Naruto oc × Shikamaru

Új küldetés

Yama éppen a ramenesnél ült, Narutoval egyetemben, és csak arra a tegnap estére tudott gondolni. Akárhányszor faggatták, hogy mi történt akkor, csak elpirulva halgatott. Senki és semmi nem tudott róla, és nem is tudhatott. Shikamaru sem mondta el a szüleinek, se Inonak vagy Chojinak, hiszen őt is ezzel a bizonyos: "Mi törtééént?!?" -kérdéssel ostromolták, de ő biztosította őket, hogy semmi különös, csak sétáltak egyet.
-Még egyet szeretnék! -mondta Naruto boldogan a ramenes úrnak.
-Te aztán egy kicsit sem változtál. -jegyezte meg Yama.
-Miért? -kérdezte Naruto teli szájjal.
-Hm... inkább hagyjuk. Ezután mit tervezünk csinálni, csak mert én hazamennék szólni Chonak, mert  meg fog ölni, ha nem talál otthon.
-Nyugi, ebben a pár napban rájöttem, hogy Cho egy hétalvó. -okoskodott.
-Ja, erre én is rá jöttem, és tapasztalom is 2 éve.
-Naruto, Yama! A Hokage hivatott bennünket! -mondta Sakura.
-Remek, még meg sem ettem. -mondta Naruto, miközben Sakura kirángatta a székből, és húzta a Hokage torony felé.
-Ki fog fizetni?! Naruto! -kiáltott utána a ramenes.
Yama gyorsan elővette pénztárcáját, és a kezébe nyomta a pénzt.
-Köszönjük szépen! -köszönte meg az ételt, és társai után futott. Narutot még mindig a földön húzták.
-Héj, Sakura... szerintem Naruto a saját lábán is tud menni... -mondta Yama, hogy mentse Narutot. Sakura morogva elengedte.
-Kössz. -fogta a fejét Naruto.
-Szívesen. -mondta Yama vigyorogva.
-Mit vigyorogsz?!
-Én semmit.
-Ne vigyorogj!
-Talán nem szabad?!
-Ne vesszetek össze ezen a 100 méteren légyszíves! -kerülte el a balhét Sakura.
-Érted mindent, Sakura-chaan!
-Kuss, Naruto! -üvöltött hátra Sakura, amikor felfutottak a lépcsőn, és beléptek Tsunade úrnőhöz.
Majdnem mindenki ott volt, az összes csapat, Nejiéken kívül, és meglepő módon a senseijeké.
-Lássuk csak! -kezdte Tsunade hangosan.
-Mi a franc történik? -lépett Yama Hinata mellé.
-Elvileg, most senseijek nélkül megyünk küldetésre. -suttogta oda Hinata.
-Érdekes. -jegyezte meg Yama, amikor tekintete összetalálkozott a Tsunade mellett álló Shikamaruval.
Értetlen arcot vágott, és úgy nézte a fiút, ami azt jelentette, hogy magyarázatot követel. Shikamaru megrázta a fejét, hogy most nem tudja elmondani.
-Shikamaru azért áll itt mellettem, mert ő fog titeket vezetni! Ő itt a legtalpraesettebb vezető, ő fogja a csapatokat irányítani! Igen, Naruto, hallgatni kell Shikamarura. -figyelmeztette a hisztiző fiút Tsunade úrnő.
-Miért megyünk a senseijek nélkül? -kérdezte Ino.
-Mert ti már nagyok és többnyire tapasztaltak vagytok, amit az évek során megtanulhattatok, kíváncsi voltam, hogy mire mentek nélkülük.
-Hármas csapatok lesznek? -jelentkezett Kiba.
-Nem, kettesek. Nagy terepet kell átkutatni, sajnálom, nem lehettek hárman. És, akármennyire nem akarjátok, én fogom osztani a csapatokat! Na lássuk! -mondta Tsunade, és előhúzott egy papírt, amin összeírta, mik a legjobb csapat választások.
Shikamaru közben tartotta a térképet, amin be volt jelölve, hogy melyik csapatok merre mennek.

-Tehát, Sakura és Ino! Ti vagytok a rózsaszín csapat, ti először átkutatjátok az erdő szélét, aztán elindultok befelé, és gyógyítjátok a többieket ha kell! Bízok bennetek!
-Értettük! -mondták egyszerre.
-Naruto és Kiba!
-Jézusom... -fogta a fejét Kiba.
