Bemutatás

84 4 0
                                    

~ az akadémián ~
(Emma szemszöge)
- Na, most, hogy itt van mindenki - kezdte Ötös- szeretném nektek bemutatni...
De nem tudta befejezni, mert Diego közbeszólt
- A barátnőd? Jól van öcskös, mindenki arra várt, hogy elfelejthessük Dolores végre és ez egy létező lány. Azta, fejlődtél! - mondta tettetett büszkeséggel Diego s megpaskolta az előttem álló vállát.
Várjunk azt mondta létező?? Dolorest csak kitalálta? -> ezernyi kérdés merült fel bennem, de nem volt rá időm koncentrálni mert a férfi túl közel volt, fris sebe csak úgy tátongott és a pulzusa egyre hangosabban dobolt a fülemben, minden érzékszervem azt sugallta, hogy cseppenként ízlelgetve szívjam ki a férfi ereiből a vért.
Megszorítottam Ötös kezét, ő pedig megfordult és átölelt pont időben ahhoz, hogy belefúrjam az arcom a vállába és senki sem láthassa az ereket a szemem alatt. Mélyen magamba szívtam az illatát. Férfias volt, kávé, menta és még valami, egy megfogalmazhatatlan illat járta át a testem.
■■■■
(Ötös szemszöge)
Diegoval mindig is hecceltük egymást, és sosem voltunk "öribarik" de ezt nem Emmának kellett megsínylenie. Már hamarabb is észrevettem, hogy kűzd saját maga ellen. Akár csak én tettem anno a Bizottságnál és ezen kívül egyre erősödött a szorítása a kezemen. Mikor Diego már túl közel volt amilyen gyorsan csak tudtam megfordultam, hogy a többieknél ne az legyen az első benyomás, mint amit én láttam délelőtt. Magamhoz szorítottam, ahogyan eszembe jutottak az emlékek amiket előttem feltárt. A legsötétebb titkát bízta rám én pedig készpénznek vettem a lány segítségét, holott az sem biztos, hogy pont ez hiányzik az életéből. Szorítottam az ölelésén, ez volt életem első ölelése. A lány haját símogattam és nagyokat szippantottam az illatos tincseiből. Mámorosan éreztem magam, ismét elöntött a nyugodtság és a bizsergés.
A lány apró kezeit a mellkasomra helyezte, majd a fülembe súgta: Köszönöm!
Ez volt az a pillanat amikor azt éreztem, hogy csakis őt akarom. Ő az értelme az eddigi életemnek és ha őt nem mentem meg akkor inkább vele haljak én is. Mélyen a szemébe néztem gyönyörű, csillogó mélykék- kékeszöld szemeiben láttam magam és elgondolkodtam, hogy hogyan lett egy ilyen csodálatos teremtésből egy saját szavaival élve "szörny".

~~~▪︎■ ♡ ■▪︎~~~

Accidentally In love  Donde viven las historias. Descúbrelo ahora