I know I'm young, but...

2.

○Jungkook pov.○

Újdonsült szombámban pakolgattam ki éppen a dobozokból, hogy megtaláljam mindennek a helyét, remélhetőleg elég hamar, ugyanis nem szeretnék több napot ezzel ügyködni. Nekem azért könnyebb dolgom van, mert kevesebb cuccom van, mint Gyeomnak, de őt ismerve nem fogja egyedül megcsinálni.
- Jungkook, gyere ki, és mutatkozz be. - Sejtettem. Bátyám kiáltását hallva rögtön rájöttem, hogy igazam lett, és áthívta az egyik haverját, hogy segítsen neki pakolni, mivel ő túl lusta hozzá. Hát hogyne. Sóhajtva feltápászkodtam a földről, majd egyenesen a nappaliba indultam, ahol rögtön meg is láttam a bátyámat, ki a cuccait pakolgatta ki, s egy másik srácot, aki nekem háttal állt, s valamit a kezében tartva nézegetett.
- Hali, Jungkook...vagyok...- Amint meghallotta a hangomat, megfordult, s ahogy rám nézett, mindketten megdöbbentünk. Nem is, lesokkolódtunk. Csak bámultam hatalmas szemeit, s elnyílt ajkait, amik már jártak egy-két helyen a testemen, miközben éreztem, hogy lábaim remegni kezdenek. Most mindenképpen le fogok bukni, szimplán az a kérdés, hogy mindkettejük, vagy csak az egyik előtt. Gyorsan megköszörültem torkomat, s folytattam a bemutatkozást, miután realizáltam, hogy kezd kínos lenni a helyzet. - Gyeom öccse vagyok.
- Én...nem azt mondtad, hogy egy gimis öcséd van ? - Fordult hirtelen értetlenül bátyám felé, ki a kérdésre felnézett rá a pakolásból, s bólintott egyet, mire egy vonallá préseltem ajkaimat, ahogy a férfi még sokkoltabb tekintetét rám kapta.
- Jungkook most másodikos, tizenhat éves.
- Szóval...tíz év van köztetek.
- Aha.
- Köztünk meg kilenc...
- Igen ? Jó hogy tudsz számolni, barátom. - Veregette hátba a férfit. Még mindig ugyanott álltam, mozdulatlanul, s vártam, hogy mi fog következni, miközben azt is próbáltam kitalálni, hogy én mi a faszomat csináljak.
- De nekem...
- Hyung, nem mennél el vacsiért ? Elég éhes vagyok.
- De hát anya csomagolt nekünk. - Ráncolta össze szemöldökét értetlenül, de csak hozzá siettem, és noszogatni kezdtem az ajtó felé.
- Az eláll, úgyhogy nem kellene azonnal megennünk. Kérlek, a kedvenc éttermemből szeretnék enni. Meghívlak majd egyszer enni.
- Jól van. - Sóhajtott fel, s felkapta a tárcáját, meg a kulcsokat, majd miután a lelkemre kötötte, hogy behajtja rajtam azt a meghívást, el is hagyta a házat. Azonnal visszafordultam a férfihoz, ki még mindig ugyanolyan megkövülten ácsorgott a nappali közepén, s neki szegeztem kijelentésemet.
- Nem mondhatod el neki.
- Basszameg. - Sziszegte, s mérges szemeit az enyéimbe fúrta, amint feleszmélt. - Te kurvára hazudtál nekem. Komolyan csak tizenhat vagy ?
- Igen, és ? Ez nem olyan nagy dolog.
- Ember, basszus, kiskorú vagy. - Nevetett fel hitetlenül, majd hirtelen a fejéhez kapott. - Oh istenem, te tényleg szűz voltál, nem voltam hülye. Jézusom, azért voltál olyan baszott szűk, édes Istenem, megdugtam egy szűz kiskorút. - Hangját egyre jobban felemelte, ahogy kezdte összerakni a pontokat, s látszott rajta, hogy lassan felrobban, míg én csak ott álltam, s néztem az összeroppanását.  - A kurva életbe, tudod te, hogy ez az egész baromira illegális volt ?
- Nem kell ezt ennyire felfújni. - Forgattam meg szemeimet, karjaimat magam előtt összefonva. - Senkinek nem kell megtudnia, hogy mi történt. És ha hazudtam ? Élvezted, nem ? Olyan mindegy, hány éves vagyok.
- Ez nem így működik, te idióta. Tisztában vagy vele, hogy ha a bátyád megtudja, azonnal meg fog ölni ?
- Miért tudná meg ? - Idegesen fújtatott egyet kérdésemre, s járkálni kezdett a nappaliban, miközben azt hajtogatta; megrontottam egy kiskorút.
- Hogy rohadna ketté a világ. Baszki, jogot tanulok, erre elkövetek egy olyan hibát, amit soha az életbe nem kellett volna.
