[𝐢𝐦𝐩𝐮𝐥𝐳𝐮𝐬-𝐝𝐮𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚 𝐈𝐈. 𝐤𝐨̈𝐭𝐞𝐭]
𝐣𝐨𝐜𝐞𝐥𝐲𝐧 𝐟𝐥𝐨𝐫𝐞𝐬 - akinek függősége a védekezés
𝐢𝐬𝐚𝐚𝐜 𝐰𝐚𝐲𝐧𝐞 - akinek függősége a megvédés
így köti össze őket az 𝐚𝐝𝐝𝐢𝐤𝐜𝐢𝐨́,
de ők mindent megtesznek, hogy ne tudják...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mivel nem vagyok hozzászokva, hogy nyugodtan végig alszom az éjszakákat, ezért furcsállom, mikor nem a kezembe hasító fájdalomra, hanem egy kis nyomásra ébredek a mellkasomnál.
Mivel reggelente nehezen térek magamhoz, először nem tudom beazonosítani a fehér szőrgombócot, ami rám telepedett, és éppen le akarnám ütni, mikor megmozdul, és rájövök, hogy ez nem egy gigantikusra nőtt penészdarab, hanem Winter. Egyből mosolyra húzódnak az ajkaim, és végig simítok a puha bundáján, majd a telefonomra nézve kissé megijedek az időtől, mivel már elég későre jár. Az időn kívül feltűnnek még a Mr. Wayne-től érkezett üzenetek, amelyektől nemcsak elmosolyodok, de még a szemeim is könnybe lábadnak. Ugyanis azon túl, hogy jó reggelt kívánt hat órakor, körülbelül óránként írt, hogy mi a helyzet vele.
Mr. Wayne üzenete:
Jó reggelt, Miss Flores.
Mr. Wayne üzenete:
Már most unom :D
Mr. Wayne üzenete:
Továbbra is.
Mr. Wayne üzenete:
Mennyivel szívesebben lennék most veled...
Mr. Wayne üzenete:
Majd hívj, ha felkeltél.
Beharapom az alsó ajkam, majd a hívás gombra nyomok. Pár kicsörgés után talál a hívásom elfogadásra, majd léptek hangja töltik be a vonal másik végét ajtócsapás egyvelegével.
– Most megszöktél? – érdeklődök furcsán.
– Valószínűleg ezért utálják a fiatalok a tanárokat. Ez harmincegy helyett tizenháromnak gondol, akinek megszabhatja, hogy mikor jöjjek ki...
– Tényleg, neked február huszonkilencedikén lett volna a születésnapod – gondolkodok el. – Technikailag még csak hét éves körül vagy. Sosem ünnepled a születésnapod, ha éppen szökőév van?
– Ha nincs szökőév, akkor sem – válaszol nemtörődöm stílusban.
– De miért nem?
– Sosem fűlött rá a fogam. A haverjaim pedig elköltöztek, amikor összeismerkedtem veled, szóval azóta nincs is kivel.
– Legalább örülhetsz, hogy fiatal vagy – terelem a témát, miközben ötleteket kezdek felírni a telefonom jegyzetébe.
– A születési időpontot tekintve nyolc évvel idősebb vagyok, szóval elvárom a tiszteletet.
– És most mit kéne válaszolnom? – töprengek hangosan. – Igenis, uram?
