Váratlan megmentő ||Lando Norris FF.|| Befejezett

I. Fejezet - Itt maradok!

Riton x Nightcrawlers - Friday ft. Mufasa & Hypeman című szám ment, ez Lando Norris egyik kedvence és igazából én is tökre szeretem. El sem hiszem, hogy eljött ez a nap. Lementem a mosdókhoz a lifttel, nem sokára kezdődik a futam. Elég meleg idő van, és az épületekben is fülledt idő van. Beszálltam a liftbe ahova nem tartott velem senki, benyomtam a gombot majd elkezdett becsukódni az ajtó. Egy kicsit akadozva csukódott be de végül elindult a lift fölfelé, a VIP kártyámat néztem majd kissé elvesztettem az egyensúlyomat ahogy hirtelen megállt a lift majd valami szikrázást hallottam és sötét lett a liftben. Szemeim tágra nyíltak és próbáltam nem pánikba esni. Előszedtem a kis táskámból a telefonomat és már akkor láttam, hogy térerő nincs. A gombokhoz világítottam és a segélyhívó gombot nyomogattam de semmi nem történt, kezdtem pánikba esni.

-Segítség! - Kiabáltam és a lift ajtaját ütöttem, szinte dörömböltem rajta és kiabáltam tovább de szerintem senki nem hallott mivel kezdődik a futam lassan. - Valaki! - Kiabáltam újra, meginogtam ahogy lentebb csúszott a lift és egy kicsit balra is lejtett. - Oké.. Nyugodj meg..

Mondtam magamnak és kifújtam magam, hátra dobtam a hajamat mert kezdett melegem lenni nagyon. Letettem a földre a telefonomat miután bekapcsoltam rajta a zseblámpát, hogy legyen valami fény és az ujjaimmal próbáltam szét nyitni a lift ajtaját. Persze meg sem mozdult. Könnyeim gyűltek és lehunyva szemeim a hajamba túrtam és belemarkoltam, mindig életveszélyes helyzetekbe kerülök. Ez vagyok én. A VIP kártyát kiszedtem a nyakamból és mivel egész kemény volt így megpróbáltam bedugni az ajtók közé, hogy legalább valamennyi rés legyen de nem sikerült.

-Valaki segítsen, kérem! - Kiabáltam ismét és a tenyeremmel ütöttem az ajtót. Itt fogok meghalni. - Hahó!

Kiabáltam, letöröltem a homlokomról az izzadság cseppeket és ismét a falon lévő gombot nyomogattam egymás után sokszor. Szipogva néztem körbe és láttam a falon a tűzoltó készüléket, mellette pedig egy kis kalapács szerű dolgot. Ezzel hátha tudok zajt csapni. Persze oda volt gyors kötözővel erősítve szóval előszedtem a körömreszelőmet a táskámból és sebesen levágtam róla nehezen a kemény műanyagot. Sikerült is szóval megfogtam és ütöttem az ajtót vele, végig csapkodtam az egészet, közben az ajtó nyitó gombokat nyomogattam hátha. Úgy látszik velem vannak az őrangyalaim mert valamennyire kinyílt az ajtó. Ekkor jött a sokk. Ugyan is a falat láttam vagy is a lift aknát, felnéztem és egy nagyjából tíz centi volt amit láttam az emeletből.

-Segítség! - Kiabáltam ahogy láttam egy árnyékot. - Kérem segítsen! - Kiabáltam ismét és már elveszettem minden reményt mire láttam egy alakot a lift előtt.

-Van ott valaki? - Kérdezte.

-Igen, igen én beszorultam! - Mondta el hadarva, ismét meg töröltem a homlokom mert most már csöpögött rólam az izzadság.

-Hívok segítséget! - Mondta a férfi.

-Ne hagyjon itt kérem! - Mondtam egyből, a hangom remegett.

-Jó, jó nyugodjon meg! - Mondta majd csönd lett, elengedtem könnyeim mert biztos itt hagyott akárki is volt.

-Carlos, valaki beszorult az A épület liftjébe. - Mondta gondolom a telefonjába, lehunytam szemeim mert nem hagyott itt. Carlos. Biztos csak egy dolgozó, bár a férfi hangja is ismerős volt. - Küldj ide segítséget, nem akarom magára hagyni a lányt. - Mondta. - Mióta vagy itt bent? - Kérdezte.

