35.

925 102 23
                                    

○Jungkook pov.○

- Jungkook...- Taeyong torkát megköszörülve vett egy mély levegőt, majd úgy nézett rám, mintha a világ legnagyobb hülyeségét közöltem volna vele. - Te vagy a legidiótább ember a világon, akivel valaha találkoztam. Mi a francért jöttél össze Yixinggel ? Alig ismeritek egymást, ráadásul teljesen egyértelmű, hogy semmit nem érzel iránta, mi értelme volt ennek az egésznek ? Te Jimint szereted, aki kibékült a bátyáddal is, teljesen biztos vagyok benne, hogy ha leülnél velük beszélni, minden jóra fordulna. Yugyeom megbékél veletek, te meg összejössz Jiminnel. Ilyen egyszerű.
- Hogy lenne már egyszerű, ha nem szeret engem ? - Háborodtam fel. - Hányszor bevallottam neki, hány alkalma lett volna, hogy elmondja, mit érez, ha tényleg szerelmes lenne belém, de sosem tette. Mindig csak azt hajtogatta, hogy mi nem lehetünk együtt, hogy túl fiatal vagyok, és nem ő kell nekem. De Yixing kedvel engem, kedves velem és nem üvöltözik velem sosem. Lehet tényleg igaza volt Jiminnek, és nem rá van szükségem. Hadd lépjek tovább, eddig úgyis mindenki ezt akarta, most meg mikor már megtenném, hirtelen mindenki csak beszélni akar velem erről. Csak felejtsük el és hagyjuk a francba, mert csak egyre jobban fáj. - Akaratlanul csuklott el a hangom a végére és engedtem útjára könnyeimet, amit meglátva, Tae közelebb csúszott hozzám, és magához ölelt, míg én összekuporodtam karjai között. Nem hogy beszélni, de még gondolni sem szeretek arra, hogy mennyire félrecsúsztak a dolgok, hát még azt, hogy az érzelmeimet sem bírom visszatartani, és egyszerűen mindig csak előtörnek belőlem. Barátom hagyta, hogy addig feküdjek rajta, míg jónak érzem, majd feltoltam magam, s megtöröltem arcomat, amire már rászáradtak a könnyeim. - Ha továbbra sem érzek semmit Yixing iránt, szakítok vele, de most jól esik, ahogy törődik velem, és tudom, hogy nem szép dolog kihasználni valakit, de szükségem van erre.
- Én is törődöm veled, Kook. - Felelte, mire felvontam szemöldökömet, s egy vonallá préseltem ajkaimat, ahogy elnéztem róla, ő erre zavartan megköszörülte tokát, és csendben hozzátette; - Na jó, azért nem mindenhogy.

