A story egy kitalált szereplő (Emma) és Ötös (Five Hargreeves) közötti románc kialakulását írja le, kiegészítve a sorozat beli történésekkel-szereplőkkel.
Minden egy pohár kávéval indult...
,, Telljes nyugodtsággal sétáltam ki a kis helyiségből amik...
A Bizottság már rámtalált, Lutherék elől nem tudom sokáig titkolni a világvégét, a szem tulajdonosát nem akarja elárulni az a seggfej fehérköpenyes. Chh azthiszi ő a minden. Az emberek telljesen érdektelenek, nemhiába dolgozom egyedül. De még így sem jutok időben nyora, hogy kit kéne kiiktatnom, hogy megelőzzem a világvégét. Talán Dolorest is megkereshetném- csapongtak a gondolataim amikor zajokat hallottam a nappaliból. Veszekednek. Megint. Megőrülök tőlük. - Mi van itt? - kérdeztem egyáltalán nem érdeklődve a válasz után. - Luther azt hiszi Anya ölte meg Apát- közölte szemrevetően Diego - Luther? - néztem rá választ várva. Luther nem mondott semmit. - Nem mondod komolyan, hogy miután minket gyanúsítottál Apa meggyilkolásával Anya a legjobb tipped- néztem rá szétrobbanó fejjel Luther megvonta a vállát és elkezdett valamit magyarázni, de nem érdekelt és fejben máshol jártam. - Na jó én elmentem és szerzek valahol egy rendes pohár kávét- mondtam leginkább magamnak és elteleportáltam a kocsiba. Begyújtottam, de még mindig azon kattogtam, hogy vajon honnan találhatott meg a Bizottság. Már szinte automatikusan a lerobbant kis fánkozóhoz mentem. Ahogy kiszálltam megláttam ugyan azt a lányt aki a múltkor rám borította a kávéját. Általánosságban mérges lennék rá hogy idejött, de most megnyugtatott egy normális ember látványa. Odaszökeltem az ajtóhoz hogy kinyissam neki, de ő megelőzött. Éppen szarkasztikus fenyegetéssel akartam feltartani, de mintha láthatatlan lettem volna nekem jött. - Deja vu mormolta az orra alatt. Ahhoz, hogy ugyan azt a monológot elmondjam túl vicces volt a helyzet, ezért csak anyit böktem vissza, hogy én sem igazán örülök neki. Amikor belenéztem a szemébe egy 17 éves körüli lány futott el előttem véres ruhában, utána egy férfi aki valamiért befogta neki a száját és aztán szíven szúrta. Az sejlett fel bennem, hogy ugyan az a ruha van a lányon előttem mint az előbbi kisjeleneten szereplő áldozaton. Így amikor ránéztem a ruhájára poénnak szántam, hogy ugyan azt felajánlom neki, mint amit elutasítottam a minap este, de csak egy könnycseppeet láttam végigfolyni az arcán, üres tekintettel bámult előre. Már félre akartam volna tenni a tőlem megszokott flegmaságot és nemtörődömséget, hogy megkérdezzem minden rendben van-e, de elfutott mégmielőtt feltehettem volna a kérdést.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