-Ti vagytok a narancssárga csapat! Kiba, rádbízom Narutot! Nektek kell a bal szélen benntartani az ellenséget, ha menekülnének! Nem engeditek Sakuráék területére, mert ők nem lesznek végig ott! Ti lesztek a bal terelők! Természetesen Kiba használja az orrát, és jelez Shikamaruéknak, ha valami középen van! Náluk nincs jó felderítő.
-Értettük!
-Középen, pedig valami agyafúrt páros kell, aki összefogja az egész csapatot, és irányít... -gondolkodott Tsunade, mert ő Shikamarut szerette volna Nejivel, de a fiú éppen küldetésen van, Leevel és Tentennel együtt.
-Hmm.... akkor mondjuk.... Yama! Te is okos vagy meg gyors is, jó leszel Shikamaru mellett! Jó lesz... Elmegy. A feladatotok pedig: Shikamaru diktálja az információkat, és te szallítod a többieknek.
Jellemző. Én futok mindenhová. -gondolta Yama.
-De vigyázz! Az üzeneteket irtó gyorsan kell elvinned, mert nem szabad egyedül hagynod Shikamarut sem!
Egyre bonyolódik. -dühöngött magában.
-A zöld csapatként, ti fogjátok irányítani a küldetést. Bízom az eszedben Shikamaru, és bízom a gyorsaságodban Yama.
-Értettük! -mondták egyszerre lehangoltan.
-Mivan? Talán nem tetszik a csapatosztásom!?
-De.... -mondta a két fiatal, elpirulva nézegetve oldalra, csak ne lássák a másik arcát.
-Nem értem mi bajotok van, de erre most nincs idő. Piros csapat!
Hinata és Choji! A ti feladatotok hasonló mint Kibáé. A saját területeteken és Shikamaruékén felderítés! Ha láttok valamit Yamáéknál, mint a vész riasztó jeleztek. Esetleg ha.... sor kerül harcra, akkor is erősek vagytok együtt! Bízom bennetek.
-Értettük!
-Kék csapat! Cho és Shino! Jobb terelők! Nem engeditek menekülni az ellenséget! Shino bízok benned, Cho még nincs a toppon mint ti, ő csak most kezd.
-Még a képességeit sem ismerem, hogyan tudnék vele együtt dolgozni?
-Nyugodj meg Shino, nem lesztek végig egyedül. Ha visszaérnek Nejiék,  azonnal utánatok küldöm, és ők segítenek a két szélen, és középen is.
-Oh, így már értem.
Cho segítség kérő arccal nézett Yamára. A lány végre ránézett, és leolvasta Cho arcáról mindent amit gondolt: "Ki ez az őrült mágus?!"
Yama mosolyogva odahátrált Chohoz.
-Nyugi, Shino tűrhető, csak meg kell szokni... egyébként kedves, csak egy kicsit a maga módján.
-Hallottam. -jegyezte meg Shino.
Yama kínosan vigyorogva visszaoldalgott a helyére.
-És most, hogy a csapatokat tudjátok, íme a küldetés: Eltűnt egy fontos ember, aki egy szomszédos falunk vezetőjének lett mrgválasztva, kijelölve, de út közben megölték a kísérőit, és elfogták, természetesen váltság díjat követelnek érte. Hírt kaptunk a környező falvakból, akik segítenek a keresésben, hogy nyomokra bukkantak, így tudjuk, hogy ezen a hatalmas területen lehetnek valahol.
-És ha elterelés volt? -bökte ki Yama.
-Tudunk mást tenni? Ezért hívtak minket, ez a feladatunk, koncentrálj inkább a feladatra, Yama!
-Pff, oké. -mondta halkan.
Hiszen az a felvetésem teljesen jogos volt. -zsörtölődött magában.
-Valószínűleg sokan lesznek, és erősek. De az is lehetséges, hogy már rég elhúzták onnan a csíkot, nem tudhatjuk. Ez már a ti dolgotok. Shikamaru odavezet benneteket. Számítok mindenkire, adjatok bele mindent. Indulás! -küldte ki őket Tsunade úrnő. Shikamaru, ahogy arról szó volt, vezette a sort, mögötte Yama meg Cho veszekedtek.
-Ez nem ér, a te társad sokkal jobb! -duzzogott Cho.
-Tényleg?! Nekem nem tűnt fel! 
-Miért?! Legalább te a kis szerelmeddel lehetsz!
-Shhh! Még meghallja! És nem a kis szerelmem! Megértetted?!
-Igen, demi. -gúnyolódott a fiú.
-Huuuh, én ezt nem csinálom. Már most megúntam az egészet.
Shikamaru megállt a kapuban.
-Na, figyelem! Sietünk, ezért sajnos futnunk kell végig. -sóhajtozott- Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy nem fogunk megállni! Kérdés?
