A Japán Cserediák (Sunki)

Illeszkedjünk Be

Ni-ki pov.:

-Szóval ha bármi gond van csak szólj és megbeszéljük.-közli barátiasan.

-Rendben, nagyon hálas vagyok neked a munkáért és a lelki támaszért is.-mosolygok rá őszintén és kicsit elérzékenyülten.

Szemeim megtörölgetve jelzem neki, hogy rátérhetünk a munka részére.

-Modellekkel fogsz dolgozni leginkább.
Tudom, hogy tehetséges vagy és egy kis gyakorlat szerzése után már teljesen jól be fogsz tudni illeszkedni.
De, ahogy elnézem még modell is élhetne belőled a magas és vékony alakos miatt.-mondja, amin én csak hitetlenül elkuncogom magam.

-Rendben, ígérem, hogy igyekezni fogok és gyorsan beilleszkedem, majd és az egyik legjobb alkalmazottad leszek.-válaszolok lelkesen.

Pár fontos tudnivalót még elmond és kezembe nyom egy papírt, amin a napom beosztása szerepel.
Egy mély meghajlással köszönök el, hogy kezdhessem a munkát.

Hiába akarom tagadni, az eszem folyamatosan Sunoo-n kattog.
Minden pillanatban, azért imádkozom, hogy épségben legyen és ébredjen fel.
Hihetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt a szívedhez tud nőni egy személy, aki nélkül már el sem tudnád képzelni az életed...

A valóságba visszarázódva próbálom memorizálni a helyet, hogy a későbbiekben ne tévedjek el.
Az első megállóm a stúdió.
Idegesen markolok rá a kilincsre és nyitok be.
Végül is ez az volt az álmom, kicsit máshogy...inkább teljesen máshogy.

Mindenki sürgölődik.
Egy alak mellett több sminkes dolgozik.
Sejtéseim szerint ő egy modell.
Írigylem.
Nagyon irigylem.

Gondolataimból egy ismeretlen hang ránt vissza a valóságba.

-Üdvözöllek, Takashi vagyok.
Fényképészként vagyok alkalmazva.
Te vagy az újonc? Ni-ki?-

-Igen én lennék az.-mosolygok zavartan.

-Én foglak téged a kezdő időszakban felkarolni és tanítgatni, amíg fel nem veszed majd a tempót a többiekkel.
Nagyon fiatal vagy még, de elvárjuk itt a maximális teljesítményt.-

-Értem Uram, köszönöm-hajlok meg.

Kicsit megnyugodtam, hogy jó helyem lesz itt, de mégsem számítottam ekkora szigorra.

-Szóval Fiatalember, szereném körbevezetni, hogy legyen egy kis fogalma az itteni felállásról. Kérem kövessen-kérte udvariasan.

Bólintottam, majd utána indultam.
Részletesen, minden helységet bemutatott.
Kezdtem volna unni magam, amikor megláttam egy fekete ruhás alakot, aki felvette velem a szemkontaktust.
Megcsapott a személy ismerős aurája.
Ahhoz a termékhez értünk, ahol az a bizonyos személy volt.

-Ez lesz az a részleg, ahol a legtöbbet fogsz tartózkodni.
Hamar szokj hozzá a helyzethez és hozd, ami csak tőled telik.
Mutasd meg a főnöknek, hogy nem volt hiba felvenni téged.
Ha kérdésed van, vagy gond merült fel, fordulj nyugodtan hozzám.
Segítek, ha kell.
De ne légy mindig láb alatt.-fejezte ki magát a leges legnyersebben, kicsit sem szépítve a helyzetet.

Fura ember, de szimpatikus...

Sziasztoooook!🥯

Ez egy kicsit chill-esebb részre sikerült és kicsit szerettem volna összeszedni és kiegyenesíteni a történéseket.
Szívesen fogadok építő jellegű kommentet.

Azért remélem élvezhető volt.

Jövő hétre várható egy rész.

Legyetek jók!♥️