A Maffia Család

10.rész ~Ijesztő akcentus

Egyébként...Körülbelül...Majdnem a halálán van, és az intenzívről szöktettük meg...Nem lehetne hogy visszavigyük, vagy valami? -Dominik idegesen dobolt a kormányon.
-Akkor lebukunk. Tici nem biztos hogy túléli...Aztán...Bár mondjuk, most is nagy az esélye hogy meghal, de...Áh, hagyjuk. -nevettem el magam kínosan, majd az ölemben fekvő lányra pillantottam.
-Mi a szar van veled Garcia? Ez nem te vagy. Puhány lettél haver! Egy csaj elvette az eszed? -a visszapillantóból láttam ahogy felvonja a szemöldökét. Fogtam Ticit, és hanyagul áttettem Sarolta ölébe. Isten ments.
-Soha...Nem változok meg egy lány miatt...-mondtam kimérten és próbáltam nem felhúzni magam.
-Jó,jó,tudom, az óriás Garcia meg a pajzsa, ami mindenkit eltaszít tőle. Értem.-nevetett fel.Oh, hogy rohadna meg!
-Hova megyünk? -tette fel a legnagyobb kérdést.
-Hát, haver..Ez tényleg jó kérdés. -sóhajtottam majd újra a lányra pillantottam.
-Sarolta mi lenne ha...Mondjuk...Hazamennénk, és vigyáznál a hugicádra? És komolyan vigyáznál rá. Ne lökd ki az ablakon. -mondtam kínosan.
-Nem lennék képes rá...-suttogta. Aha.
-Ja, azért fekszik most az öledben élet-halál között.-jegyezte meg gúnyosan Dominik.
-Igen, pontosan azért. -szólt vissza. Fogjátok már be na! Lassan hazamentünk. Felvettem Ticit az ölembe, majd leraktam a szobájában, az ágyra. Bekötöttem a fején a sebét, majd kimentem a garázsba. Felültem a motoromra, Kimentem a pályára, ahol gyakorolni szoktam, majd pár kört is mentem.

-Hello Daniel! -a csaj aki a motoromat szokta javítani a kordonnál állt, és izgatottan integetett. Hurrá. Megálltam, majd leszálltam a járműről.
-Hali...-levettem a sisakom.
-Mi szél hozott erre? Rég nem láttunk Los Angelesben.-bájosan mosolygott. Jesszus,hánynom kell.
-Gondoltam meglátogatom ezt a helyet. Dominikkel jöttem.
-A madarak azt csiripelték hogy két lány is veled van. Nem mutatod majd be a barátnőd?
-Nem a barátnőm...Egyik sem! Most mennem kell. -újra felpattantam a motorra és hazáig meg sem álltam.
-Ajaj, a csivava nem tudja befogni...
-TE CSAK NE CSIVAVÁZZ, SEMMI JOGOD SÉRTEGETNI, NEM VAGYOK A KIS BARÁTNŐD! -arra megyek haza hogy Ők ordibálnak, valaki meg a felső szinten haldoklik...
-NEM ÉN LÖKTEM KI A HÚGOMAT AZ ABLAKON! ILYEN CSAJ NEM IS KELLENE!
-Jaj, asszem belekeveredtem valami vígjátékba...mióta érdeklitek egymást? -kérdeztem nevetve amikor beléptem a házba.
-Engem nem érdekel ez a görény...-túrt bele a hajába Sarolta.
-Engem se ez a tepsi...-sóhajtott Dominik...ajaj, ezt nem kellett volna. Elnevettem magam,és mielőtt újra ordibálni kezdtek volna, kimentem a konyhába. Elővetten egy tálat, és öntöttem bele gabonapelyhet. Ez után tejet töltöttem az edénybe.
-LÁTOD, EZÉRT NEM LESZEK A CSAJOD! SOHA! RÓLAM MÉG DANIEL GARCIA IS ÁLMODIK CSAK! -miután beledobtam a kanalat a tányérba unottan sétáltam ki a nappaliba,majd lassan megálltam.
-Vagy fordítva, és te álmodozol Daniel Garciarol. -röhögtem,majd rákacsintottam és felindultam a lépcsőn.
-Ha a csajod lennék,a kávédba raknám a mérget! -vágta oda.
-Hát, ha a pasid lennék,meg is innám! -áucs...csattant...Biztos fájt a kis lelkének...Na jó,leszarom. Beléptem Tici szobájába.
-Szia. -köszönt mosolyogva.
-Mikor keltél fel? -kérdeztem kíváncsian majd a kezébe nyomtam a tálat.
-Sarolta károgó hangjára ki ne kelne fel? -kérdezte nevetve majd az ételre nézett.
-Te is tudod hogy utálom a tejet.
-Igen, de ez egészséges, neked pedig most erre van szükséged. Bár mondjuk a gabonapehelyre nem fogadnék, de a tej állítólag jót tesz. Vagy szeretnél inkább paradicsomot, salátát, uborkát, meg minden zöldséget megenni egy finom sajtöntettel? -nevettem, aztán rájöttem hogy Tici imádja a vega kajákat,meg a sajtöntetet. Hogy honnan azt ne kérdezzètek.
-Aha, az jó lesz. -mondta vigyorogva. Wáh! Kivettem a kezéből a kaját, és enni kezdtem mielőtt lementem volna elkészíteni az "ebédjét".
-Még mindig nem akarsz a pasim lenni? -Sarolta unottan kapcsolgatta a TV-t, miközben elhaladtam mellette.
-Dominik, jegyezd fel. Soha nem akartam, most sem akarok, és soha nem is fogok akarni bármilyen kapcsolatot kialakítani veled, barátságon kívűl. Ha megteszem; lőjjetek le! -mondtam dühösen mosolyogva a lányra pillantva, aztán ránéztem a haveromra aki az asztalon lévő jegyzetfüzetbe írta szorgalmasan azt amit éppen mondtan.
-Itt kérek egy aláírást. -kivettem a kezéből a tollat,majd odafirkantottam a nevem, és kimentem a konyhába. Ekkor csöngettek. Odafutottam az ajtóhoz, és idegesen nyitottam ki. Komolyan mit akarnak?!
-Martina Martinezt keresem,úgy tudom ide jött a kórházból.
-Ki vagy te? -kérdeztem fintorogva a 22 év körüli fiúra pillantva.
-Oh...De hülye vagyok...-az tuti...
-Adrian Salzedo..Még nem hallott rólam? -öhm,kellett volna?!
-Nem...Miért keresi? -nekitámaszkodtam az ajtófélfának és unottan ásítottam egyet.
-Martina a barátnőm. Látni szeretném. -Felpattantak a szemeim és felhúztam a szemöldököm. What the fuck is this?!
1.Miért nem mondta el Tici apjának hogy a lányai itt vannak?
2.Hogy lehet ilyen nyugodt amikor tudja hogy elraboltam a csajt?!
3.Miért nincsenek még az udvarba a rendőrök?!
4..Oké, nincs négy...azaz, de...Mi a szart keres itt ez a gyerek?! És miért van ilyen akcentusa?Most beengedjem hogy lássa a csaját, és fellángoljon a szerelem?