-Nem tudom, talán negyed órája.. - Mondtam nagyot nyelve. Fogyott a levegőm is.

-Egy szauna lehet oda bent.. - Mondta majd láttam a kezeit ahogy próbálja szét feszíteni az ajtót jobban. - Próbáljuk meg jobban kinyitni! - Mondta, egyből neki is feszültem az ajtónak de meg sem mozdult. - Francba.. - Mondta sóhajtva. - Itt kell hagynom téged egy percre, hozok neked vizet!

-Oké. - Mondtam halkan, túlságosan is ki voltam száradva ahhoz, hogy ellenkezzek. Nem telt el egy perc sem és fent egy vizes palackot dugott be a lyukon. - Köszönöm! - Vettem el tőle nyújtózva, egyből kinyitottam és bele is ittam több kortyot is.

-Lando Norris azonnal fáradj a rajtrácsra! - Mondta be egy férfi a hangosbemondóba. Leültem a lift sarkába sóhajtva.

-Ittál vizet? - Kérdezte.

-Lando Norris azonnal fáradj a rajtrácsra! - Mondták be ismét.

-Hát, nem hagylak itt ameddig ki nem szednek. - Mondta mire felemeltem a fejemet. - Végre már, ezer éve várunk.. - Mondta valakinek.

-Jól van, Lando most már itt vagyunk szóval mehetsz a pályára. - Mondta neki egy idősebb pasi. Lando?!

-Nem megyek sehova ameddig ki nem szedik ezt a lányt aki negyed órája sül bent ebben a liftben.. - Mondta Lando. Most már felismertem a hangját.

-Lando Norris azonnal fáradj a rajtrácsra! - Mondták be ismét.

-Lando, gyere már! - Hallottam egy másik hangot is. Ez Sainz, megismerem.

-Nem megyek. - Mondta mint egy kis fiú, felnéztem ahogy egy nagy olló szerű valamit dugtak a lift ajtaja közé.

-Álljon a hátsó falhoz és forduljon el. - Mondták, megtettem majd hallottam ahogy szét feszítik az ajtót.

-Már itt a segítség, késünk a rajttal. - Mondta Carlos. - Nem indulhatunk a futamon, ha most azonnal nem jössz..

-Akkor nem indulok, szarok rá. - Mondta hirtelen. - Itt maradok!

-Ne legyél már hülye, gyere! - Mondta neki ismét.

-Pár perc és kint lesz. - Mondta egy másik férfi, én csak vártam türelmetlenül.

-Miért nem beszél? Jól van? - Kérdezte Lando. - Jól vagy? - Kérdezte ismét.

-Persze csak mennék már ki innen.. - Mondtam nevetve. - Minden rendben szóval nyugodtan menj, Lando. - Mondtam ki, olyan furcsa volt, hogy vele beszélek.

-Ameddig nem látlak addig nem. - Mondta nevetve.

-Megfogjuk emelni az egész liftet. - Mondta egy pasi. - Feküdj le hassal lefelé arra az esetre, ha leszakadna a lift.

-Oké. - Mondtam és tettem amit mondtak. Ez életem legfélelmetesebb élménye.

-Egy... Kettő... Három! - Számoltak folyamatosan, háromra mindig egy kicsit fentebb ment a lift. - Egy... Kettő... És a három! - Mondták ismét. - Most már szerintem kiférsz. - Mondta egy pasi, fel álltam a földről és megfogtam a táskámat amibe beleraktam a telefonomat, először azt nyújtottam ki, nehezen de kitudtak húzni az emelő mellett. Pont elfértem, még jó, hogy vékony vagyok.

-És kint van! - Mondta mindenki, valaki a rádióba is beszólt én pedig felnéztem és Lando állt ott előttem.

-Mehetünk végre? - Nézett rá Carlos.

-Egy pillanat. - Mutatta neki a mutató ujját és elém térdelt.

-Lando, ez most nem a csajozás ideje hanem a futamé.. - Mondta Carlos nevetve.

-Egy másodperc. - Nézett rám. Megszeppenve néztem rá majd hirtelen fel állt. - Kísérjétek a Paddockba. - Nézett körbe. - Futam után ott találkozunk. - Mosolygott rám, köpni nyelni nem tudtam. Sainz és ő kikocogtak az épületből én pedig ott álltam mint egy szerencsétlen.

Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro

Facebook: Demona Wattpadíró White