Ez a legnagyobb és legkínosabb véletlen az életemben, amit szeretnék inkább meg nem történtté tenni, mint sem itt állni az ajtóban, és szembe nézni az egymás mellett álló Jiminnel és Yixinggel. Az előbbire nem számítottam, hogy ma is átjön, ugyanis egy ideje már szinte két naponta jár ide, s tegnap is itt volt, így azt hittem, csak holnap érkezik, ám nyilvánvalóan tévedtem. Párom pedig szépen szólva kikönyörögte, hogy átjöhessen hozzám, mivel állítása szerint, régen látott engem. És most mindketten előttem állnak, mint egy francos jelképes választás. Jimin arcán látszik az ellenszenv, a düh, s azt mondanám, talán féltékeny, míg Yixing nem tudva, hogy korábban a mellette állóval örömmel játszottunk egymás farkával, mosolyogva forgatja fejét és nézelődik. Ő nem foglalkozik döbbenetemmel, amit találkozásuk okozott, sem azzal, hogy nem vagyunk egyedül, olyan nyugodtan tapasztja számra nyálas ajkait, hogy meg kell erőltetnem magam, hogy ne fintorogjak. Meg kéne tanítanom csókolózni, ha már meg akarom vele próbálni. Mivel nem hunytam le szemeimet, egyenesen Jimin íriszeibe pillantok, ő meg az enyéimbe, s olyan dühösnek és csalódottnak tűnik, hogy kénytelen vagyok inkább elpillantani róla, s szemhéjam belső felét bámulni. Yixing elég rendesen kiélvezkedi magát, és mire elhúzódik tőlem, már Jimin sincs itt. Kedvesen felajánlom a fiúnak, hogy készítek neki valamit, ha éhes, de mindent elutasít, s közli, hogy a szobámba szeretne csak menni. El kell haladnunk a nappali előtt, ahol bátyám és haverja ül, így tökéletesen látják, amint párom kézen fogva húz a szobám felé. Most már meg sem kísérlem, hogy rájuk nézzek, viszont tisztában vagyok azzal, hogy ők rajtunk legeltetik tekintetüket. Nem tudok sokáig rajtuk gondolkodni, ugyanis beértünk a szobámba, s ahogy az ajtó becsukódott, Yixing rám vetette magát, majd csókolni kezdett, miközben az ágyam felé vezetett. Mintha csak az ő szobája lenne. Ezért jött át, basszameg !? Én kerülök alulra, mint ahogy azt megszoktam, ám ő csípőmre ült, egyenesen farkamra és ringatózni kezdett, amit szintén én szoktam csinálni. Kurva érdekes lesz ez, mert én is csak azt a szerepet tudom, amiben ő akar lenni. Szerencsémre nem akar túl sokáig csókolózni, nyakamra tér le, s bár bőröm hamar nyálas lesz mindenhol, mégis érzem, ahogy enyhén keményedni kezd a farkam, miután eszembe jutott, hogy hányszor csináltam már ezt Jiminnel. Sajnos ő ezt a reakciót annak tudja be, hogy rá izgultam fel, pedig szegénytől inkább csak lankadna a farkam, de ez nem az ő hibája, egyszerűen csak nem vágyom rá. Felemelkedik rólam, s csakúgy felrántja felsőmet, majd le is aggatja rólam, utána pedig nadrágomat kezdi szétbontani, de azt nem veszi le, újra visszafekszik most már meztelen felsőtestemre, s hajamba túr párszor.
- Készen állok, hogy szintet lépjünk. - Közli lelkesen, miközbben az én szemeim enyhén kikerekednek, hiába volt egyértelmű a tetteiből, hogy azt akarja; dugjam meg. Ezt pedig tudtomra is adja. - Azt szeretném, ha jól megdugnál, hogy másra se tudjak gondolni ezek után.
-...Yixing én...sosem voltam még felül, nem tudom, mit kell ilyenkor tenni, és...nem is szeretnék felül lenni.
- Mi ? Várj, te már...- Kínosan beharaptam ajkaimat, hiszen azért mégis csak tizenhat éves vagyok, és úgy beszélek neki a tapasztalataimról, mintha már több éve nyomnám az ipart. Bólintottam egyet kérdésére, mire kissé felháborodottan emelkedett fel rólam ismét. - És akkor most nem is fogsz velem lefeküdni ?
- Nem hiszem, hogy ez most menni fog. Nem gondolod, hogy túl gyorsan haladunk ?
