[𝐢𝐦𝐩𝐮𝐥𝐳𝐮𝐬-𝐝𝐮𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚 𝐈𝐈. 𝐤𝐨̈𝐭𝐞𝐭]
𝐣𝐨𝐜𝐞𝐥𝐲𝐧 𝐟𝐥𝐨𝐫𝐞𝐬 - akinek függősége a védekezés
𝐢𝐬𝐚𝐚𝐜 𝐰𝐚𝐲𝐧𝐞 - akinek függősége a megvédés
így köti össze őket az 𝐚𝐝𝐝𝐢𝐤𝐜𝐢𝐨́,
de ők mindent megtesznek, hogy ne tudják...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Borzasztóan fáj a fejem, mikor felkelek. Rég volt már, hogy az ébresztőm hangjára ébredjek, ám jelenleg idegesítően szól mellettem, így mikor kinyomom, realizálom, hogy már hat óra. Rég keltem már ilyen későn, általában még a Nap előtt fent vagyok, ám a mai kivétel.
Éppen azon gondolkodok, hogy mit találjak ki, amiért nem kell ma bemennem az egyetemre tanítani, mikor egy kéz végig simít a hasamon.
Mi a fene?
Oldalra fordulok, és ekkor meglátom a mellettem meztelenül fekvő Moranát, aki még minden bizonnyal alszik, nekem pedig lassan derengeni kezd az este.
Baszki. Tényleg megtettem. Másodjára.
Nem vagyok az egyéjszakás kalandok híve, már kinőttem belőlük, viszont kapcsolatra nem állok készen, így hirtelenjében nem tudom hová tenni a mellettem fekvő nőt. Úgy érzem magam, mint egy kamasz, akinek jó éjszakában volt része, viszont reggel mindent megbán, mivel rosszat tett.
De én nem tettem rosszat. Egyedülálló vagyok, független, miért ne lehetne közöm máshoz? Azon túl, hogy a pszichológusom, és igazából tilos a testi kapcsolat köztünk, nem kéne, hogy rosszul érezzem magam. Mégis, mikor már a kávét és a teát csinálom, akkor sem hagy a bűntudatom, és zakatol az agyam. Mégis miért érte meg nekem ez az affér? Miért bonyolítom a saját életemet örökké? Az előző alkalom után nem esett szó erről az egészről, de valahogyan megint ide keveredtünk, méghozzá úgy, hogy megint átaludtam az időpontomat, és újra az ágyamban kötöttünk ki ruha nélkül. Faszom.
– Jó reggelt – jön ki a hálóból Morana, majd hátulról átöleli a hasam, és csókot hint a hátamra. – Hogy aludtál?
– Jól – válaszolok, majd veszek egy nagy levegőt, és felé fordulok. – Figyelj, Morana. Az este...
– Megbántad, ugye? – vág a szavamba. – Nagyon nyomultam, és felbátorodtam, mikor ittunk, és azt hittem, hogy...
– Nem, semmi ilyenről nincs szó – hazudok ösztönösen. – Nem kényszerítettél, az én döntésem volt. Viszont tudod, hogy pár hónapja történt egy igen meghatározó dolog az életemben, ami miatt nem igazán vagyok...
– Persze, tudom – biccent egyből. – Figyelj. Tisztában vagyok vele, hogy nem állsz készen egy kapcsolatra, és tökéletesen megértem. Viszont rég keresek egy olyan erős és határozott férfit mint te, és habár nem jellemző rám, de benne lennék olyanban, mint az előző este, kapcsolat nélkül.
– Ahogy látom, te is elég erős és határozott vagy – jegyzem meg, mire Morana kacsint. – Majd meglátjuk, rendben? Nem vagyok az egyéjszakás kapcsolatok híve.
– Ezt is szeretem benned – karolja át a nyakamat. – Hogy jó vagy.
Ha jó lennék, nem képzelnék a helyébe mást jelenleg.
