I know I'm young, but...

27.

○Jungkook pov.○

A tánc kellően lenyugtatott engem, ha már nem ihattam semmit se. Akárhányszor bepróbálkoztam a pultnál, Jimin ott termett és kiitatta a pohár tartalmát, így egy idő után feladtam, és csak táncoltam, minél erotikusabban, miközben végig őt szuggeráltam. Ő is engem nézett, és láttam rajta, hogy egyre jobban kínzom őt, ugyanis kezével feltűnően takarta nadrágját, ám tudta, hogy nem jöhet ide hozzám anélkül, hogy lebuknánk. Most már nem tudná letagadni, ha valaki együtt lát minket. Túl egyértelmű lenne. Éppen csak hátat fordítottam neki, amikor két kéz simult derekamra, s megis éreztem valakinek a mellkasát a hátamnak simulni. Már majdnem megörültem, hogy Jimin beadta a derekát, ám a mögöttem álló közelebb hajolt hozzám, pontosabban a nyakamba fúrta fejét, s ahogy megcsapott az illata, tudtam, hogy nem Ő az. Szemöldökömet ráncolva fordultam hátra hozzá, s meglepetésemre szembe találtam magam, azzal a sráccal, akinek neki mentem, mikor Gyeomékat látogattam meg az egyetemen.
- Örülök, hogy újra találkozunk. - Egyetlen pillantást vetettem a háta mögé a férfira, ki feszülten fentebb ült és előrébb is hajolt a széken készen állva arra, hogy elinduljon ide, így elmosolyodva néztem vissza a srácra előttem, és karjaimat nyakába kulcsoltam, míg újra táncolni kezdtem, immár neki dörgölve magam. Láthatóan élvezte, ugyanis beharapta ajkait, és kezét lentebb csúsztatta fenekemre, belém markolva. Nem mondom, nem álltam messze attól, hogy felpofozzam, mivel egyáltalán nem tetszett, hogy a seggem fogdossa, de ha ez ide csalogatja Jimint, ám legyen. A velem táncoló folyton mocskos dolgokat suttogott a fülembe, és megállás nélkül simogatott ott ahol tudott, és már azt sem tudom, mennyi idő telt el, mire végre valaki ellökte tőlem és behúzott neki egyet. Jimin alakja azonnal tisztává vállt előttem, ahogy a srác után megy, felsője nyakánál megragadja és ismét lendíti öklét, ami célba is ér. A férfi is kap egyet a másiktól, körülöttük pedig kialakul egy nagyobb kör, ahogy a többi hallgató őket nézik, viszont senki nem megy oda, hogy leállítsa őket. Mikor látom, hogy újra Jimin kerekedik a másik felé, közelebb megyek, és megpróbálom elhúzni őt a karjánál fogva, ám dühösen néz hátra rám, miközben ellök magától. Kétségbeesetten fordulok körbe, hátha kiszúróm Yugyeomot valahol, ám Jimin hangját hallva azonnal visszakapom a fejemet. Éppen a srác csípőjén ül, egyik kezével vállánál fogva szorítva le a földre, míg a másikkal ismét megragadja a pólójánál fogva.
- Ide figyelj, te seggfej, ő még kurvára kiskorú, úgyhogy ne merj mégegyszer hozzá érni, vagy akár ránézni. Ne kövesd el azt a hibát, amit én is, hogy megdugod. Nem jársz jól, hidd el nekem.
- Jimin ? - A bárban kialakult csend miatt, ahogy a zene is elhalkult, bátyám hangja tisztábban csengett, mint valaha. A férfi lassan fordította fejét Yugyeom felé, s amint szemügyre vette annak rohadt dühös arcát, káromkodva szállt le az alatta fekvő srácról, majd lesokkolt valómat meragadva rángatott ki a bárból. Nem figyeltem meddig mentünk, annyira le voltam döbbenve a történtektől. Nem számítottam rá, hogy verekedés alakul ki, csak azt akartam, hogy elküldje a picsába, mi ketten meg eltűnjük mások szemei elől, hogy bevallhassam neki az érzéseimet. Helyette szét vert valakit, ő is kapott pár ütést és még Yugyeom előtt is kurvára lebuktunk, engem pedig...hibának nevezett. Egy parkban álltunk meg, ahol már elengedett és ingerülten fordult velem szembe, miközben hisztérikusan felnevetett.
- Mire volt ez jó ? Most már boldog vagy ? Kurvára örülsz neki, hogy most már mindenki tudja, hogy megdugtalak ? Ezt akartad ?
- Jimin...én...
- Miért kellett hagynod, hogy rád másszon ? Miért nem tudtál nyugton maradni ? Mondtam, hogy ne gyere el, erre mégis itt vagy és hagyod egy random gyereknek, hogy ott érjen hozzád, ahol csak én tehetném. Áruld már el, mi a franc bajod van állandóan ?
- Ha meghallgatnál, elmondanám. - Kiáltottam fel, mire végre elhallgatott, s egy mély levegőt véve, belekezdtem a vallomásomba. Ez az utolsó esélyem. - Nézd én...nem azért másztam rád állandóan, mert nem bírok magammal, nem azért voltam mindig a közeledben, mert idegesíteni akartalak, és nem azért engedtem annak a szemétnek, hogy fogdosson, mert annyira akartam. Egész végig csak a te figyelmedet akartam magamra vonni, mert kurvára szerelmes vagyok beléd, de te mindig ellöksz magadtól. Miért nem tudtad észre venni, hogy szeretlek ?
- Jeongguk-
- Tudom, hogy fiatal vagyok, de...
