I know I'm young, but...

17.

○Jungkook pov.○

- Szóval most...dugtok ?
- Nem, azt nem, de minden másba benne van. Ne kérdezd, én se értem, hogy mi különbség van a két véglet között, de ha őt megnyugtatja, hogy nem dugja belém a farkát, akkor ám legyen. Egyszer úgyis be fogja adni a derekát.
- Nekem ez...fura, de ha te boldog vagy így vele, akkor nem szólok bele. - Köszönetképpen megpaskoltam Taeyong vállát, akivel éppen most sétáltam ki a suliból a tanítás végén. Elmeséltem neki minden új fejleményt, ami eddig történt, s még mindig azt mondja, hogy neki van egy enyhe rossz érzése a dolgokkal kapcsolatban. Viszont nekem nincs. - Kook, az Jimin ?
- Hm ? Hol ? - Fejével biccentett egy irányba, mire követtem tekintetét, s ténylegesen kiszúrtam Jimint, ahogy az autójának dőlve figyel engem, s mikor meglátja, hogy őt nézem, ajkai pimasz vigyorra húzódnak. Gondolom bátyám megint rávette, hogy furikázzon el minket, más esetben rászólnék, hogy fejezze be az ingyenélést, de így egyáltalán nem bánom. - Még mindig kurva jól néz ki.
- Nekem mondod ? - Sóhajtottam fel. - Na jó, azt hiszem mennem kell, eldobjunk valameddig ?
- Inkább ne, félek, hogy elszólom magam, úgyhogy inkább sétálok. Majd találkozunk. - Alig tettem meg pár lépést sántikálva egyedül, mikor valaki a karomra fogott, s megállított. Egy velem egykorú srác állt előttem, haja barnás, s szemei hatalmasak. Rémlik, hogy talán láttam már őt az évfolyamunkban, de még soha nem beszéltem vele. Homlokomat ráncolva néztem rá, hiszen mióta megállított, egy szót sem szólt, csak állt előttem és bámult rám.
- Igen ?
- Jaj, bocsi, öhm...Zhang Yixing vagyok, évfolyamtársad és, szóval, láttam mikor megsérült a lábad, és már többször is akartam veled beszélni, de mindig veled volt a barátod, úgyhogy ezt most neked hoztam. - Egy banános tejet tolt az arcomba, amit egyébként nem tudom honnan tud, hogy a kedvencem, de annyira meglepődtem rajta, hogy aligha tudtam ezt most kiagyalni.
- Köszönöm, azt hiszem. - Feleltem zavartan, ahogy elvettem tőle az italt. - Ne haragudj, de nekem most mennem kellene.
- Oké, persze, nem akarlak feltartani, csak még egy kérdésem lenne. - Zavartan lesütötte szemeit, ám kezével meg mindig a karomat fogta. - Szóval eljönnél velem valahova valamikor ? Bárhova mehetünk és bármikor, amikor csak jó neked.
- Oh ühm, majd megbeszéljük, jó ? Sajnálom, de tényleg sietek.
- Oké, persze, menj csak. Akkor majd még kereslek. - Bólintottam egyet, s miután elköszöntem tőle, újra a kocsi irányába fordultam, és ahogy megláttam Jimin mérges tekintetét, leesett, hogy amúgy végig nézte az egész jelenetet. Már csak azt kéne tudnom, hogy miért néz ki úgy, mint aki mindjárt idegrohamot kap. Mikor odaértem elé, hogy köszönjek neki, ő minden szó nélkül kikerült engem, és beült a kocsiba. Egy ideig néztem utána széttárt karokkal, hogy ez mégis mi a franc volt, makd inkább legyintve egyet megráztam fejemet. Hátra ültem be, miután kiszúrtam Gyeomot az anyósülésen, bár most egyáltalán nem bántam, mivel úgy érzem, nem lenne most a legjobb Jimin mellett ülnöm. Még a végén felgyorsít a kocsival és kirúg közben az útra.
- Azt hittem, már sose jössz.
- Mintha olyan sokat kellett volna várni rám. Egyáltalán Jimin miért van itt ? Tök közel laknak anyáék.
- A lábad miatt, te nagyokos, plusz el kell mennünk boltba, és mivel már így is tartozom neki, kikönyörögtem, hogy elvigyen. - A boltig tartó utat teljes csendben tettük meg. Gyeom még próbálkozott az elején kideríteni, hogy mi barátja problémája, de mikor az rárivallt, hogy kidobja a kocsiból, ha még egy szót szól, akkor már csendben maradt. Hát igen, ez egy elég ismerős jelenet volt, annyi különbséggel, hogy akkor engem tényleg el is küldött. Jaj de hiányoznak azok az idők. A boltban Jimin tolta a kocsit, míg bátyám már előre is szaladt, hogy kezébe kapjon mindent, ami kell, így végre kettesben maradtam a férfivel.
