2.

5.8K 133 5
                                    

A nyár, a boldog szabad élet, mikor nem kell korán kelned, nem kell buszoznod, és nem kell tanulnod. Sajnos mindig a nyár telik el hamar. Nekem mivel telik egy napom? Felkelek megnyitom a telóm. Megnézem az értesítéseket, általába valami troll úgyis ír nekem. Valami olyat, hogy "ribanc mizu?" Vagy "Engem is elvállalsz egy körre?" Milyen kedves üzenetek.
Erre már fel sem figyelek. Kikelek az ágyból, és a tükörhöz battyogok. Általába egy pólóban alaszok, de már rászoktam a hosszú nadrágra is. Utálom magamat látni, ezért alszok olyanba is ami takar. Mert tükör van az ágyam mellett, és nem akarom magamat látni. Utálom ami lett velem.
Több éve történt sokat fogytam az ételtől rosszúl voltam, és nem tartottam magamat szépnek. A szüleim megijedtek, hogy anorexiás vagyok. De nem vagyok az, csak szimplán étkezési zavarom van. Az meg, hogy nem szeretem magamat, az más tészta. Az mások miatt van. Ők tették ezt velem.
De már haladok a javulással. A szüleim orvoshoz szoktam vinni, hogy sűrűn nézzék, hogy hízom-e. Hát annyira nem de próbálkozok. A kedvemet csak jobban lehangolja, hogy a családom mennyire aggódik értem. Sokat mondják, hogy szép vagyok, úgyis ahogy vagyok. Ettől a mondattól sírni tudnék. Minél többször mondják annál jobban elhiszem, hogy csak szép gesztusnak tartják, hogy engem dícsérnek. Szánalomból ne. Pont csak az ellentétét érik el vele. 2 évig depressziós voltam. Nem láttam semmit csak sötétséget. Nem voltak céljaim, és nem voltam boldog. Nem volt senkim akivel megbeszélhettem volna, hogy mi az oka. Anyának megemlítettem de nem vette komolyan. Annyit kérdezett, hogy: ,,Egy 15 éves lány, hogy lehet depressziós? Mit nem kaptál meg?"
Basszus a boldogság nem pénzel működik. Vehettek nekem bármit ha egyedül vagyok. De egy idő után hozzá szoktam. Megszoktam azt, hogy ha történik valami akár kis dolog vagy nagy esetleg pletyka, vicces sztori, azt senkivel nem tudom megosztani. Megtanultam magammal megbeszélni ha történt valami. Átrágtam gondolatban sokszor a dolgokat, megbeszéltem magammal. Hát igen idejutottam. De már nem is érdekel. Holnap kezdődik az iskola, kezdődik minden előlről.

Másnap reggel 6-kor keltem. Sírni akartam. Utálom az iskolát. Az évnyitó 9-kor kezdődik. Mivel a faluba nem nagyon járnak sűrűn a buszok, ma apa viszbe engem, anya meg a tesóimat.
Felvettem a fehér ingem, és a fekete kurvás szoknyámat mellé. Ez egyen ünneplő. Az iskolának szar izlése van.
Kifésültem a hajamat és egy apró sminket tettem fel. Felvettem a kedvenc sport cipőm. Igen tudom nem illik hozzá a sport cipő, de engem nem érdekel. Kényelmes, és kész. Kisétáltam az ajtón apa addigra kiállt az autóval és beültem mellé előre. Elég jó a kapcsolatunk, ezért végig beszélgettünk az 50 perces autó út alatt.

-Itt jó lesz. Innen sétálok.-mondtam apának aki félre állt.

-Biztos? Még egy utca a sulidig.-mondta zavarodottan, ő nem értette azt amit én.

-Igen, köszönöm, hogy elhoztál. Szia.-szálltam ki. Nem akartam,hogy az iskolánál tegyen ki, ahol sokan vannak. Nem akartam, hogy lássák milyen autónk van, mert...hát elég fullos.
Szóval oda sétáltam a sulihoz, ahol a diákok fekete fehér egyenruhában voltak. A kapu előtt egy fiú banda cigizett. Ilyenkor sose tudom, hogy reagáljam le azt, ha megbámulnak ezért elővettem a telefonom, és úgy csináltam mint ha, elfoglalt ember lennék és sokan keresnének. Hah, ez kamu mert aki ír, az úgyis valami olyat, amibe benne vagy, hogy ribanc vagyok.
Próbáltam nyugodtan és lazán elsétálni. De hát szar az élet.

-Csinos kis feneked van Melody.-mondta egy beképzelt pöcs. Na ezek azok az alkalmak, amikor nem hagyon magam. Alapból nem kötöszködnék, szeretem a békét.

-Szádba lépek.-Fordultam vissza, hogy a szemébe nézhessek. Nem nagyon vagyok ismerkedős, ezért nem tudtam a nevét. De annyit igen, hogy 12.-es és az évfolyam társaimmal, bagózott.

-Nem csak jó nő, hanem kemény is. Vajon máshol is kemény tudsz maradni.-húzta perverz mosolyra a szaját. Erre gúnyosan felnevettem.

-Na ide figyelj mint tudom én, hogy hívnak téged. Nagyon menőnek érzed magad, azért mert a fenekemet bámulod. De ki kell ábrándítsalak, max az álmaidba....nem még ott sem tudod meg milyen kemény' is vagyok. De ha nagyon akarod az öklöm keménységét megnézheted közelről.-mondtam magabiztosan. Mindig figyelni kell arra, hogy ha beszólsz valakinek, akkor magabiztos legyél. Nem akartam megvárni a válaszát. Ezért megfordultam, a fiúk kinevették a csávót mert beszólt neki egy lány.
Kicsit büszke voltam magamra, amiért nem hagytam magam. Felsétáltam az emeletre közben kedvesen köszöngettem az osztálytársaimnak. Besétáltam a terembe és leültem középre nem leghátra, oda mindig azok ülnek akik elakarnak bújni (bár én is oda tartozom) de köztudott, hogy a leghátsókat jobban is figyelik ezért jó középpen. Kb 10 percet vártam becsöngőig megérkezett az osztályfőnököm. Mi A-sok 10-en vagyunk, és kiderült, hogy össze vontak minket a 11 B-vel, akik sport szakos 15 tanuló. Fasza. Kb ennyi izgi történt. Bedugtam a fülem és elhagytam az iskolát. Apát hívtam, hogy akkor megvárt-e engem, vagy nem. A fülemhez emeltem a készüléket és vártam, hogy apa felvegye úgy sétáltam tovább. Hirtelen hangos dudálásra lettem figyelmes. Akik a suli előtt cigiztek geng volt az. Kettő külön motoron ült, és még 3-an egy autóban integettek nekem.

-Barmok.-motyogtam magamban.

Egyedül a világ ellen...+ŐDonde viven las historias. Descúbrelo ahora