- Nem kurvára mindegy ? - Csattant fel hisztérikusan, ami nem mondom, eléggé meglepett, az eddigi tündérbogár viselkedéséhez viszonyítva. Lepattant rólam, s egy ,,baszódj meg,, kijelentés után kiviharzott a szobámból és ahogy hallottam, a házból is. Elkuncogtam magam ezen az abszurd húsz percen, majd meredten bámultam a plafont, mikor valaki kopogott az ajtómon, s az engedély megadása után, bedugta a fejét.
- Kiabálást hallottunk, aztán úgy elrohant az a srác, hogy nem tudtuk eldönteni, hogy élsz-e még vagy meghaltál.
- Csak az összes szexuális vágyat ölte ki belőlem.
- Hát...
- Ne mondj semmit. - Csitítottam el, amint érzékeltem, hogy most bevágott volna ide egy poént, amihez egyáltalán nincs kedvem. Óvatosan közelebb oldalazott hozzám, és leült mellém az ágyra, majd megkérdezte, mi történt. - Hát, mikor beértünk ide, már nekem esett, aztán leborított az ágyra, csókolt, vagy tudom is én mit csinált egy ideig, miközben elkezdett ringatózni rajtam, ami basszus eddig az én dolgom volt, aztán közölte, hogy basszam meg őt. Most szerinted ? - Láttam rajta, hogy bár nem akarta ezt végig hallgatni, most az utolsó mondatom után nem tudta visszatartani nevetését.
- Mondtad neki, hogy eddig téged tömtek ?
- Igen. - Vágtam rá. - Mire kiakadt, hogy én már csináltam, meg hogy most nem fogom őt megdugni, és nem is akarok bárkit is megdugni, aztán közölte, hogy akkor tényleg basszam meg, és elment. - Jelenleg annyira megsemmisített a Yixinggel történtek, hogy nem tudtam arra gondolni, hogy éppen Jiminnel beszélem ki ezt. Csak bámultam a plafont továbbra is, mikor hirtelen megéreztem ajkait vállamon, s tenyerét a vállamra csúszni, hogy lenyomjon az ágyra. - M...mit csinálsz ?
- Én meg tudom neked adni azt, amit ő nem. - Felelte halkan, bőrömre súgva szavait, miközben egyre lentebb haladt ajkaival, s a következő pillanatban bekapta mellbimbómat, és nyelvével játszadozni kezdett vele. Felnyögtem az érzésre, s ösztönösen kaptam hajába, markolgatva azt, hogy levezessem a feszültséget, miközben most egy pillanat alatt állt fel a farkam. Helyzetet váltott, kiengedett a szájából, felém mászott, alsó felét nekem nyomta, s nyakamba bújt, hogy ott folytassa, amit elkezdett. Tudtam, hogy nem helyes amit teszünk, de mikor volt az ? És mégis mikor tudtam én ellenállni neki ? Soha.
- Nem...nem szívhatod ki a nyakamh.
- Bazdmeg a kapcsolatodat, Jeongguk. - Morogta, s ahogy a teljes nevemen hívott, valamiért csak jobban felizgatott. Közben lenyúlt közénk, letuszkolta mindkét nadrágomat a térdemig, s amint ezzel megvolt, lentebb csúszott rajtam és habozás nélkül bekapta a farkam, mire felnyögtem, ám azonnal számra tapasztottam tenyeremet, ahogy eszembe jutott, hogy Yugyeom kint ül a nappaliban. Továbbra is haját markoltam, miközben csípőmet folyamatosan emelgettem, s ő pont emiatt engedett ki a szájából, feküdt mellém, s intett, hogy üljek rá. Lerúgdostam magamról nadrágomat és alsómat, majd mellkasán helyet foglaltam, s amint kinyitotta száját rögtön belöktem magam ajkai közé. Nem bírtam nyugton maradni, ő pedig teljes nyugalommal hagyta, hogy felette támaszkodva megdugjam a száját, s úgy élvezkedjek ahogy akarok. Elvesztettem a fejemet egy pillanatra, tövig benyomtam magam, és annyira jó érzés volt, hogy nem emelkedtem fel, hagytam, hogy nyelvével körbe járva farkamat megadja az utolsó löketet, és szinte egyenesen torkába engedjem élvezetemet. Oh basszus, erre volt most nekem szükségem. Az már más kérdés, hogy úgy kiszúrtam magammal, s ezzel az egész felejtsünk tervvel, mint ahogy csak lehetett.

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is.
További szép napot mindenkinek ! ❤️🧡💛💚💙💜

I know I'm young, but...Where stories live. Discover now