A Maffia Család

6/2.Már majdnem

PART 2

Martina Martinez...

-Szóval maga raboltatott el...miért?-Kérdeztem már-már sírva amikor az öreg közelebb lépett, eltűrte a hajam, és meglátta a lila foltot ami már is előjött az előbbi akció után.
-Hm...ez mikor történt? -Kérdezte végig simítva ujjait a sebemen.
-Már nem most. -Válaszoltam flegmán.-Alejandro. Maga apám legjobb barátja! Mit akar velem?! -Idegesen léptem arrébb, és dobolni kezdtem a lábammal. Kurvára felbaszott. Legszívesebben agyon basztam volna egy vázával.
-Voltam. De mi abban a móka ha elmondom hogy miért vagy itt? Legyen az titok! Addig is...Élvezd a fiaim társaságát...És ne feledd...Ha Danielnek játszadozni támad kedve...Csak a nővéreddel szabad. -Nevetett fel a mély rekedtes hangján.
-Miért pont vele? -Kérdeztem az ujjaimat tördelve.
-Mert nekem bosszút kell állnom apádon, és te az Ő vére vagy. Te kellesz a bosszúmhoz, és az nem hiányzik hogy a fiam párszor felcsináljon, aztán szerelmes legyen, és megvédjen. Tartsd magad távol tőle. Csak gondoltam meglátogatlak és közlöm a szabályokat. Ennyi lett volna. Ne feledd. Daniel nem csinálhatja veled...Vagy a kis Sarolta bánja...Vagy Sofia...-Honnan tud Sofirol?! Sofia Carson,a legjobb barátnőm! -De lehet hogy a fiam. Na szia. Megyek vissza BA-be. Kellemes bezártságot. -Komolyan képes lenne a fiát bántani?! Ez abszurd! Ezen gondolkodtam amikor kilépett az ajtón. Lementem a nappaliba ahol màr mindenki ott ücsörgött. Lehuppantam Danci mellé, de amint megláttam Sarolta pillantását, felálltam megvártam amíg a helyemre megy, és én az övéhez indultam így Dominik mellett kötöttem ki. Egész éjjel beszélgettünk de aztán felmentem a szobámba. Egy óra múlva kopogtattak, hajnali kettő lehetett.
Daniel állt az ajtóban.
-Hello baby! -Belökött az ajtón, és az ágyra terelt. Már majdnem megvolt amikor megállítottam.
-Ezt nem szabad...-Suttogtam és magamra ràntottam a lepedőt.
-Menj el. A saját érdekeben. -Mosolyogtam rá,és öltözni kezdtem...