Hargreeves esküvő

41 0 0
                                    

~pár nappal későb~
Allison, Claire és Luther is megkapták a meghívót és szinte azonnal el is jöttek az akadémiára. Az egész család természetesen meg lett hívva, Emma barátnőivel együtt.

Az egyetlen akit a friss jegyesek nem láttak volna szívesen az Lila volt.

(Emma szemszöge)
- Biztos vagy benne, hogy mégis bele akarod szorítani azt a dinnyét egy .eseszép ruhába?- kuncogott Ötös.
- Igen- nevettem fel jókedvűen, mégis emlékszik rá!

Egy hangos kopogás ütötte meg a fülem, összenéztünk Ötössel, hisz Allisonék kimentek valahová a többiekkel, s csak ketten voltunk.

- Igen!
Kiáltott ki a fiú majd felkapott egy vajazókést fegyver gyanánt.
A hívatlan vendég belépett, s telljesen lefagytam, a szemeim elhomályosodtak és remegni kezdtem.
- Lila?!- suttogtam magam elé., mire Ötös úgy tarkón vágta, hogy eszméletlenül összerogyott.

■■■

- Csak bocsánatot akartam kérni- mondta lehajtott fejjel.
- Vajon miért?! Áh. Megvan, mert meg akartad ölni a gyerekünket- legyintett egyet szarkasztikusan- ne aggódj. Semmiség volt, már rég megbocsátottunk- forgatta meg a szemeit Ötös.

- Nem. Tényleg azért jöttem, meg akartam magyarázni.- kérlelően rám nézett könnyes szemeivel.
- Mondd- vontam meg a vállam

- Az Intéző azzal fenyegetett meg, hogy megöl téged és az egész Hargreeves családot. Nem téged kellett megölnöm, csak a babát és akkor ti élhettetek. Úgy gondoltam, hogy 7 élet 1 elvételéért egy fair ajánlat- újra lecsapta a fejét- de már rájöttem, hogy hiba volt. Meg tudnátok bocsátani?

Ötösön láttam, hogy tényleg mérlegeli a dolgot, de én nem adtam könnyen magam
- És?! Ezért mit ajánlott?- érzelemmentesen néztem a számomra ismeretlen arcot.

- Miért?!- tettetett értetlenséget.

- Lila?- hallatszott Diego hangja az ajtóból, mire a lány megfordult és csak biccentett egyet.

- Előléptetést? Új csapatot vagy...- vezettem ujjaim a hajamba- nyugodt és biztonságos életet egy általad választott időben, azzal akivel akarod. Ugye ezt?- néztem rá már vigyorogva. Ötös telljesen össze volt zavarodva, aztán neki is eszébe jutott a szerződés azon része, melyben a nyugdíjunkat taglalják.

- Oh...- esett le neki is.
- Nézd Lila, hallak, értelek, de nem érzem át a helyzeted.- mondtam ki azt, mire valójában gondoltam- dolgozol a Bizottságnál sok évet és egy nyugdíj ajánlattal levesznek a lábadról?! Mennyi is van még eddig? 50 év vagy 60, a Bizottságnál úgysem tudni. Aztán elmész nyugdíjba és azt hiszed, hogy te ezért megdolgoztál, mikor hirtelen ugyan ott találod majd magad... hogy ismét náluk dolgozol, pedig már nyugdíjas lennél és akkor rájössz, hogy az egész életed egy álom kergetése volt sok vérrel a kezeden. - fejeztem végül be.

- Szeretném, ha most elmennél- mondtam nyugodtan
- De... kérlek, nem szeretnék haraggal elválni- kapott a kezem után, de elhúztam.

- Lila ez nem harag, nyugodtan elmehetsz.
- De... akor mit érzel?
- Érdektelenséget- vontam meg a vállam- és talán szánalmat.

Lilát kitereltük a bejárati ajtón, aztán Ötös elment a fiúkkal legénybúcsúra, mi pedig az akadémián buliztunk.

- És tényleg idejött?!- kérdezte Allison már kissé becsípva.
- Aham- nevetett Vanya- és én láttam az arcát, tudod, olyan- hadonászott egy pohárral a kezében- ilyen volt.- az arcán egy grimasz rajzolódott ki, amin nevetnem kellett.

- Lányok, szerintem ne igyatok többet- kuncogtam tovább.
- Ahogy gondolod... Főnökasszony- húzta meg Allison az üveget.
- Jah! Akkor te már Emma Hargreeves vagy?- ült le mellém Vanya.

- Ja, asszem- mosolyogtam rá.

●●●

A szertartás elkezdődött. Ötös a kertben eszkábált kis boltív alatt állt, előtte Klaussal, engem pedig Diego karonfogva kísért a férjem mellé.

- Csak egy zseni tud egy ilyen lányt szeretni- kezdte Klaus kissé illuminált állapotban- de ne húzzun sokáig... ötös feleségedül fogadod Emmát jóban, sok roszban egészségben és betegségben?
- Igen- mosolyodott el a fiú
- Emma. Drága Emma.... te férjedül fogadod ezt a morgós és érzelemmentes öregembert, aki a kisöcsénk?- nevetett Klaus
- Igen- nevettem el magam én is.

- Akkor hát házastársakká nyilvánítlak... nem. Nyilvánítalak - tényleg elég sokat ihatott- benneteket, örökké! Ámen!
- Ámen- mondta mindenki hahotázva.
- Most pedig csókoljátok meg egymást!

Ötössel ajkaink összeforrtak, hirtelen ölbe kapott tett velem pár futó lépést, majd elteleportáltunk

■■■■

- Hát ez...- nézett körbe Luther
- Gyors volt.- fejezte be Vanya a mondatot
- Az.- mondta Klaus is.

- Anyu! Én is ilyen szép menyasszony leszek?- rángatta meg Claire az anyja ruháját
- Biztosan, szívem!- símogatta Allison a mellette álló haját.

Accidentally In love  Où les histoires vivent. Découvrez maintenant