Mindenki hallgatott.
-Akkor indulás! -mondta Shikamaru, és már futni is kezdett.
Pár órát haladtak, amíg a Tsunade által kijelölt helyen, meg nem állt Shikamaru.
-És most, a csapatokat összeállva szeretném látni! Szorosan egymás mellett.
-Biztos hogy nem! -mondta Yama, és kezeit összekulcsolva elhatározta, hogy ő nem fog odaállni közel Shimamaruhoz.
De a fiú odahúzta magához, aztán közbenézett.
-Rendben, mindenki megvan. Akkor, mindenki tudja merre megy?
-Igen! -mondták egyszerre.
-Yama? Mondasz valamit? -kérdezte a lányt Shikamaru.
-Miért mondanék?
-Mert ketten vezetjük az akciót.
-Hmm.... figyelem emberek! Senki ne hősködjön egyedül, ha rájuk talál, és többen vannak, ne menjetek rájuk ketten, félő hogy rossz vége lesz! Előbb hívjatok segítséget! Én így is, úgy is, erre-arra fogok cikázni, nekem tudtok szólni!
-Egész okos gondolat volt hozzád képest. -jegyezte meg Shino.
-Kössz, Shino. Igazán kedves. Na, ne lopjuk itt a napot tovább, indulás! És! Mi fogunk ebből a harcból győztesen kijönni igaz?!
-Igen! -lelkesedtek a többiek.
-Mutassuk meg, hogy már a senseijek nélkül is visszük valamire!
-Igen!
-Mutassuk meg, ki a következő generáció!
-Igen!
-Indulás! -és ezzel, mindenki elfutott a maga csapatával, a maga irányába.
Shikamaru mosolygott.
-Hát, ez mi volt?
-Fellekesítettem őket. Mindenki olyan leeresztettnek tűnt, amiért nem lehet a saját csapattársával.
-Gyorsan tanulsz, büszke vagyok rád. -mondta Shikamaru.
-Erre a dicsérete igazán nem volt szükség, ez a dolgom. De azért, kössz.
-Most pedig koncentráljunk! -mondta Shikamaru futás közben. Óvatosan, de biztosan haladtak a csapatok előre, és átfésülték a terep zegét zugát.
-Eltelt egy óra. Menj, és nézd meg, mi van a többiekkel!
-Igenis! -mondta Yama, és sprintelni kezdett először balra, Narutoék felé.
10 perc alatt odaért, de úgy, hogy majdnem kiköpte a tüdejét. Ahogy Tsunade úrnő mondta, olyan gyorsan rohant össze-vissza.
-Kiba! Naruto! Minden rendben? Érzel valamit Kiba?
-Minden rendben! Eddig nem érzek semmit.
Yama már vissza is fordult, tudta hogy Sakuráéknál nem lehet baj, mert Kibáék nem engedik oda az ellenséget.
Visszafelé rohant, egyenesen Hinatáékhoz.
-Hinata! Találtatok valamit? -lihegett.
-Még semmit! -mondta Hinata.
Aztán megint vissza, be középre, Shikamaruhoz.
-Még semmi!
-Rendben, akkor tovább!
Megint kutattak, amíg egyszer csak megmozdult egy bokor.
Yama azonnal kunait rántott elő, és lassan a bokor felé közeledett. 
Belenézett, de először nem látott benne semmit.
Jelzett Shikamarunak, hogy nincs ott semmi, amikor egy sziszegő hangot hallott. Sokszor tapasztalta már, mert rengetegszer találkozott ezzel a sziszegéssel, és pontosan tudta mi az.
Papírbomba.

______________________________________
Sziasztok!
Csak azért fejeztem most itt be ezt a részt, mert megígértem, hogy innentől a részek rövidek lesznek, amit be is igyekszem tartani.
Ezért, megpróbálom elválasztani a küldetést egy helyen, és onnan kezdem a másik részében, bár lehet hogy lesz harmadik is, majd kiderül.
Tudom, kissé szemétség a legizgalmasabb résznél elválasztani, bocsi....
Egyébként, térjünk a tárgyra.
MAGYOOOONNN SZÉPEN KÖSZÖNÖM AZ 1000 OLVASÓT, VAGY MEGTEKINTÉST!!!!!!!(nem tudom hogy kell ezt nevezni🥲)
Nagyon szépen köszönöm azoknak, akik olvassák a részeimet, és követik a könyvemet!🥰🥰🥰🥰🥰🥰
Remélem tetszett a rész!
Köszi hogy végigolvastad!♡♡♡♡