécselés abbamaradt, a teste elernyedt, az egész gyárra síri csend telepedett.

-Áááááhh baromira fááááj!!! A láábaaam! Valaki segítsen mááár! -sopánkodik Chin fájdalmasan.

-Sajnálom Chin, nem hoztam telefont. -ránt vállat Yoongi, miközben kikiabál a földön ülőnek, majd ölébe kapja Jimint, egy pokróccal elfedi testét, és haza viszi.

Végre ismét egy olyan helyen lehet, ahol biztonságban van. Ismét megnyugodhat és nem kell mégtöbb fájdalmon keresztül mennie. Legalábbis Jiminnek elméletileg innen egyenes élete lehet, Yoongival ellentétben. Yoongi kezéhez vér tapad, és ha nem is szánt szándékkal tette, vagy csak Chin átkozott terve vitte rá, megtette, ezen nem lehet szépíteni. A lakosok bejelentették, hogy az éjszakai órákban egy robbanást hallottak és valakik a gyárban voltak, így a rendőrség a helyszínre ment.

Megtalálták Chint, aki a fájdalomtól ájultan hevert az aszfalton, majd bentebb érve a további két holttestre, a kamerákra, Chin lakóterületére és a felvételekre is rátaláltak.

-Sikerült azonosítani a holttesteket? -kérdi a rendőrkapitány.

-Igen uram. A két holttest Mr és Mrs Park. A testüket laborba vittük, hogy kivizsgálják haláluk okát, de ránézésre azt állapítottuk meg, hogy egy éles kés tehette. A helyszínen lévő sebesültet kórházba szállították, de amint ellátják sebeit, a kihallgatóba visszük. A kamera felvételek átnézésén szintén egy csoport már dolgozik. -sorolja az egyik rendőrtiszt.

-Szép munka. És a robbanás? -teszi fel következő kérdését a kapitány.

-A robbanást hangszórókból lett bejátszva, amik a gyár mellett vannak. Még nincsen pontos információnk, de az biztos, hogy nem robbanóanyag okozta. -feleli a tiszt, mire pedig mondata végére ér, megcsörren a telefonja.

-Mit találtak? -kérdi a kapitány, ahogyan társa letette a telefont.

-A felvételeken minden tisztán látszik és megvan ki pontosabban kik is voltak az elkövetők. Emellett Mrs és Mr Park gyermeke is rajta van, ezek szerint ő is itt volt. A felvételeken nincs eszméleténél, de ha minden igaz, még életben van.

-És az elkövetők?

-Min Yoongi és Ho Chin. Az egyik az az, aki a kórházban volt, a másik vitte el Park Jimint.

-Benne van a nyilvántartásban, hogy merre lakik? Meg kell látogatnunk.

-Utána nézek. -bólint a rendőrtiszt.