- Jeongguk az istenért. - Csattant fel. - Nem szerethetsz engem. Helytelen ez az egész, ezerszer megmondtam neked, ez egyáltalán nem működne közöttünk, miért nem tudod megérteni ? Nincs időm felnevelni téged, fogd már fel. - Éreztem, hogy szemeim könnyesedni kezdenek, s minden egyes szava után egyre jobban sírtam. Én tényleg azt hittem, hogy ez az este jól fog alakulni. Csak álltam ott előtte, most már megszólalni se tudtam, mikor lépteket hallottam magam mögül, s már csak azt vettem észre, ahogy bátyám elviharzik mellettem Jimin felé véve az irányt és egy hatalmasat húz be neki, viszont nem áll meg egynél, mikor a férfi elveszti egyensúlyát és a földre esik, Yugyeom rá mászik, és tovább üti. Zokogva kérleltem, hogy hagyja abba, ám mit sem ért, ő folytatta, a másik pedig hagyta.
- Te kibaszott seggfej, nem meg mondtam, hogy ne nyúlj az öcsémhez ? Hányszor dugtad meg, mi ? Hány rohadt alkalommal nyúltál hozzá a hátam mögött, miután volt képed a szemembe hazudni ?
- Ő is akarta, haver. - Kuncogott fel, s ahogy felemelte fejét, láttam véres arcát, amitől elhallgattam. Yugyeom is megállt, mikor meghallotta mit mondott, Jimin pedig folytatta. - Szerinted ki kezdte ? Basszus, ha tudnád, milyen volt mikor elvettem a szüzességét. Kibaszottul sikított az élvezettől. - Horkantott fel. Hatalmasat nyeltem kifordult énjét látva, és már biztos voltam benne, hogy bátyám nem fogja tudni a helyén tartani az eszét. - Egyszer még sírt is, annyira könyörgött a farkamért. Minden egyes alkalommal boldogan szopta a farkam és hagyta, hogy keményen megdugjam. Tudod, hol lovagolt meg először ? A kibaszott kocsimban. - Nevetett fel még egyszer, ám Yugyeom nem tűrte tovább, s tovább szidva őt mérte rá csapásait. Halkan sírva rogytam le a földre, s remegő kezeimmel kaptam elő telefonomat, hogy üzenjek Taehyungnak, jöjjön ide, amilyen gyorsan csak tud, majd fejemet lehajtva, kezeimet fülemre tapasztva vártam, hogy minden hang elhalljon. Egyszer csak már nem hallottam Jimin fájdalmas nyögéseit, s mikor Yugyeom megragadva csuklómat felrángatott a földről, egy pillanatra hátra néztem a férfira, ki a földön feküdt mozdulatlanul, de lélegezve. Taehyung most már bármelyik pillanatban itt lehet, és elviheti. Bátyám végig rángatott az utcákon, míg haza nem értünk, ekkor idegesen járkálni kezdett a nappaliban és feszülten kiabálásba kezdett.
- Mit képzeltél, Jungkook ? Kilenc évvel idősebb, mint te, hogy gondoltad, hogy lefekszel vele ? Miért hagytad neki, hogy ezt tegye veled ?
- De nem is-
- Nem érdekelnek a kifogások. Ha többször történt meg, nem csak egy véletlen volt, igazam van ? - Nem válaszoltam neki, csak lesütöttem szemeimet, mire szenvedve felnyögött.
- Hányszor feküdtél le vele ? Hányszor és mikor történt bármi is közöttetek. Miket csináltál vele ? Mindent tudni akarok. Tudni akarom, mióta vettetek engem hülyére. - Nem akartam neki válaszolni, mert csak jobban kiakadt volna, de mikor felmordult, kénytelen voltam kinyitni a számat.
- Az első alkalommal lefeküdtem vele, mikor találkoztunk. Után...mikor bementem hozzátok az egyetemre, hogy vigyek neked ebédet, a raktárban én...ő...kiverte nekem én pedig leszoptam őt. Többször csókolóztunk...egyszer nála töltöttem az estét, mikor neked azt mondtam, hogy Taeyongnál vagyok, mikor téged kitettünk az egyetemnél, és akkor is, mikor közösen elmentünk bevásárolni. Egyszer mikor...nálunk volt és tanultatok, aznap este, míg te aludtál mi, szóval, kielégítettük egymást, de felkeltél ő pedig kiborult, szóval elbújtam. Akkor is megtörtént, mikor te randizni voltál, ő pedig vigyázott rám-
- Vigyázott, meg a faszomat. - Horkantott fel, majd felém biccentett maga előtt keresztbe fonva a karjait. - Megdugott aznap ?
- Nem, csak háromszor feküdtünk le, másodjára akkor történt meg, mikor Eunbi azt hazudta, hogy Taeyongnál vagyok és...- Muszáj volt megköszörülnöm a torkomat, ugyanis rohadtul kellemetlenül éreztem magamat, amiért erről kellett beszélnem a bátyámmal. -...utoljára akkor, mikor értem jött a randim után.
- Nem hiszem el, hogy ennyire átvertetek. Nem találkozhatsz vele többet Jungkook, ha meglátom, vagy tudomásomra jut, hogy vele vagy, esküszöm kórházban fog kikötni.
- Úgy sem akar velem lenni. - Sóhajtottam fel halkan, ám ő ezt már nem hallotta, ugyanis már rég becsapta szobájának ajtaját. Tényleg olyan történt ma, ami megváltoztat mindent, csak nem az, aminek kellett volna.

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. Meglepetés😘 Indulatokat visszafogni😂
További szép napot mindenkinek ! ❤️🧡💛💚💙💜