- Most miért foglalkoztat ez ennyire ? - Tártam szét karjaimat, s éreztem, hogy már én is kezdek bedühödni. - Én is akartam, ráadásul kicsit sem érdekelt, hogy elveszed a szüzességem, engem nem foglalkoztatnak az első alkalmak, csak csinálni akartam és ennyi.
- Nézd, tény, hogy jó volt téged megdugni, de kurvára helytelen az egész. Kilenc év van közöttünk, még a közelébe se vagy a felnőtt kornak, ne gondold már, hogy ez normális volt.
- Hohó, azért joghallgató létedre, elég parasztul beszélsz. - Kiáltottam fel felháborodva. Oké, hogy nem túlzottan érdekelnek ezek a romantikus dolgok, mint hogy kivel történik meg az első, de nekem is van szívem, és azért ahogy fogalmazott, nem esett olyan jól.
- Most nem ez a lényeg. Egyáltalán nem értem, miért kellett hazudnod nekem.
- Mert ha elmondom a koromat, lefekszel velem ?
- Dehogyis. - Vágta rá azonnal, mire megvontam a vállaimat, s közöltem vele, hogy pontosan ezért nem is tettem. - Oké, de ha ennyire el akartad már veszíteni, biztos lett volna olyan a bárban, aki szívesen megrak egy tizenhat évest, nem kellett volna hazudnod hozzá.
- Te tetszettél a legjobban, én meg neked, szóval nem tudom, miről beszélünk.
- Édes istenem, én csak egy estét akartam, hogy kikapcsolódjak, erre belekeveredtem egy bűncselekménybe.
- De hogyishívnak, senkinek nem kell tudnia, mi történt. Rendőrökhöz meg pláne nem jut el, ne hisztizz már, légyszives.
- Jimin.
- Hm ?
- Jimin vagyok. - Sóhajtott fel, pár fokkal nyugodtabban, s beletúrt hajába, ahogy lehuppant a kanapéra. Én a karfán foglaltam helyet, nem akartam közelebb menni hozzá, mert még véletlen hozzá érek, és frászt kap, hogy ezért is lecsukhatják őt. - Nézd, egyezzünk meg akkor. Úgy teszünk, mintha nem ismernénk egymást, és egyikünk sem beszél a történtekről senkinek. Nem derülhet ki semmi, és innentől mi is úgy teszünk, mintha meg sem történt volna.
- Szóval újra szűz vagyok ?
- Ne viccelődj már, te barom. - Morrant fel hatalmas vigyoromat látva, ám én nem tudtam túl komolyan venni őt. Nem értettem, miért veri ezt ennyire nagy dobra, szerintem ez egyáltalán nem nagy dolog, meg egyébként sem akartam volna világgá kürtölni, hogy valaki megdugott.
- Jól van, legyen így. Nem is ismerjük egymást. Nem smároltunk, nem toltad le a nyelvedet a torkomon, nem tapogattad végig a testemet, nem verted a farkam, nem ujjaztál meg, és végül nem dugtad belém a hatalmas farkad, igaz ?
- Fogd vissza a mocskos szádat, mert nem leszünk jóban.
- Hallgatass el. - Pimasz mosolyt villantottam felé, ahogy közelebb hajoltam dühös lényéhez, s már csak azért is fokoztam tovább a helyzetet, mert szórakoztatónak találtam viselkedését. Bár az sem utolsó, hogy ténylegesen jól néz ki, és egyáltalán nem bánnám, ha többször is megtörtenne köztünk, ami korábban.
- Fejezd be, vagy...
- Megjöttem. - Kiáltotta el magát bátyám, s már hallottam is lépteit az ajtó felől, majd nem sokkal később meg is jelent a nappaliban. Jiminnel távolabb helyezkedtünk egymástól, s látszólag rendeztük a vonásainkat, ám mikor bátyám elfordult, újra rám villantotta szikrázó szemeit. - Szerencséd, hogy kevesen voltak, nem vártam volna ki a sort. Jimin, itt alszol ?
- Tényleg, kezd késő lenni, ráadásul van itt elég hely. Itt kellene maradnod estére. - Negédes mosolyt intéztem felé, s esküszöm láttam, ahogy szeme tikkelni kezd a sok idegtől. - Nehogy valaki megtámadjon, mikor nem számítasz rá.
- Én fogok mindjárt megtámadni valakit. - Morrant fel, majd közölte, hogy muszáj most kimennie a mosdóba. És az életem hirtelen izgalmasabb is lett.

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is.
További szép napot mindenkinek ! ❤️🧡💛💚💙💜