45.

3.3K 110 2
                                    

Hát ez a szörnyű nap is elérkezett. A bál napja. Amikor kinyitottam a szemem már izgultam. Nem azért mert, hogy ez életem első normális bálja. Nem lányos örömömben izgultam, inkább azért, hogy mások ne bámuljanak majd meg, a ruhában.
A nap még alig sütött, olyan korán volt. Aidant néztem, aki mellettem szuszogott. Annyira aranyos, a haja össze vissza állt. A lába a lábamon volt, és félkezével ölelt.
Levettem a kezét magamról és felültem. Majd kimásztam az ágyból, nem ébredt fel. A fürdőbe mentem, és belenéztem a tükörbe. Gyors elkaptam onnan a tekintetem. Vissza sétáltam a szobámba kinyitottam a szekrénymet, és a báli ruhámra néztem. Ez a ruha túl tökéletes hozzám. Bármennyire is elvoltam tőle ájulva, talán nem érdemlem meg. Csak elrontom ha felveszem....és lehet.....

-Miért nem alszol?-Kérdezte Aidan, és félbeszakította a gondolat menetemet.

-Nem bírtam.-Folrdultam felé. Csak álmosan dörzsölgette a szemeit. Ahogy az ágyamra néztem és Aidanre elmosolyodtam. Az ágyneműm rózsaszín, és a kispárnáim is, és az ágyam közepén a szerelmem. Imádom.

-Ezt mondd másnak, ne nekem.-Ült fel. Így megvillantva tökéletes felsőtestét.

-Izgulok. Nem akarok menni.-Sétáltam vissza, és leültem mellé.

-Ne izgulj, jó lesz. Ha esetleg nem, akkor haza jövünk.-Suttogta.

-Oké.-Bólintottam. Aidan elmosolyodott és bele puszilt a hajamba.-Attól még hogy én nem bírok aludni, te aludhatsz.-Aidan mellém feküdt. Átölelte a lábam és lehunyta a szemeit.

Délkörnyékén Aidan haza ment. A bál 7-kor kezdődik. Aidan 6 óra után jön.
Emma 4 órakkol megjelent a szobámba.

-A fürdőbe. Gyerünk.-Mondta. Mire felpattantam és a fürdőbe mentem, nem mertem vele ellenkezni.

-Szóval?.....-Kérdeztem.

-Először mossuk meg a hajad.-Mondta.
Levettem a pólóm, egy törülközőt csavartam magam köré, és a mozsdókagylóba lógattam a hajam. Emma megmosta kétszer, majd egy gyors balzsam, és készen volt. A hajamat a felcsavartam a törülközőbe. Vissza vettem a pólóm. Majd vissza mentünk a szobámba. A székembe ültem, Emma elém állt. Megcsinálta a sminkem, ami annyi volt, hogy húzott nekem egy vékony tust. Majd spirál és szájfény. A szemöldökömet zselével beállította, majd egy nagyon kevés pirosító és kész is lettem. Melodys lett.
Következő lépés a hajam volt. Kibontottam és megszárítottam majd, Emma csinált bele apró hullámokat. Kevés lakk, és ez is megvolt. Eléggé eltelt az idő, sietni kellett mert lassan jön Aidan. Levetkőztem és a ruhámért nyúltam. Kicibzároztam és felvettem. Majd megfordultam, Emma elismerően bólogatott.

-Tökeletes. Nagyon szép vagy.-Fogta meg a kezem.

-Köszönöm, hogy segítettél.-Mondtam, majd csengettek.

-Ez Aidan lesz.-Mondta.

-Na nem. Nem fogok drámaian levonulni a lépcsőn.-Ráztam a fejem, mert még a hideg is rázott a gondolattól, hogy mindenki engem fog nézni, ahogy lemegyek.

-Muszáj lesz, lemenned. Vagy az ablakon akarsz?-Kérdezte, mire bólogattam.-Na nem.-A kezembe adta a cipőmet, amit felvettem.-Gyerünk le.

-Tereld el a figyelmüket, és addig leosonok.-Próbálkoztam de Emma felnevetett és elkezdett húzni. A lépcső előtt megtorpantam. Kicsit erősebben fogta a kezem, és elkezdett húzni le.
Persze mindenki ott várt. Anyu a kezét a szája elé kapta. Apu gyönyörködve nézett. A fiúk csak kedvesen mosolyogtak. Itt volt Maria és Lana is. Csak mosolyogtak, majd Aidanra néztem. Teljesen sokkba volt, ledermed. Basszus ennyire szarul áll a ruha? Egyből elkezdtem igazgatni.

Egyedül a világ ellen...+ŐWhere stories live. Discover now