- Elmondanád, hogy mi a baj ? Eddig nem voltál morcos, mi a fene ütött beléd ? - Nem válaszolt, csak ment tovább, és még a szólongatásaimra se nézett rám, amit megelégeltem, s ráfogtam a kocsira, hogy megállítsam őt. Rám emelte szikrázó tekintetét, én tettem felé egy lépést, és hangerőmet lehlakítva mormoltam neki szavaimat. - Ha nem mondod el, megcsókollak itt a bolt közepén és nem érdekel, ha Gyeom is meglátja.
- Csókold meg azt a faszit, aki tejecskéket ad neked ajándékba.
- Mi ? De hát...Te most féltékeny vagy ? - Hatalmas vigyorra húzódott szám, ahogy egyre dühösebb arcát néztem, s egyszerűen nem akartam elhinni, hogy Park Jimin féltékeny.
- Fogd be.
- Tudod, éppen randira hívott...
- Mondom, fogd be, Jeongguk, nem érdekel.
- Az is lehet, hogy elmegyek vele. - Fújtatva megragadta felsőm nyakát, s közel húzva magához sziszegni kezdett.
- Fejezd be, vagy garantálom, hogy nem lesz jó vége.
- Izgalmasan hangzik.
- Rohadt Perdita.
- Ő valószínűleg nem hívna így, te kibaszott barom. - Morogtam, s ellöktem magamat tőle, majd már amennyire tudtam, mérgesen trappolni kezdtem bátyám után. Nem hiszem el, hogy már megint így hívott, azt hittem, hogy leszokott róla, de úgy látszik, bármikor vissza tud térni a seggfej énje. - Mi kell még ?
- Ezeket ragd be a kocsiba. - Egy halomnyi dolgot nyomott bele a kezembe, miközben egy polcot mustrált, és nagyon úgy nézett ki, mint aki nem akarja, hogy segítsek neki. Mivel nem akartam ránézni Jiminre, ezért a kocsit sem akartam megkeresni,, még akkor se, ha éppen itt áll mögöttem, így csak tartottam kezembe a dolgokat, s szúrós tekintetemet a sorban lévő gumicukroknak intéztem. - Kook, ott van mögötted Jimin, leralhatod őket.
- Nem, jó így.
-...Ahogy gondolod. - Száját összepréselve nézett rám, majd csak megrázta fejét, s tovább indult, én pedig mentem volna utána, de Jimin megelőzött, s a kocsit betolva elém elzárta a menekülési útvonalamat.
- Sajnálom. Tudom, hogy nem szereted, amikor úgy hívlak téged, ideges voltam és kicsúszott. Teljesem komolyan mondom, hogy nem tartalak ribancnak, nem érdemelted meg, hogy rajtad vezessem le a dühömet.
- Miért kell mindig egy seggfejnek lenned ? Azt sem tudom, miért lettél dühös. Nem csináltam semmit. Az a srác csak hadovált össze vissza, aztán elhívott valahova, én meg mondtam neki, hogy majd megbeszéljük. Ennyi történt, nem beszéltem meg vele, hogy hadd menjek már fel hozzá szexelni valamikor.
- Tudom, hogy nem tetted, Szivem. Ne haragudj rám, kérlek. Hadd engeszteljelek ki. - Egyre közelebb hajolt hozzám, az utolsó szavait már csak számra mormolta, majd össze is érintette ajkainkat. A kezemben feltornyozott valamik miatt nem tudtam átkarolni őt, de ő hátulról a fejemre fogott, hogy még közelebb húzzon magához, miközben nyelvét kérés nélkül dugta át az enyém mellé. Aprót nyögtem az érzésre, ahogy érzékszerve az enyémre simult, főleg, hogy eddig nem túl gyakran csináltuk ezt. A kezemben lévő cuccokat beledobálta a mellettünk lévő kocsiba, így szabad kezét már könnyen csípőmre simíthatta, onnan pedig egyenesen le a fenekemre, amibe bele is markolt, ezzel még közelebb rántva magához. Megszorítottam karját, mikor megéreztem őt keményedni, s már magamról megfeledkezve simítottam volna le szabad mancsomat a férfi testén, mikor egy hang megütötte fülemet.
- Jimin ? Mi a fasz ?

Sziasztok. Remélem tetszett nektek ez a rész is. Hibák előfordulhatnak!!
További szép napot mindenkinek ! ❤️🧡💛💚💙💜